A megélhetési költségek, a jövő miatti bizonytalanság és a pénzügyi felkészületlenség ma már ugyanannyira nyugtalanítják az embereket, mint az egészségük.
Az Alkotmánybíróság napokban született határozata alapján nem szükséges kétévente megújítani a szóbeli végrendeleteket - írja a Népszava.
Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a július 14-én született határozatában az Alkotmánybíróság azt, hogy az élő végrendeletben foglalt nyilatkozatának érvényességi ideje két év, hiszen a nyilatkozat bármikor visszavonható. Tehát ha a végrendelkezni kívánó személy vak, írástudatlan, vagy olvasásra és nevének aláírására képtelen állapotban, ráadásul "életet fenyegető rendkívüli helyzetben van" és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak nehézséggel tehetne, szóban is rendelkezhet örökségéről.
KATTINTS! Fájó tragédia a családban: mi lesz a bankban lévő pénzzel?
A március 15-től hatályos új Polgári Törvénykönyv egyébként jelentősen átalakította nemcsak a végrendelkezés és az öröklés rendjét, hanem a kitagadás körülményei is. Így újabb kitagadási okok is bekerültek az új Ptk.-ba: ilyen például a nagykorú gyerek "durva hálátlansága".
Ugyanígy ki lehet tagadni azt is, aki a "tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá". Az egyik legnagyobb veszély az lehet, hogy a polgárok "véreszemet kapnak". Magyarországon ma már viszonylag így is gyakorinak számít, hogy az emberek megpróbálják kitagadni gyermekeiket.
Súlyos krízis fenyegeti a magyar háztartásokat: egyetlen váratlan kiadás elég, és beüt a katasztrófa
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.







