Megőrülünk az állampapírokért

Portfolio.hu: 2012-ben kiemelt szempont lett, hogy a lakossági állampapírok állományát növelje az állam, a külső függőségünk csökkentése érdekében. Az adósságon belül milyen lakossági részarány elérése a cél? Ehhez képest most hol tartunk?

Borbély László András: A lakosság kezében lévő állampapír állomány 2011 év végére abszolút értékben közel 400 milliárd forinttal, adósságon belüli részarányát tekintve közel harmadára, 10%-ról 3,5%-ra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a belföldi intézményi befektetői kör adósságon belüli részesedése is jelentősen csökkent. A két folyamat együttes hatására a külföldiek részaránya az államadósságban 70%-ra emelkedett. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kellett. A külföldi részarány további növekedésének megállítása érdekében létfontosságú a belföldiek szerepének növelése az adósság finanszírozásában. Az ennek érdekében meghirdetett lakossági értékesítési program hatására az elmúlt másfél évben a lakosság kezében lévő állampapír állomány forintban mérve több mint megkétszereződött, részarányát tekintve pedig 3,5%-ról 7%-ra emelkedett a teljes államadósságon belül. A külföldiek részesedése az államadósság finanszírozásában azonban még mindig 65% körül alakul. Ennek mérséklése továbbra is létfontosságú feladat. Ebben nagy szerepe lehet a továbbiakban is a lakosságnak, de természetesen a belföldi intézményi befektetőkre is számítunk.

P.: Az egyes termékkategóriák közül a Kamatozó Kincstárjegyek voltak a legkeresettebbek a lakosság körében, ugyanis ezek több banknál is elérhetők. A bankok számára miért értékelődött fel ennyire ezen termékek értékesítése?

B.L.A.: A Kamatozó Kincstárjegyek állománya mára a 2011 év végi 80 milliárdos szintről 900 milliárd fölé emelkedett 2013. szeptember végére. A tizenegyszeres növekedésben nagy szerepe volt a forgalmazásában részt vevő bankok magatartásában bekövetkezett változásnak, továbbá a banki forgalmazói kör jelentős bővülésének. Jelenleg a Kincstár mellett már 8 nagy hálózattal rendelkező kereskedelmi bank forgalmazza aktívan a Kamatozó Kincstárjegyet. A 2009-11 közötti időszakban, amikor nagymértékben visszaesett az említett állampapír állománya az okok között szerepelt a kereskedelmi bankok azon törekvése, hogy a hitel-betét mutatóikat rövid idő alatt nagymértékben közelítsék az 1:1 szinthez. 2012-ben jelentősen megváltozott a bankok magatartása, hiszen a tények azt mutatják, hogy már nem törekszenek a betétállomány minden áron való növelésére. Az állampapír-program következtében kialakult verseny hatására ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ügyfelek megtartása vált kiemelt céllá, ennek érdekében pedig érdemes részt venniük az állampapírok forgalmazásában.

P.: A lakossági befektetők jellemzően csak rövidebb távra köteleződnek el, ezért is olyan népszerűek a 6 és 12 hónapos termékek. Tervezik esetleg, hogy hosszabb távú papírok felé mozdítsák el az értékesítést? TBSZ-re optimalizált konstrukciók a befektetési alappiacon már elérhetők, nincsenek hasonló tervek a lakossági állampapíroknál?

B.L.A.: Szeptember végén az ún. lakossági állampapírok közel 75%-a 1 éves vagy annál rövidebb futamidejű volt. Ez azt jelenti, hogy csaknem 1200 milliárd forintnyi ez évben értékesített kincstárjegyet a jövő évben legalábbis meg kell újítani. A fenti adatokat eredményező befektetői magatartásnak adósságkezelői szempontból két fontos sajátossága van: egyfelől a lakosság csak rövid futamidőre szeret befektetni, másfelől viszont a lakossági befektetők konzervatívak. Vagyis, amennyiben egy befektetési formával elégedettek, akkor nagy valószínűséggel megújítják lejáró befektetéseiket az adott megtakarítási formában. Ez utóbbi magatartási sajátosságra tekintettel az adósságkezelő a lakosságra bizton számíthat a jövő évben lejáró lakossági állampapírok megújításában. Természetesen sokat egyszerűsítene a helyzeten, és egészségesebb portfólió-összetételt eredményezne, ha az 1 évesnél hosszabb futamidejű lakossági állampapírok 25%-os arányát jelentősen meg lehetne növelni a megújítási folyamat során. Ennek érdekében az adósságkezelő tervezi egy hosszabb futamidejű lakossági állampapír piaci bevezetését a banki forgalmazói hálózatban.

P.: Egyre többen emlegetik, hogy a hazai jegybanki alapkamat csökkentése mellett reális esély van arra, hogy a lakosság a befektetésének egy részét devizába mozgassa át. Mit mutatnak a számok?

B.L.A.: A kisbefektetők által elérhető hozamokat tekintve az adósságkezelő nem látja reális veszélynek azt, hogy a forint-megtakarításokat tömegesen devizára váltanák át a befektetők, mivel szintén nem reális az a várakozás, hogy a forint kamatok a deviza kamatok alá süllyednének. Ezt az összefüggést jól példázzák a jelenleg forintért kapható PMÁK sorozatok, melyeknek egyaránt 5,2% az induló kamata, míg az euróért megvásárolható P€MÁK-nak jóval alacsonyabb, 3,95%. Ráadásul a lakosság által leginkább kedvelt futamidőket (1 év, vagy annál rövidebb) tekintve deviza állampapír befektetési lehetőség nincs is a belföldi lakossági piacon, hiszen a P€MÁK ennél jóval hosszabb, 3 éves futamidejű. A szeptember végi adatok szerint (1816 millió euró) a P€MÁK teljes állomány 15%-t a lakosság vásárolta (270 millió euró, azaz 80 milliárd forint értékben). A P€MÁK kibocsátásakor a lakosság kezében már meglévő deviza megtakarítások államhoz csatornázása volt az adósságkezelő elsődleges célja, a forint megtakarítások eurósítását mindenképpen célszerű elkerülni.