Ezt nem lehet letagadni: 1 millió szegény országa vagyunk

2018-ban az EU teljes lakosságának 6,2 százaléka élt súlyos anyagi depriváltságban - derült ki az Eurostat jelentéséből. A súlyos depriváltság fogalmát jelent esetben olyan emberekre használja a hivatalos statisztika, akik nem engedhetnek meg maguknak legalább négyet az alábbi, a legtöbb ember számára kívánatos vagy a megfelelő életvezetéshez szükséges tételek közül:

• számlák időben történő kifizetése;
• saját otthonunk megfelelő hőmérsékleten tartása;
• megbirkózás valamilyen hirtelen jött kiadással;
• hús (vagy hal, vagy a vegetáriánus helyettesítő termék) rendszeres fogyasztása;
• egy hét nyaralás a saját lakhelyétől távol;
• televízió;
• mosógép;
• autó;
• telefon.

Bár a súlyosan depriváltak mennyisége még mindig nagyon magas az EU-ban, jó hír, hogy 2012 óta folyamatosan csökken a számuk. Hat év alatt 3,7 százalékkal lettek kevesebben összességében.

Rossz a helyzet, de legalább nem egyre rosszabb

Ha az egész EU-t vizsgáljuk Magyarország az 5. legrosszabb helyen állt 2018-ban, ami azt jelenti, hogy 

A súlyos depriváltsági lista élén egyébként Bulgária végzett, ott a lakosság 20,9 százalékát érinti az erős nélkülözés, de Romániában (16,8 %) és Görögországban (16,7 %) sem sokkal jobb a helyzet. Összehasonlításképp Ausztriában például csupán a lakosság 2,8 százaléka súlyosan deprivált, míg az EU-átlag 6,2 százalék.

Javuló tendencia

Magyarországon az elmúlt nyolc évben 2013-ban érte el a csúcsot a súlyos anyagi gondokkal küzdők száma, akkor 27,8 százalék volt az arányuk, ami majd 3 millió embert jelentett alig néhány évvel ezelőtt. Azóta viszont folyamatosan, és mondhatni rohamosan csökken a számuk. 

Az 5 évvel ezelőtti csúcsról például 2018-ra 17,7 százalékkal esett a kimondottan rossz anyagi körülmények között élők száma. Ami ha a teljes lakosság számát vesszük alapul, megközelítőleg 1,7 millió embert jelent.