Neked van még takarékbetétkönyved? Ezt jobb, ha tudod

Csányi Sándor szerint tisztességtelen a mesterséges beavatkozás a hitelintézeti szektor működésébe a takarékszövetkezeti rendszer megtörtént átalakításával. A kormány 136 milliárd forintot adott a szövetkezeti konszolidációra, az OTP elnöke szerint ez indokolatlan és tiltott támogatás. Mit gondol erről?

Csányi Sándor nyilatkozatát inkább nem kommentálnám. Azt viszont mindenképp érdemes tudni, hogy a szóban forgó 136 milliárd forintot nem a Takarékbanknak vagy a szövetkezeteknek adta a kormány, hanem egy intézményvédelmi alapba helyezte el, aminek az a feladata, hogy támogassa az integrációt, és mintegy tőkefedezetként az integráció erejét fokozza.

Az elmúl bő egy évben rengeteget cikkezett a sajtó is a szövetkezeti integrációról. Lakossági szempontból mi is történt itt?

A 2013-as szövetkezeti törvény adta meg a lökést az integráció létrejöveteléhez, ami tulajdonképpen 2014 decemberére került tető alá. Az integráció egyik első jelentős lépése volt a tavaly útjára indított fiókhálózat-növekedési program, amely idén februárban egy új IT-kiszolgáló rendszerrel lett megtámogatva. Ennek köszönhetően ma már egy teljesen integrált, az összes szövetkezet számára ugyanolyan kiszolgálást lehetővé tevő informatikai rendszertámogatás mellett zajlik az érétkesítés. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az ügyfél melyik szövetkezetnél kezdeményezte a számlanyitást, minden más szövetkezet is ki tudja szolgálni befektetési termékkel. Tehát egy teljesen átjárható fiókhálózat jött létre a befektetési termékekkel kapcsolatban. Mindezzel párhuzamosan pedig már az értékpapír-kiszolgálás területén is elindult az integráció, és tulajdonképpen 2015 elejére a teljes, országos lefedettséget sikerült elérnünk a befektetési szolgáltatási termékek értékesítésében. Nyilván különböző felkészültséggel rendelkeznek -megjegyzem, egyelőre - az egyes fiókok, de összességében azt lehet mondani, hogy az a stratégia, amit a Takarékbank és a szövetkezetek közösen kidolgoztak, nagyon sikeresen zajlik.

A szövetkezeteknél korábban megfigyelhető volt, hogy kisebb településeken kevesebb befektetési termék érhető el. Ez most is fennáll?

Nem, most már a fiókhálózat egységes, minden fiókunkban elérhető az összes termék. Egyébként a nyár folyamán még a részvényeket is visszaengedtük a hálózatba (a Budapesti Értéktőzsdén forgó részvényeket), azonban nagyon lényeges azt látni, hogy a szövetkezeti integráció tulajdonképpen befektetési tanácsadási tevékenységet a fiókhálózatban nem végez, így a részvényértékesítés csak egy olyan pluszszolgáltatás, amelyet igény esetén bármelyik ügyfelünk igénybe is tud venni a szövetkezeteknél.

Pontosan milyen befektetési termékekről van szó, mennyire univerzálisak ezek?

Amikor összeállítottuk a termékpalettát, azt próbáltuk előre jelezni és lemodellezni, hogy a mi ügyfélkörünknek mire lehet szüksége. Azt kell látni, hogy a szövetkezetek ügyfelei alapvetően nagyon kockázatkerülők, ezért mi a befektetési termékek közül a lehető legalacsonyabb kockázattal rendelkező termékeket választottuk ki. Ezen kívül volt még egy nagyon fontos szempont: fontos feladatunknak érezzük, hogy a magyar állam finanszírozásából minél nagyobb mértékben kivegyük a részünket, és azt a kormányzati elvárást, hogy a magyar lakossági finanszírozás részaránya nőjön a magyar államadósság finanszírozásában, a lehető legerősebb elvárásnak tartjuk, és ahogy tudjuk, ezt támogatjuk. Ezért is a vezértermékünk a kamatozó kincstárjegy, amely egy egyéves futamidejű magyar állampapír, amit lakossági körben értékesít az Államadósság Kezelő Központ. Azt gondoljuk, hogy ez az a fő behúzó termék, amivel az ügyfeleinket át tudjuk terelni a jelenlegi megtakarítási szerkezetükből egy kicsit hosszabb és kockázatmentes befektetési formába.

Az állampapír mellett milyen más, alacsony kockázató termékek érhetők még el a hálózatban?

Színesítettük a palettát befektetési jegyekkel is, természetesen ezek közül is az alacsony kockázatú befektetési jegyek értékesítése folyik a szövetkezeteknél. Itt az elmúlt egy évben a slágertermékünk a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap volt. Ez az alap elsősorban abból profitál, hogy a magyar gazdaság állapota javul, és a magyar gazdaság egyik húzó ága is kezd magához térni. A visszatekintő hozamok is ezt mutatják, bőven 3 százalék felett hozott az elmúlt egy évben ez a befektetési alap, és így meg tudta verni a rövid magyar állampapírokon elérhető hozamokat. Nyilván nincs garancia arra, hogy a jövő hozamai mit fognak mutatni, de azt gondoljuk - bízva a magyar gazdaság fellendülésében -, hogy az ingatlanpiacon tovább fog fokozódni a kereslet, és így az ingatlanbefektetési alapok az állampapíroknál magasabb hozamlehetőséggel kecsegtetnek majd.

Mi újság a betétekkel, nem célja a TakarékBanknak, hogy a jelenleg rendkívül alacsony kamatkörnyezetben fölé ígérjen a piacnak?

Azt látjuk, hogy olyan hozamkülönbség van a kamatozó kincstárjegy és a betéti hozamok között, hogy értelmetlen betéti hozamversenyt gerjeszteni. Ha valaki kockázatmentesen szeretne magasabb hozamot elérni a bankbetéteknél, akkor lassan érdemes elgondolkodnia azon, hogy értékpapírszámlát nyi és kamatozó kincstárjegyet vásárol. Véleményem szerint jelenleg ez az a termék, ami a legmegfelelőbb egy lakossági ügyfél számára.

Hosszú időn keresztül a takarékok egyik legnépszerűbb terméke a takarékbetétkönyv volt. Ez megtalálható még a hálózatban?

Az integráció egyik legfontosabb feladata az, hogy a szétaprózódott termékstruktúrából egy kicsit egységesebb arculat mellett egységesebb termékkínálat alakuljon ki. Ez a folyamat jelenleg is zajlik. A befektetési termékeknél tartunk ott, hogy egységes termékpaletta van az egész hálózatban, az egyéb megtakarítási termékek esetében viszont még nincs. Azt gondolom, hogy ez még hosszabb időt fog igénybe venni, de nagyon jelentős IT fejlesztések zajlanak a háttérben ahhoz, hogy az egységes fiókhálózat egységes termékek értékesítésére is képes legyen, de ez még a jövő kérdése. Tehát a kérdésre válaszolva, a takarékbetétkönyv tulajdonképpen él, de az egységes hálózat még nem biztosított, hiszen ott a befektetési termékeknél van egységes hálózati megjelenés.

Milyen az együttműködés a Postával? Várható a fiókok összevonása, a termékpaletta egységesítése?

A Magyar Posta és a takarékszövetkezetek integrációs stratégiai partnerekként tekintenek egymásra. A befektetési termékkörben megvalósult az, hogy ugyanazokat a termékeket forgalmazza a két hálózat. Azt gondoljuk, hogy ez a méretgazdaságosság szempontjából nagyon előremutató dolog, és a magyar állam finanszírozásából mind a két szereplő megfelelően kiveszi a részét. Ezzel nemzetgazdasági feladatokat is ellát. Ez a stratégiai szövetség jó és gyümölcsöző a jövőt tekintve is.

Egységes arculat?

Jelenleg ilyen tervek nincsenek, azt látjuk, hogy a termékértékesítésben elértük, amit elértünk, és ezen az úton szeretnénk továbbmenni.

Korábban a Signal volt a takarékok legnagyobb biztosítói partnere. Történt itt változás?

Ez a viszony továbbra is fennáll.