Több tízezer magyar családot csaphat arcon a válság: a tönk szélén táncolnak, nem lesz elég a pénzük

Mint ahogy életünk minden területén, attitűdjeink, akár már fiatalkorban rögzült szokásaink pénzügyi magatartásunkat is alapvetően befolyásolják.

A felnőtteknél nyolc jól elkülöníthető személyiségcsoportot azonosított a kutatás. A három legnagyobb szegmens, a Szorgalmas beosztók, a Reagálók és a Rend értéket teremt csoportok tagjai összesen a válaszadók 45 százalékát teszik ki és az ő pénzügyi stratégiáik a legválságállóbbak. A Költekezők, a Kiegyensúlyozottak, illetve az Egyszer hopp másszor kopp csoportokba tartozik a tesztet kitöltők 33 százaléka. Tagjaik kis odafigyeléssel, szokásaik megváltoztatásával képesek akár válság idején is megtartani a családi költségvetés egyensúlyát.

A Pénznyelők és a Kispénzű sérülékenyek azonban pénzügyi tudással, megfelelő attitűddel és megküzdési stratégiával sem rendelkeznek. Válság idején e két utóbbi - a válaszadók 22%-át kitevő - csoport tagjai a legveszélyeztetettebbek.

A középiskolások esetében a kutatás összesen hét, míg az általános iskolásoknál négy jól elkülöníthető személyiségtípust azonosított. Az eddigi eredmények elemzése rávilágít arra is, hogy az iskolai pénzügyi nevelő munka hatására a diákok gyakran tudatosabban gondolkodnak a mindennapi pénzügyekről, mint a felnőttek. A felső tagozatos, de különösen a középiskolás korosztály a feltételezettnél magasabb szintű pénzkezelési képességekkel, kiforrott pénzügyi szokásokkal rendelkezik.

Ugyanakkor különösen az általános iskolás korosztály a felnőttekhez képest inkább ki van téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak. Van még egy fontos kérdés, amiben jelentősen eltér a gyerekek és a szülők véleménye: a tinédzserek lényegesen kevésbé várják el a szülőktől, hogy mindent megadjanak nekik, mint a szülők saját maguktól.