Rendkívüli változás jön a hazai ATM-eknél: erre készülj, ha pénzt vennél fel

A rendelet a 2025. június 28-a után forgalomba hozott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan már végrehajtható. A már forgalomban levő termékek és eddig jogszerűen nyújtott szolgáltatások esetén az átállásra biztosított türelmi idő 2030. június 28-ig tart – mondta el a Pénzcentrumnak Palincsár László, az EY szakértője.

Fontos kérdés, a megszületett szabályozás mely szerveket érint, mely hatóságokra ró kötelezettséget, jelesül, ki fog felelni a betartásért, végrehajtásért. Eljáró hatóság lehet piactól, iparágtól függően fogyasztóvédelmi hatóság, budapesti kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a légiközlekedési hatóság, autóbuszos piacfelügyeleti és utas-jogi hatóság, vasúti igazgatási szerv, hajózási hatóság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank.

Az eljáró hatóság először mindig figyelmeztet, ennek keretében kötelezi a gazdasági szereplőt, hogy a korrekciós intézkedések megtételéről az ellenőrző hatóságot haladéktalanul tájékoztassa. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a kiszabható közigazgatási bírság mértéke egészen a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5 százalékáig, ám legfeljebb 500 millió forintig terjedhet (100 millió meghaladó éves árbevétel esetén). Ezen számok alapján is látható, fájdalmas retorziók születhetnek mulasztás esetén.

Azon digitális felületek, ahol a megfelelésnek eleget kell tenni:

• Webes felületek: (Vállalati és közintézményi weboldalak, webshopok, foglalási rendszerek, ügyintézési portálok)
• Mobil applikációk (Natív appok (iOS, Android), ügyfélportálok, banki alkalmazások, egészségügyi appok)
• Dokumentumok (Online elérhető PDF-ek, Word dokumentumok, letölthető tájékoztatók, űrlapok)
• Multimédiás megoldások (Videók, podcastok, interaktív tartalmak)
• Digitális szolgáltatások (E-kereskedelem, e-könyvek, e-bank, online ügyfélszolgálat, chatbotok)
• Űrlapok (Adatbekérő űrlapok, időpontfoglalók, online fizetés, regisztrációs lépések)

A következő négy alap megfelelési kötelezettségnek kell eleget tenni: észlelhetőség, azaz minden információ esetében szükséges az elérhetőség, látás, hallás, tapintás útján is. Működtethetőség, vagyis az összes funkciónak használhatónak kell lennie különböző módokon – például billentyűzettel, vagy képernyőolvasóval is. Érthetőség: elvárás, hogy a tartalom és a működés logikus, könnyen követhető legyen. Megbízhatóság: elengedhetetlen, hogy a digitális tartalom a különböző segítő technológiákkal és böngészőkkel is működjön.

Mi tehát a gyakorlati teendő?

A Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője szerint a szolgáltatóknak el kell végezniük az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés értékelést és a kellő dokumentálást, melyben ismertetni szükséges, hogy a szolgáltatás miképp felel meg az akadálymentességi követelményeknek.

Szabó Gergely Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy az akadálymentességi követelmények csak olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben a megfelelés nem jelent aránytalan terhet a gazdasági szereplő számára, illetve nem tesz szükségessé olyan jelentős módosítást, amely az adott termék, illetve szolgáltatás lényegi tulajdonságának alapvető módosulását eredményezi.

Amennyiben valaki erre a kivételre kíván hivatkozni, úgy arról egyrészt írásbeli értékelést kell készítenie, másrészt – mikrovállalkozás kivételével – elengedhetetlen az ellenőrző hatóság tájékoztatása, illetve azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak felvilágosítása, amelyek területén a szolgáltatást nyújtja.

Megfelelőség és elvárások

Palincsár László a Pénzcentrumnak kiemelte: a digitális tartalmak tekintetében a megfelelősség kérdése a következőket jelenti a gyakorlatban:

• Információt hordozó képhez szükséges alternatív szöveg-et (képet részletesen leíró szöveget) készíteni
• Beszédet tartalmazó anyagokhoz szükséges felirat
• Megfelelő kontrasztosság a szöveg és a háttér színe között
• A teljes oldal legyen billentyűzettel bejárható
• Állítható sorköz és betűméret
• Alternatív lehetőségek biometrikus azonosításra, elektronikus aláírásra
• Látható fókuszállapot billentyűzetes navigáció használata közben
• Egyszerű, közérthető nyelvezet
• Jól strukturált szövegek, címsorok hierarchiája, bekezdések
• Képernyőolvasó-barát kódolás
• Hangutasítási lehetőségek biztosítása online fizetése rendszerekhez
• Reszponzív, akadálymentes dizájn

A weboldalakat és mobilalkalmazásokat muszáj úgy kialakítani, hogy azokat billentyűzettel is lehessen kezelni, ne csupán egérrel vagy érintéssel. Kompatibilitás szükséges a képernyőolvasó szoftverekkel, hogy a látássérültek is teljes értékűen használhassák az oldalt. Az azonosítási és biztonsági megoldásoknak (például ujjlenyomat, arcfelismerés) alternatívát kell kínálniuk azok számára, akik nem tudják ezeket használni.

Az ATM-ek kérdése

Már több helyütt napvilágot látott, hogy a bankoknak a következő másfél évben 1 039 darab új ATM-et kell telepíteniük. A szabályozás minden 500 fő feletti települést érint, ahol eddig nem volt lehetőség készpénzfelvételre. Ezeknek már meg kell felelnie az akadálymentesítési előírásoknak. Az új szabályok nem érintik azokat az ATM-eket, amelyeket 2025. június 28. előtt telepítettek. Ezek akár 15 évig is működhetnek a jelenlegi formájukban, így az átállás fokozatos lesz. A változások valószínűleg a nagyvárosokban és közintézményekben lesznek először észrevehetők, ahol a hozzáférhetőség iránti igény a legnagyobb – mondta végezetül a Pénzcentrumnak Palincsár László.

Mindenki jól járhat

Szabó Gergely Gábor szerint fontos, hogy az akadálymentes online szolgáltatások nem csupán a fogyatékkal élők vásárlóerejét vonja be az online térbe, hanem általánosságban is egy felhasználóbarát, könnyebben kezelhető szolgáltatást eredményez minden vásárló számára. Ugyanez igaz az offline térre és fizikai termékekre is.

Bár az akadálymentességi audit, szükséges adminisztráció és kapcsolódó fejlesztések elsőre rosszul hangzanak, de kis befektetéssel komoly versenyelőny, sok új ügyfél és jobb felhasználói élmény érhető el a megfeleléssel. Az pedig, hogy a jövőben világos, tömör és könnyen érthető nyelvezetű kommunikáció az elvárt a barokkos körmondatok és szakzsargon helyett, csak külön hab a tortán.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?