2020. szeptember 27. vasárnap Adalbert
HR Centrum

Te kapsz ilyet a fizud mellé? Így lehetsz melósból tulajdonos


Míg a magyar dolgozók motiválásának leggyakoribb eszköze a cafeteria vagy a bónusz, nemzetközi szinten régóta elterjedt a munkavállalók bevonása a tulajdonosi körbe. Az elmúlt 1-2 évben Magyarországon is egyre több vállalat él ezzel a lehetőséggel egy olyan program keretében, aminek működéséhez jelentős adózási kedvezmények kapcsolódnak. Lássuk, hogy miért előnyös ez a megoldás a cégeknek, és mit nyernek vele a munkavállalók.


Számos eszközzel élhet egy vállalat a munkavállalók motiválására: szóba jöhet például a fizetésemelés, különféle juttatások, vagy a fejlődési lehetőségek biztosítása. Szintén pozitív hatással lehet a dolgozók elkötelezettségére, ha azok egyben tulajdonosok is, és ezáltal érdekeltek a sikeres működésben. Ezt teszi nagyon egyszerűvé és költséghatékonnyá az úgynevezett Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP), amelyet 2015 óta kedvező adóváltozások is támogatnak.

Így lesz a dolgozóból tulajdonos

A program keretében az alapító társaság részesedést (jellemzően részvényt) juttathat az általa erre a célra létrehozott MRP-szervezetnek, amely tagi részesedést biztosít a társaság dolgozóinak. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató és a munkavállalók által közösen létrehozott társaság szerzi meg a juttatott részvényeket, amely által a dolgozók közvetve válnak tulajdonossá.

A program két alapvető célja, hogy a munkavállalók

  • tulajdonosi részesedést szerezzenek az őket foglalkoztató társaságban;
  • illetve a tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jogaikat ne egyénileg, hanem közösségként, az MRP-szervezet útján gyakorolják.

A résztulajdonosi program esetében további követelmény, hogy a munkavállalók javadalmazásuk részeként - egy meghatározott cél elérése esetére kitűzött jutalomként - szerezzék meg a közvetett részesedést.

Lehetőség van arra is, hogy a részvénytársaság részvényeit a dolgozói piaci áron vásárolják meg az MRP-n keresztül, de valamilyen kedvezményt (például a részvény-vételár megelőlegezését) ilyenkor is biztosítani kell számukra.

Bankok, biztosítók és hasonló szervezetek esetében a jogszabályban előírt hatékony kockázatkezelés elismerése is megvalósulhat az MRP keretében.

Adókedvezmény, amivel mindkét fél jól jár

A dolgozó az MRP keretében megszerzett jövedelme után 15%-os személyi jövedelemadót fizet, amelyet azonban a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény nem csökkent. Az MRP-jövedelem után a dolgozó nem fizeti meg az egyéni tb-járulékokat, amelyek egyébként együttesen 18,5%-os levonást eredményeznének. A járulékfizetés elmaradása miatt az MRP-jövedelem nem számít bele a tb-ellátások (például, a nyugdíj és a táppénz) alapjába, amelyre a dolgozók figyelmét célszerű felhívni a program elindítása előtt.

Ha a dolgozó éves bére nem éri el az évi 6,43 millió (körülbelül havi 536 ezer) forintot, akkor az MRP-juttatás után - a személyi jövedelemadó mellett - 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amely tb-ellátásra nem jogosítja fel. Ha a dolgozó éves bére eléri a 6,43 millió forintot, az MRP-juttatást kizárólag a személyi jövedelemadó terheli.

Ha például egy kétgyermekes dolgozó havi keresete egyenlő az átlagbérrel (294 ezer forint), és két havi bérének megfelelő célprémiumot kap, az MRP révén mintegy 26 ezer forinttal emelkedik a nettó keresete. Ha ugyanez a dolgozó az átlagbér kétszeresét (588 ezer forintot) keresi meg havonta (és ezért a négyhavi átlagbérnek megfelelő célprémiumot kap), akkor már körülbelül 217 ezer forinttal növekszik az elkölthető keresete az MRP-ben való részvétele esetén.

A vállalatot az MRP-juttatás után nem terheli a 19,5%-os szociális hozzájárulási adó és a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás. Így a vállalat a célprémium teljes költségének körülbelül 17%-át takaríthatja meg, függetlenül az egyes munkavállalók bérének összegétől és gyermekei számától.

Mit is kapnak a dolgozók?

Az MRP céljának meghatározását követően két alapvető kérdésben kell döntést hoznia a társaságnak. Először is meg kell határoznia az MRP-juttatás tárgyát, másodszor el kell dönteni, hogy a dolgozók ténylegesen mennyi idő után szerezhetnek jövedelmet az MRP-n keresztül. Mindként kérdéskör alapos vizsgálatot igényel, mert a szigorú jogi szabályozás miatt egy jogszerűtlen döntés a program bukását okozhatja.

A törvényes működés szempontjából nem mindegy, hogy a dolgozó mennyi idő után szerezheti meg a tényleges jövedelmet az MRP-ből. A törvény nem határoz meg minimális időtartamot, de nagyon el kell gondolkodni azon, hogy egy olyan MRP-szervezet, amely az egyik nap megszerzi a vállalat részvényét, másnap eladja azt és már ki is fizeti a nyereséget a dolgozónak, mennyiben teremti meg a dolgozó tulajdonosi érdekeltségét. Ezzel szemben, nehezen lehet belekötni abba, ha a szervezet már legalább egy éve tartotta a részvényt, mielőtt eladta azt, sőt, a program elindításakor, vagy az MRP-hez később csatlakozók esetében ennél rövidebb időszak is indokolható.

Az új típusú MRP-juttatás tárgya kizárólag értékpapír és értékpapíron fennálló jog (például, értékpapír-vételi jog) lehet. A legszigorúbb megközelítés szerint csak részvények teremthetik meg a munkavállalók közvetett tulajdonosi részesedését. Egy ezzel teljesen ellentétes értelmezés szerint a dolgozó bármilyen értékpapírt (akár egy sima kötvényt) szerezhet az MRP keretében.

A középút azt mondja, hogy egy sima kötvény nem tulajdonosi, hanem hitelezői érdekeltséget képvisel, ezért nem lehet az MRP tárgya, de egy megfelelően kialakított kötvény már alkalmas az MRP-n keresztül történő juttatásra.

Egyre több cégnél vezetik be

Az MRP szépsége az adókedvezmény mellett az, hogy a rugalmas szabályozás miatt valamennyi társaság a saját igényére szabva tud létrehozni ilyen szervezetet. Az elmúlt években számos hazai vállalat élt a lehetőséggel, és elindította saját résztulajdonosi programját. Az MRP-szervezet megalakításáról a dolgozókat foglalkoztató társaság vagy annak anyavállalata dönt. Ezt követően az MRP-ben részt vevő munkavállalók érdekeiket képviselő meghatalmazott (jellemzően egy ügyvédi iroda) hozza meg a szervezetre vonatkozó legfontosabb döntéseket. Például, már nem az alapító, hanem a meghatalmazott nevezi ki és menti fel az MRP-szervezet vezető tisztségviselőjét, fogadja el az MRP-szervezet számviteli beszámolóját.

Az MRP megindítása és fenntartása költségeket eredményez, mert minimum a meghatalmazott ügyvédi iroda és egy vezető tisztségviselő tiszteletdíját biztosítani kell. Épp ezért előtte fel kell mérni, hogy az MRP működtetéséből eredő előnyök, beleértve a dolgozók növekvő elkötelezettségét és az adómegtakarításokat is, kellő fedezetet nyújtanak-e a költségekre. Természetesen, a legnagyobb foglalkoztatók tudják legkönnyebben az MRP előnyeit kihasználni, de kisebb társaságok esetében is könnyen előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyeknél érdemben befolyásolhatja kedvező irányba a működést.

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
vezetoi-coaching
2020. 09. 26. 09:16
A motiváció vs demotiváció dialektikája... (avagy a húzd meg - ereszd meg művészete...:-)))

Meg is lepett, meg nem is a demotiválásról írt rövid szösszenet iránt támadt érdeklődés...

legacykft
2020. 09. 25. 09:00
Hányszor csináljátok még, ami nem működik?

Nem sikerült? Meg kell próbálni újra! Logikusnak tűnik, mégsem mindegy, hogy hogyan csináljátok:...

perfekt
2020. 09. 23. 07:46
Fontos változás a tárgyi illetékmentesség szabályaiban

Ajándékozással, illetve örökléssel történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990....

coachco
2020. 09. 22. 20:36
Szakmai vita? Arra nincs idő. Csapjunk össze, küzdjünk meg egymással!

  Még mindig bízom a világbékében, bár mostanában egyre nehezebb. Azt látom, hogy a srácok...

hrdoktor
2020. 09. 21. 04:59
A túl sok munka egészségügyi kockázatai

Ha túl sokat dolgozunk, testi és mentális egészségünk bánhatja. A rengeteg munka okozta túlhajszoltság...

hrbonbon
2020. 09. 17. 12:01
A vezetők felelőssége - a tervezés fontossága

Mégis megérkezett, amit szerettünk volna elkerülni! Még bőven benne voltunk az első hullámban...

ajovomunkahelye
2020. 09. 15. 08:35
A járvány meghozta a változást: a digitalizáció áll a középpontban

A járványhelyzet nemcsak a mindennapi életünket, de a munka világát is véglegesen megváltoztatta....

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.24-09.30
Országos

Lidl

09.24-09.30
Országos

Auchan

09.24-09.30
Országos

Interspar

09.24-09.30
Országos

Spar

09.24-09.30
Országos

Tesco

09.24-09.30
Országos


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó