3 °C Budapest

Miben mesterkedik az OTP? Küszöbön a nagy dobás!

Pénzcentrum
2007. december 12. 05:40

Amit a micropaymentről tudni érdemes... Egyre gyakrabban hallhatunk a bankkártya alternatívájaként megjelenő fizetési formákról. Az újítások egy része az online fizetés biztonságosabbá tételét célozza, másik része költséghatékony és időkímélő megoldást szeretne nyújtani a banki szolgáltatásokat aktívan igénybe vevő, de újdonságokra nyitott ügyfelek számára. A micropayment, vagyis alacsony összegű fizetéseket, bonyolító rendszerek az előbbi célt szeretnék megvalósítani, biztonságot nyújtva az e-kereskedelem előnyeit kiaknázóknak.

Utoljára a tavalyi év őszén foglalkoztunk részletesen a hazánkban is elérhető P2P, vagyis person-to-person pénzküldő rendszerekkel. Az elmúlt 16 hónapban azonban jelentősen bővült a lehetőségek skálája, sőt a hazai bankpiac egyik legnagyobb szereplőjének várható piacra lépése azt is jelzi, hogy az egyébként kevéssé fogékony magyar lakosság körében is megvan az igény a micropayment szolgáltatások iránt.

Rettegés helyett: fizess biztonságosan!

Egy nemrégiben napvilágra került piaci pletyka szerint a hazai piac domináns szereplője, az OTP Bank a közeljövőben mikrofizetési szolgáltatás bevezetését tervezi. A pénzintézet illetékes kollégái nem cáfolták a hírt, de kérdésünkre csupán annyit árultak el, hogy "az OTP Bank többféle fejlesztési lehetőséget vizsgál a fizetési megoldások körében, beleértve az internetbanki, mobilbanki és mikrofizetési szolgáltatásokat is." Információink szerint a projekt készültsége foka olyan, hogy néhány hónapon belül való megjelenés sem zárható ki.

Azt azonban még egyáltalán nem lehet tudni, hogy a bank a micropayment szegmens mely részét szeretné kiaknázni, a virtuális pénztárca szolgáltatásokon kívül ugyanis az sms-fizetés, a telefonos fizetés és több olyan fizetési mód is ebbe a kategóriába tartozik, mely nem a fent említett P2P-rendszerek körébe tartozik.

Addig is, míg kiderül, hogy a mérlegelés végeredményeként megszületik-e maga a termék, érdemes megnézni, hogy milyen lehetőségek állnak manapság azok rendelkezésére, akik virtuális pénzküldő rendszereken keresztül szeretnék napi vásárlásaikat bonyolítani, csökkentve ezzel az adatlopás kockázatát. Ám mielőtt belevágnánk a jelenleg elérhető szolgáltatások részletezésébe, érdemes nagyító alá venni a potenciális ügyfelek körét, hogy megtudjuk, van-e egyáltalán tér ezen szolgáltatások számára, mit nyerhet a piacra elsőként belépő pénzintézet?

Nem szeretjük az alternatívákat, vagy mégis?

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet II. e-money szimpóziumra készült felmérése arra enged következtetni, hogy a magyar lakosság jelentős, 50 százalékot meghaladó hányada teljesen elzárkózik az alternatív fizetési formáktól. Ez esetben azonban nem a cikkünk következő bekezdéseiben jelentős szerepet kapó elektronikus pénztárcákról van szó, hanem a mobilfizetésről.

Bár a helyzet enyhén javul, a teljes népesség 62 százaléka nem használná fizetésre a mobiltelefonját, ez az arány a mobiltelefonnal rendelkezők esetében valamivel alacsonyabb. Minden második mobilos idegenkedik ettől a fizetési formától, holott annak tesztelés alatt álló változatai biztonságosabb és gyorsabb fizetést tesznek lehetővé.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Látható tehát, hogy nem rajongunk a mobilos fizetésért, többségünk pedig az online vásárlástól is ódzkodik. A megkérdezettek 69 százaléka biztos benne, hogy nem adná meg bankkártyájának számát, inkább lemond az internetes vásárlás biztosította előnyökről és kényelemről. A felmérés azonban arra nem ad választ, hogy az ódzkodó bankkártyások között milyen arányban vannak azok, akiket a csalások riasztanak el.

Az online fizetésre nemet mondók magas aránya jelentős potenciált rejt magában, őket egy új, a biztonság mellett egyéb plusz előnyt is adó szolgáltatással lehet a piacra csábítani. A kereskedelmi bankok által ajánlott eszközök (virtuális kártyák) megoldást jelentenek az adatbiztonsági problémákra, nem teszik azonban lehetővé, hogy az e-kereskedelmre nyitottak kedvezményes formában egymás között kereskedjenek.

Jelenleg erre csakis külföldi rendszereken keresztül van lehetősége a magyar vásárlóknak, így egy alacsonyabb díjakkal dolgozó hazai szolgáltatónak bizonyosan lenne tér a piacon. S minden valószínűség szerint ebben az esetben is igaz, hogy a legnagyobb kockázatot felvállaló első belépő, amennyiben a piacra lépés sikeres, lefölözi a piacot.

Kérdés persze, hogy az első belépő milyen gátat állít majd a szolgáltató-váltás elé, a P2P rendszerek esetében ugyanis az egyszerű, online regisztráció a számlavezető bank lecserélésénél könnyedebb megoldást nyújt. (A micropayment számlaszolgáltatáshoz csatolásával a kisfizetést lehetővé tévő szolgáltatások előnyét semmisítenék meg, így ez a lehetőség nem valószínű.)

Megnéztük az árakat, leesett az állunk!

Megnyílt a Paypal a magyarok előtt...

PC BLOGGER & PODCASTER
Összkép  |  2025. december 13. 13:59
A magyar élelmiszeripar a változékony körülmények, az erős vevői nyomás és az ágaztara jellemző alac...
Holdblog  |  2025. december 13. 12:35
Zentuccio Japánba látogatott, és eléggé megdöbbent azon, amin látott. Nagyon magas minőség, egyedülá...
iO Charts  |  2025. december 13. 10:01
A Wise pénzügyi szolgáltató bemutatása A Wise PLC (korábban TransferWise) 2011-ben jött létre London...
Bankmonitor  |  2025. december 13. 07:47
Az MNB előzetes adatai alapján a magyarok mintegy 12 626,5 milliárd forintot tartanak lekötés nélkül...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 13. szombat
Luca, Otília
50. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?