3,8%-ért is visszük a pénzt a bankokba

A jegybanki kamatcsökkentés hatásai

A meglévő lakáshitelek kivételével szépen követik a betéti és hitelkamatok a jegybanki alapkamat töretlen csökkenését: míg egy évvel korábban egy átlagos vállalati hitelért 9,7%-os kamatot kellett fizetni, ma már csak 6,7%-ot. A lakáshiteleknél az állami kamattámogatás nélküli kamat 11,3%-ról 8,6%-ra csökkent (az egyéb költségek miatt még 10%-ot közelíti a THM). A betéti kamatszint 3,8% alá esett.

Lakossági hitelezés

Júniusban 29,4 milliárd forinttal több hitelt törlesztett a lakosság, mint amennyit felvett. Ez nagyobb mínusz az előző két havinál amiatt, hogy forinthitelből már kevésbé volt egyértelmű (mindössze 0,6 milliárd forint) a hitelfelvételek összege a törlesztésekkel szemben.

Egy hónapja azt írtuk, a jelzáloghitel-piacon mintha megmozdult volna valami, és ez elsősorban valószínűleg az állami kamattámogatásnak köszönhető, hisz ezzel már 6%-ot alig meghaladó kamatszint is elérhető. A májusi 13,6 milliárd forint után júniusban 14,2 milliárd forint lakáshitelt vett fel a lakosság, ami 27%-kal felülmúlja az egy évvel korábbit.

A forinthitelek némi bővülése ellenére továbbra is magas, 62,5%-os a devizahitelek aránya a jelzáloghitel-állományon belül. Június végén 5639 milliárd forintnyi banki jelzáloghitellel rendelkeztek a háztartások, ami egy év alatt 6%-os csökkenést jelent. A devizaalapú jelzáloghitelek összege 9%-kal 3526,7 milliárd forintra csökkent.

Ahogy fent említettük, és az alábbi ábrán is látható, a lakáshitelek hitelköltsége még mindig a 10%-ot közelíti, méghozzá 9,6% (a statisztika az állami kamattámogatást nem tartalmazza). Ez a fogyasztási hiteleknél átlagosan 23,4%.

A háztartások teljes banki hitelállománya június végén 7063,3 milliárd forint volt, vagyis 5,9%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.

Lakossági betétgyűjtés

A hitelezésnél látványosabb folyamatok zajlanak a banki betétgyűjtésben, a jegybanki alapkamat csökkenése ugyanis nem hagyja békén a megtakarításokat. Gátszakadásról írtunk, amikor az áprilisi adatokból kiderült, akkor 126 milliárd forintnyi betét távozott (csak tranzakciók!) a lakossági betétekből. Májusban 95 milliárd forintos volt a mínusz, ami egyértelműen a történelmileg alacsony szinten lévő kamatoknak volt betudható. Júniusban viszont kevésbé volt aktív a lakosság, ami a betétkivonást illeti: 51,2 milliárd forinttal csökkent tranzakciós alapon az állomány, ám ennek alig több mint fele jött a forintbetétekből.

Ha megnézzük, mely típusú betétek szenvedték meg ezt leginkább, akkor az éven belül lekötött betéteket kell ismét első helyen említenünk. Ezek állománya 101,3 milliárd forinttal csökkent az előző két hónap 177,2, illetve 133,2 milliárd forintos csökkenése után.

Egy éven belül lekötött forintbetétre átlagosan már csak 3,8%-ot fizettek a bankok júniusban, ami több mint 3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az euróbetétek kamatszintje ezúttal némileg nőtt.

A forintkamatok csökkenése miatt bekövetkezett betétkivonás még továbbra sem drámai fejlemény a bankok számára: a lakossági betétállomány június végén 7325 milliárd forinton állt, ami csak 2,8%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.