Szép az új forint, de mikor lesz nekünk eurónk?

Orosz Márton

2014. december 1. 11:31

Ha akarnánk se tudnánk 2018 előtt belépni az eurozónába - igaz, konkrét kormányzati céldátum sincs ehhez. Az új forintbankjegyek pedig elég egyértelmű jelzést jelentenek arra, hogy egyelőre nem fogunk Magyarországon euróval fizetni.

A kormányzati nyilatkozatok arra utalnak, hogy az évtized vége előtt egyáltalán nem beszélhetünk magyar euróról - igaz, ha ma születne róla döntés, a hosszadalmas csatlakozási folyamat miatt 2018 előtt akkor sem lehetne itthon a közös európai valutával fizetni.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Orbán Viktor miniszterelnök egy éve egyébként úgy fogalmazott:

amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről.

Az eurózónához való csatlakozás egyébként jó régen, 13 éve merült fel először "hivatalosan": 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnöke, Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2006-tól csatlakozhat a valutaunióhoz.

Madár István: 5-10 éves csúszást jelenthet

Formálisan nem feltétlenül kell, hogy az MNB lépése azt jelentse, hogy csúszik az euró bevezetése, azonban gesztus szintjén valószínűleg ezt üzeni a pénzcsere - mondta el a Pénzcentrumnak Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Ez azt is jelentheti, hogy a magyar gazdaságpolitika stratégiai időtávon, 5-10 éven belül nem számol az euró bevezetésével. Pedig - ha a feltételeket, például a költségvetési hiány mértékét tekintjük - csatlakozásunk az eurozónához egyre közelebbi is lehetne - véli az elemző.

Az viszont nem túl jó hír, hogy hosszú évekig maradhat pénztárcánkban a fokozatosan leértékelődő forint: elég, ha csak arra gondolunk, hogy ezzel a lakossági vagyon is leértékelődik, de a devizahitelesek helyzetét sem könnyíti meg.

Mi most a hivatalos álláspont?

A Pénzcentrum megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Kíváncsiak voltunk arra, mi a hivatalos kormányzati álláspont az euró bevezetéséről 2014 végén.

A minisztérium megkeresésünkre az alábbi tájékoztatást adta:

Magyarország 2004-es EU csatlakozásával kötelezettséget vállalt arra, hogy teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges ún. konvergencia kritériumokat. Ezek az árstabilitás, az árfolyamstabilitás, a hosszú távú kamatok konvergenciája, a stabil makro-fiskális pozíció, és a közös pénz átvételéhez szükséges jogszabályi megfelelés tekintetében támasztanak követelményeket.

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

Az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság 2014. június 4-én közzétett jelentései szerint Magyarország megfelel az árstabilitásra, a hosszú távú kamatok konvergenciájára és a közpénzügyekre vonatkozó kritériumnak.

Gazdaságpolitikánk megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy a kétévenként publikált konvergencia jelentések közül ez az első, amelyik megállapítja, hogy Magyarország teljesíti a konvergencia kritériumok többségét. Míg a legutóbbi, 2012-ben publikált jelentés szerint Magyarország egyetlen feltételnek sem tett eleget, addig a mostani jelentés szerint ötből már három kritériumnak is megfelelünk.

Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy önmagában a kritériumoknak való számszaki megfelelés még nem jelenti automatikusan azt, hogy zavartalanul csatlakozhatunk az euróövezethez. A Magyarország hosszú távú érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikának olyan országspecifikus tényezőkre is tekintettel kell lennie, mint amilyen a versenyképesség, a munkaerő-piac rugalmassága, az eurózóna magországaihoz történő reálkonvergencia, vagy a csatlakozás után önálló monetáris- és árfolyam-politika hiányában felértékelődő valós költségvetési mozgástér, amely adott esetben még a külső konvergencia kritérium eléréséhez szükségesnél is jelentősebb államadósság-csökkentést követelhet.

Mindezekre tekintettel, a kormány nem tűzött ki céldátumot az euróövezethez történő csatlakozásra.

Ugyanakkor mindazok a lépések, amelyeket a költségvetés stabilitása, az államadósság csökkentése, illetve a gazdasági növekedés erősítése érdekében megteszünk, egyúttal javítják a magyar gazdaság felkészültségét, az "euró-érettség" elérését. Az azonban biztonsággal állítható, hogy a gazdaságpolitikában elért eredményeinknek köszönhetően Magyarország ma lényegesen közelebb áll a közös valuta bevezetéséhez, mint 2010-ben. Ezt támasztja alá az is, hogy hazánkkal szemben 2013 júniusában megszűnt a 2004-ben indított túlzott hiány eljárás és sikerült megfordítani az államadósság 2010 előtt folyamatosan növekvő trendjét is.

Mindezekre tekintettel akkor fogjuk kitűzni az euróövezeti csatlakozás időpontját, amikor az hazánk számára optimális, vagyis a leginkább megfelel a magyar gazdaság fejlettségi szintjének és versenyképességének.

#euró #forint #megtakarítás

NEKED AJÁNLJUK