Kiemelkedően jó éve van a forintnak 2025-ben: de meddig tarthat ki a lendület?

Az idei év első fele jelentős fordulatot hozott a forint árfolyamában. Míg 2023 második felében gyengülő tendencia volt jellemző – az euró árfolyama szeptemberi 395-ről év végére 415-ig emelkedett –, addig 2024-ben egy áprilisi átmeneti kilengéstől eltekintve a magyar fizetőeszköz stabilan a 398-405-ös sávban mozog az euróval szemben - írja a Portfolio.

A forint stabilitása különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy az első negyedéves GDP-adat ismét gazdasági zsugorodást mutatott, és a költségvetés helyzete továbbra is ingatag. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a hitelminősítők többsége egyelőre kivár, bár az S&P negatívra rontotta a magyar adósosztályzat kilátását.

Az elmúlt hónapokban két ellentétes irányú folyamat alakította a forint árfolyamát. Egyrészt a magyar háztartások rekordmértékben, az első negyedévben 368 milliárd forint értékben helyezték külföldi befektetésekbe megtakarításaikat, amivel a teljes külföldi befektetésállományuk 7000 milliárd forint fölé emelkedett. Ez a spontán euróizáció jeleit mutatja, amikor a hazai kisbefektetők a forint tartós leértékelődési pályája miatt egyre inkább külföldi eszközökben keresnek menedéket.

Másrészt a külföldi intézményi befektetők jelentős forint melletti pozíciókat építettek ki az úgynevezett carry trade stratégia keretében. Ennek lényege, hogy alacsony kamatozású devizában vesznek fel hitelt, majd azt magasabb kamatozású devizába fektetik – jelen esetben a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, 6,5%-os magyar alapkamat vonzerejét kihasználva.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján becsülhető, hogy több ezer milliárd forintnyi összeg mozdult meg a forint piacán az utóbbi hónapokban. A jegybank grafikonjai szerint tavaly mintegy 4000 milliárd forintos swapállomány épült fel, majd 2024-ben ebből nagyjából 3000 milliárd le is épült. Hasonló nagyságrend látszik a külföldi szereplők forintvásárlásainál is. Az elmúlt években nem volt példa arra, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora összeg induljon el valamelyik irányban.

Figyelemre méltó, hogy az elmúlt fél évben látványosan megszakadt a forint és a dollár közötti hagyományos korreláció. A forint évek óta úgynevezett magas bétájú deviza, ami azt jelenti, hogy amikor az amerikai fizetőeszköz gyengül, akkor a magyar deviza jellemzően erősödik, és fordítva. Ez a régióban a forintra a leginkább jellemző, sokkal kitettebb a dollár ingadozásának, mint például a lengyel zloty vagy a cseh korona.

Az elmúlt hónapokban a dollár erőteljesen gyengült az euróval szemben, az év eleje óta majdnem 12%-kal értékelődött le. Ez azonban most nem a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedésének, hanem Amerika-specifikus tényezőknek köszönhető, elsősorban Donald Trump vámjainak és az amerikai költségvetési politika további lazításának. Ha csak ezt a tényezőt vennénk figyelembe, akkor a forint még erősebb lenne – amikor utoljára ennyire gyenge volt a dollár 2021 nyarán, a forint 350 környékén járt az euróval szemben.

A jelenlegi nyári uborkaszezonban alig mozdul az árfolyam, de ez várhatóan nem marad így. Az elmúlt évek trendje alapján a forint inkább a gyengülés irányába mozdulhat ki. Ennek időzítését nehéz megjósolni, több tényező együttes hatása válthatja ki, amelyek két fő csoportba sorolhatók: hazai specifikus hatások és a nemzetközi hangulat begyűrűzése.

A hazai tényezők közül a befektetők elsősorban a GDP-adatra, a költségvetés helyzetére és a jegybanki alapkamat alakulására figyelnek. Az MNB egyelőre nem tervezi csökkenteni az alapkamatot, sőt, kifejezetten óvatos hangnemet üt meg. A növekedéssel kapcsolatban július végén érkezik a második negyedéves előzetes adat, ami nagyban összefügg a költségvetéssel is, mivel a büdzsé egyik fő kockázata a várttól elmaradó növekedés.

A legfrissebb hírek szerint a kormány hamarosan felülvizsgálhatja a 2,5%-os GDP-növekedésre vonatkozó idei makropályáját, ami kiemelt befektetői érdeklődést hozhat, különösen ha költségvetési kiigazítás is várható. Ősszel a hitelminősítők is újra döntési helyzet elé kerülhetnek, elsőként október 10-én az S&P, majd november végén a Moody's, december elején pedig a Fitch publikálja friss értékelését.

A 2026-os parlamenti választások közeledtével szintén növekedhet a nyomás a forinton, hiszen beárazódhat egy politikai bizonytalanság az árfolyamba. Ez legkorábban ősszel lehet téma a piacon.

A nemzetközi hangulat szempontjából két tényezőre érdemes figyelni: meddig tart a dollár gyengülése és mikor kezd újra menekülőeszközként funkcionálni, illetve meddig marad népszerű a carry trade. A dollár kapcsán az utóbbi hetekben már látszanak annak jelei, hogy 1,18 körül elérhette csúcsát az euró árfolyama, azóta 1,16-ig korrigált vissza.

A carry trade ügyletek általában akkor népszerűek, amikor nyugalom van a piacokon, nincsenek nagy elmozdulások, illetve bizonytalanság, kivárás jellemzi a befektetőket. A jelenlegi környezetben az amerikai vámháborús feszültségek és a geopolitikai kockázatok miatt jellemző ez a kivárás, a befektetők egyelőre nem mernek kockázatosabb pozíciókat felvenni.

Összefoglalva, a forint akkor mozdulhat ki jelenlegi szűk sávjából, ha a fenti tényezőkben érezhető változás következik be – vagyis érdemben romlanak a magyar makrogazdasági és fiskális kilátások és/vagy a nemzetközi piacokon lenyugszanak a kedélyek. A közeljövőben inkább az utóbbira van esély, mivel a vámháborús tárgyalások már zajlanak, és itthon is mutatkoznak apró jelei annak, hogy javul a helyzet a kiábrándító első negyedév után.