Nincs többé hónap vége: ezzel a csodafegyverrel átlagfizuból is milliomos lehetsz

A magyar családokat rég nem látott anyagi küzdelem elé állította a háború és az azt követő szankciók hatására az egekbe repülő infláció. Hiába ugyanis a legtöbb munkahelyen már meglépett bérkorrekciók, az Orbán Viktor által is "az utóbbi 30 év legnehezebbjének" titulált tavalyi év legtöbbek pénztárcájából jóval többet vett mint, amit a munkaadóik az emelésekkel kompenzálni tudtak volna. Az évtizedek óta nem látott drágulás ugyanis az élet minden területére kihatott, az energiaáraktól az élelmiszereken keresztül a legtöbb szolgáltatásig.

A koronavírus utáni gazdasági felívelés is megtorpant, amit nem csak az államháztartás értett meg, hanem a családi kasszák is. Az NN Biztosító a tavalyi év utolsó harmadában végzett reprezentatív felmérése szerint a 18-65 év közötti internetezők 29%-a sokkal, 38%-a pedig kicsit rosszabbnak értékelte pénzügyi helyzetének változását az elmúlt fél évben.

 A közeljövőt tekintve a megkérdezett szintén pesszimisták voltak. A 30 százalékuk szerint sokat, 32 százalékuk szerint pedig kicsit fog romlani a helyzet a következő 6 hónapban, azaz az idei év első felében.

A megkérdezettek többsége emiatt már az étkezésen is spórol. 65 százalékuk olcsóbb élelmiszert vásárol, 55 százalékuk egyszerűbb és olcsóbb ételeket készít és 42 százalékuk – főként a 30-39 éves korosztály tagjai – inkább otthon főznek az étterem vagy a házhoz rendelés helyett. 

A negatív gazdasági légkör ellenére, vagy talán éppen amiatt a hosszú távú tervezést viszont a megkérdezett magyarok 95 százaléka fontosnak tartotta. Annak kivitelezését ellenben 58 százalékuk nehéznek tartotta, 20 százalék pedig úgy kalkulált, a közeljövőben egyáltalán nem tud majd megtakarítani.

Mindez a jelenlegi helyzetben persze érthető, de fontos megjegyezni, hogy a többség anyagi helyzete még egy ilyen válság alatt sem feltétlen indokolná, hogy egy forintot se tudjanak félretenni, esetleg még a minőségi étkezésről is le kelljen mondaniuk. Az anyagi helyzetükön az egyértelmű külső tényezők mellett az is ront, hogy rosszul takarékoskodnak azzal, amit megkeresnek. Pedig az alapokat egyáltalán nem lenne nehéz elsajátítani ehhez. Hoztunk is egy jól bevált módszert, ami majd mindenkinek nagy segítség lehet, aki csak rendezni próbálja pénzügyeit.

Nagyon nem mindegy, hogy hogy vágunk bele. Tudatos tervezés nélkül, egyszerűen kuporgatva forintjainkat, könnyen dugába dölhetnek megtakarításunkkal kapcsolatos céljaink. Az első lépés tehát, hogy sajátítsuk el a spóroláshoz szükséges gondolkodási sémát.

Az első lépés, ami a megtakarítási terveink talapzatát képezi majd, hogy készítsünk büdzsét a költéseinkről. Enélkül ugyanis nem tudjuk vezetni, szem előtt tartani pénzügyeinket, nem látjuk át min tudnánk spórolni, mire költünk többe, mint amennyi szükséges volna. A Pénzcentrum most egy régi, jól bevált módszert mutat erre.

A felosztás a következő:

• Fizetésünk 50 százalékát költsük az elkerülhetetlen kiadásokra,
• 20 százalékát tegyük félre,
• 30 százalékát pedig költsük el bármire, amire csak szeretnénk.

Gyakran előfordul persze, hogy nem könnyű eldönteni, egy-egy kiadás melyik csoportba tartozik. Vegyük hát sorra, milyen szempontok mentén lehet kategorizálni költéseinket.

Így csoportosítsuk kiadásainkat

Az elkerülhetetlen kiadási csoportba kell sorolnunk minden olyan költést, ami rendszeres, valamint feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megszokott minőségben fenntartsuk a normál életvitelünket. Értelemszerűen ilyen kiadásnak számít a rezsi, a telefon és az internetelőfizetés, az alapélelmiszerek, a szappan, a sampon és a rendszeresen szedett gyógyszereink.

Ha ezekre a teljesen alapvető költségekre a keresetünk több mint fele elfolyik, akkor valamilyen gond van a költségvetésünkkel. Vagy a jövedelmünk alacsony, vagy túl sokat költünk ahhoz viszonyítva. Bármelyik helyzet állt elő, érdemes az anyagi helyzetünk rendbehozását ennek megoldásával kezdeni. Gondoljuk át jobban költségeinket, szükség esetén kérjünk fizetésemelést ,vagy akár váltsunk munkahelyet. Az ilyen, elemi szintű problémák nem fogják magukat megoldani!

A második főcsoport adja magát. Evidencia, hogy érdemes a keresetünk egy részét megtakarítani. Ha nincsenek is hosszú célú terveink a pénzzel, nem szabad elfelejteni, hogy bármikor, bárki juthat olyan helyzetbe, hogy hirtelen kell fedeznie egy nagyobb kiadást, vagy veszíti el állandó keresetét. Ilyenkor szükségünk van egy vésztartaléka, amivel bármikor kihúzhatjuk magunkat a bajból.

A második kategória is eléggé magától értetődő. Nem különösképpen szorul magyarázatra, miért érdemes a keresetünk egy részét félretenni. Bármikor, bárkivel előfordulhat, hogy egy hirtelen jött nagyobb kiadást kell fedeznie, esetleg lecsökken jövedelme, rosszabb esetben megszűnik munkahelye. Ilyenkor pedig kell egy vésztartalék, amihez bármikor tudsz nyúlni. Ha gondot okoz, miképp rakj félre, Warren Buffet tőzsdegurut idézve:

Ne azt takarítsd meg, amit nem költöttél el, hanem költsd el azt, amit nem takarítottál meg

A legendás üzletember tanácsa rávilágít a leggyakoribb hibára. Arra, hogy az emberek nagyobbik része csak azt a pénzt rakja félre, ami "megmarad" a jó végére. Pedig pont fordítva kellene gondolkozni. Már a hó elején érdemes félretenni azt az összeget, amit szeretnénk megtakarítani, a többi pénzt pedig szépen, stratégikusan beoszthatjuk a hónapra.

A harmadik kategória ideális esetben maximum a fizetésünk 30 százalékát emészti fel. Ez az a pénzmag, amit bármire elkölthetünk, amiben örömünket leljük. Fontos, hogy ez a kiadási csoport is havi költéseink részét képezze, ugyanis az ilyen vásárlásokkal tudjuk éreztetni magunkkal, hogy nem nélkülözésből költünk tudatosan és érdemes dolgoznunk, megteremtenünk a pénzt, mert az többre elég, mint a létfenntartás és segíthet olyan dolgokat megszerezni, amiket rendszeres kereset nélkül nem feltétlen engedhetnénk meg magunknak.

Mennyi az annyi?

A Pénzcentrum nemrégiben megkérdezte olvasóit, mekkora megtakarítással rendelkeznek, az eredmény pedig lesújtó. A több, mint 25 ezer válaszadó többsége 500 ezer forintnyi félretett pénzzel sem rendelkezik, ráadásul jelentős részük ezt is készpénzben, vagy bankszámlán tartja, tehát a csekély kis megtakarításuk is folyamatosan inflálódik

A felmérést kitöltő olvasóink 53,8 százaléka nem rendelkezik 500 ezer forinttal több megtakarítással, legkevésbé az elváltak és az özvegyek. Míg a munkanélküliek 25 százalékának van legalább ennyi pénze, de még a vállalkozók közül is alig több, mint a megkérdezettek kétharmadának..

A K&H egyik tavalyi felmérése részben azt is vizsgálta,hogy mekkora időszakot tudnának áthidalni fizetés nélkül a 30-59 éves korosztály tagjai, az eredmények szerint pedig hiába a béremelések, azokkal  párhuzamosan ez az idő nem emelkedett számottevően.

A reprezentatív kutatás idei második negyedéves eredményei szerint ugyanis a válaszadók átlagosan 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, az elmúlt éveket nézve viszont az látszik, hogy 2017-ben ez 8 hónap, 2018-ban 6 hónap volt, majd 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 7 hónapot tett ki.

Az eredményekből az is  kiderült, hogy a válaszadók 36 százaléka mindössze 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha nem jutna fizetéshez.

Hogy a problémát kontextusba helyezzük, fontos tudni azt is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss (2022 decemberi) adatai szerint a tavalyi év utolsó hónapjában összesen közel 16 hónapba!, 485 napba tellett munkát találni a regisztrált álláskeresőknek. A nyilvántartott állástalanok 41,7 százaléka ráadásul az álláskeresés ideje alatt semmilyen támogatásban nem részesült.

A három hónapnyi tartalék tehát az abszolút minimumnak tűnik, de ha az állásunk esetleges elvesztésére is fel akarunk készülni, jobb, ha egész éves keresetünk félre van téve valamilyen hozzáférhető helyen. A KSH adatai alapján azt is kiszámoltuk, egy átlagos magyar foglalkoztatottnak pontosan mennyi pénzt is kéne összeszednie, hogy egy a munkahelye elvesztése által okozott váratlan krízishelyzet alatt is fent tudja tartani megszokott életszínvonalát.

A tavaly októberi (jelenleg legfrisebb publikált) adatok szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 510 500 forint volt, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbér pedig 339 500 forint.

Az állománycsoportokat is megnézve persze látszik, hogy a fizikai és szellemi munkások keresete  között is hatalmas különbségek vannak. Ezért most mindkét csoport átlagával és az összes foglalkoztatott átlagával is utánaszámoltunk, hogy mennyi pénzt kéne elkülönítenie egy átlag magyarnak az 50-20-30-as szabály szerinti rendszerben. A részletes statisztikákat még csak a tavalyi év első három negyedévére adták ki, ezért az akkori átlagokkal kalkuláltunk.

Ahogy grafikonunkon ábrázoltuk, a 20 százalékos megtakarítás havi szinten még a szellemi foglalkoztatottak átlagos bérével (423 987 forint ) számolva is csak 85,797 forint. Sok kicsi azonban sokra megy, így ha csak három hónapig is tartják magunkat az ökölszabályhoz, 254 391 forintot kuporgathatunk össze, egy kisebb krízis esetén már simán kihúzhatja őket a csávából.

Egy év alatt pedig 1 017 564 forint gyűlhet így össze, ami tartós munkahely vesztés esetén is elég lehet az önfenntartásra, de akár egy komolyabb projekt, akár egy házfelújítás, vagy egy használt autó megvásárlására is bármikor jól jöhet.

Egy (a KSH hivatalos adatai szerinti) abszolút átlagkereső havi 66 984 forintos megtakarítása ennyire sem tűniktűnik soknak, három hónap alatt azonban ez is 200 952 forintos megtakarítássá duzzadhat, egy év alatt pedig 803 808 forint jöhet így össze, ami  már kiváló vésztartalékot képezhet egy váratlan nagyobb kiadáshoz.

A KSH statisztikái szerint még a fizikai munkát végző (és feketén extrát nem kapó) átlagos melósok is simán megengedhetik maguknak, hogy félretegyenek havi 48 996 (jelenleg ennyi a hivatalos átlagkeresetük 20 százaléka), három hónap leforgása alatt pedig ebből is 146 988 forintos megtakarítás halmozódhat. Ha pedig egy egész évig tartják magukat az aranyszabályhoz, 587 952 forintot is összekuporgathatnak így. Egy kisebb felújításhoz, vagy néhány új bútor, vagy elektronikai eszköz vásárlásához pedig ez is nagy segítség lehet.

Az 50-20-30 szabályhoz persze nem feltétlenül kell rigiden ragaszkodnunk. Igényeinktől függően a szórakozásra és a megtakarításra szánt összegek arányát bármikor megcserélhetjük, ha pedig a keresetünk 30 százaléka megy minden hónapban a malacperselybe, ennél is gyorsabban gyarapodik majd a félretett pénzünk.

Nem tartsuk az összes pénzt a dunyha alatt

Ha az alap megtakarítási sémákat elsajátítottuk, érdemes azon is elgondolkozni, hogyan gyarapítsuk tovább vagyonunkat, illetve hogyan őrizzük meg megtakarításaink értékét. A tavaly óta szárnyaló borzasztóan magas (decemberben az éves áremelkedés mértéke 24,5 százalék volt) infláció mellett az utóbbi különösen fontos szemponttá vált. Érthető is, hogy a válság alatt igen felpörögtek bizonyos befektetési lehetőségek.

A tendenciáról sokat elárul, hogy a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének  jelentése szerint befektetési alapokban kezelt vagyon 2,7 százalékkal 243 milliárd forinttal 9290 milliárd forintra nőtt decemberre az egy hónappal korábbihoz képest .

Idén pedig megjelenik két új inflációkövető befektetés, amelyek induló kamatát már a tavalyi év áremelkedéséhez igazították. Az új inflációkövető lakossági állampapírok január 19-től érhetők el, továbbra is két sorozat közül tudunk választani:

Ezek segítségével továbbra is nagyon alacsony kockázattal biztosítanak szerezhetünk jól kalkulálható, biztos hasznot. A bátrabbak pedig, ha rendelkeznek már egy komolyabb kezdőtőkével, akár a tőzsdére is vihetik megtakarításaik egy részét. A Pénzcentrum a hó elején erről is megkérdezte a piac szakértőit, akik készségesen elárulták, milyen papírokban lehet fantázia az idei évben.