Kiderült az új magyar luxusadó hátulütője: hatalmas bukta lehet a vége?

A vagyonadó terve a következő hetekben társadalmi egyeztetésre kerülhet. Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára szerint az egymilliárd forintos értékhatár felett 1 százalékos, ismétlődő adót vezetnének be. A tervek szerint széles lenne az adóalap, a céges részesedések, ingatlanok és ingóságok mellett hazai és külföldi vagyonelemek is bekerülhetnének.

A részletes szabályok egyelőre nem ismertek, ezért a vagyonadó valódi költségvetési hatása sem számítható ki pontosan. A Blochamps Capital elemzése éppen erre a problémára hívja fel a figyelmet. Nem ugyanaz ugyanis az elméletileg megadóztatható vagyon és az a vagyon, amelynek értékét az állam ténylegesen meg tudja állapítani, jogilag érvényesíteni tudja, majd amely után az adót be is tudja szedni.

A Blochamps becslése szerint az elsődleges, lakóingatlan nélküli egymilliárd forintos vagyonküszöb nagyjából 25 ezer magyar háztartást érinthet. Ezen belül azonban jelentős különbségek vannak.

Grafika: Blochamps Capital

Mintegy 10 ezer háztartás vagyona 1 és 1,5 milliárd forint között lehet, további 5 ezernél pedig 1,5 és 3 milliárd forint közötti vagyonról lehet szó. A leggazdagabb mintegy 10 ezer háztartás már 3 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezhet.

A legfelső néhány ezer háztartásnál pedig még tovább emelkedhet a vagyon, a belépési küszöb akár az 5 milliárd forint körüli szintre is tolódhat.

A Blochamps szerint éppen a vagyoni görbe két széle okozhatja a legnagyobb problémát, csak más okból.

Az egymilliárd forintos küszöb környékén az adóztatás egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy pontosan mennyit ér az adott vagyon. Egy 1,2–1,5 milliárd forintos összvagyon esetében például egy vállalkozás értékelése, egy nehezebben árazható ingatlan vagy más vagyonelem értékének meghatározása döntheti el, hogy valaki egyáltalán adóalanynak minősül-e.

Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint ebben a sávban akár néhány százmillió forintos értékelési különbség is eldöntheti az adófizetési kötelezettséget. Az érték meghatározása és annak hatósági bizonyítása ugyanakkor jelentős erőforrásokat igényelhet.

A probléma különösen a nem tőzsdei vállalkozásoknál lehet összetett. Egy cég könyv szerinti saját tőkéje önmagában nem feltétlenül mutatja meg a vállalkozás piaci értékét. A jövedelemtermelő képesség, a piaci pozíció, a növekedési lehetőségek és a goodwill egyaránt módosíthatja a tényleges értéket.

Grafika: Blochamps Capital

Vagyis hiába lehet egy vállalkozást papíron például egymilliárd forintra értékelni, ez még nem jelenti azt, hogy a tulajdonosnak egymilliárd forintnyi likvid vagyona van.

Ez különösen fontos a vagyonadó esetében. Egy cég értéke ugyanis tartalmazhat ingatlanokat, gépeket, készleteket, követeléseket, valamint a jövőbeli profitokból származó üzleti értéket is. Ezek egy része csak akkor válik ténylegesen pénzzé, ha a tulajdonos eladja a részesedését, és talál olyan vevőt, aki hajlandó megfizetni az adott értéket.

A legnagyobb vagyonoknál közben éppen az ellenkező probléma jelentkezhet. Ezeket könnyebb azonosítani, viszont a tulajdonosi és vagyonkezelési struktúrák sokkal összetettebbek lehetnek. A nagy vagyonok jelentős része céges részesedésekben, különböző befektetésekben vagy külföldi eszközökben jelenhet meg. A Blochamps szerint a 10 milliárd forint feletti vagyonoknál emiatt már csak részleges tényleges behajthatósággal lehet számolni.

A szakértői becslés összecseng azzal, hogy a vagyonadó költségvetési bevételére több, egymástól jelentősen eltérő számítás készült. A GKI júniusi elemzése például 125 és 600 milliárd forint közötti elméleti bevételi sávot vázolt fel attól függően, hogy mekkora vagyon kerül ténylegesen az adóalapba.

A Blochamps szerint azonban az elméleti adóalapból nem lehet automatikusan költségvetési bevételt számolni. A vagyon először azonosítandó, utána értékelni kell, majd az értékelést jogilag is érvényesíteni kell, végül pedig be kell szedni az adót. Minden egyes lépcsőnél szűkülhet a ténylegesen adóztatható vagyon.

A kérdés azért sem mellékes, mert az adózó magatartása is változhat az új közteher bevezetésével. A Blochamps nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva arra számít, hogy megjelenhet a vagyon külföldre mozgatása, a tulajdon családon belüli átszervezése, illetve olyan vagyonkezelési és tulajdonosi struktúrák kialakítása, amelyek megnehezítik az adóalap meghatározását.

Az alkalmazkodásnak lehetnek a költségvetési bevételen túlmutató következményei is. A beruházások visszafogása, az adminisztrációs és értékelési költségek, az esetleges jogviták, valamint a tőkekiáramlás egyaránt csökkentheti a vagyonadó nettó költségvetési hatását.

A vagyonadó matematikája első ránézésre egyszerű. Meghatározzák az adóztatandó vagyont, majd megszorozzák az adókulccsal. A gyakorlatban azonban az adóalap meghatározása lehet a rendszer egyik legnehezebb része.

Ezért a társadalmi egyeztetés egyik kulcskérdése az lehet, hogy a végleges szabályok miként határozzák meg a különböző vagyonelemek értékét, hogyan kezelik a vállalkozási részesedéseket és a külföldi vagyont, valamint milyen eljárással vitatható az adóhatóság által meghatározott érték. A jelenleg ismert tervek alapján az egymilliárd forintos küszöb felett 1 százalékos éves adóval számolnak, de a részletes jogszabály még nem ismert. Magyar Péter szeptember 26-án arról is beszélt, hogy az 500 milliárd forint feletti vagyonokra az eredeti terveknél magasabb adókulcsot alkalmazhatnak.

A végleges bevételi hatás ezért csak a konkrét adóalap, az értékelési szabályok, az ellenőrzési lehetőségek és az adózók alkalmazkodása ismeretében lesz számszerűsíthető. A mostani becslések inkább azt mutatják meg, hogy a papíron kiszámolt több száz milliárdos bevétel és a ténylegesen beszedhető összeg között jelentős különbség lehet.