A mentálhigiénikus képzés akár már 1–2 év alatt elvégezhető, és havi bruttó 375 947 forintos átlagfizetéssel lehet benne elhelyezkedni.
Égetően hiányzik a fiatal korosztály az oktatásból. 2017-re 13 százalékra csökkent a 35 év alattiak aránya az általános iskolai tanárok között a 2011-es 16 százalékról, az 55 év feletti korosztály pedig immár 27 százalékos arányt tesz ki. Egyre kevesebben választják tehát a tanári pályát, miközben folyamatosan nő a nyugdíjkorhatár előtt álló aránya.
A Közoktatási Információs Rendszer adatai alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy az általános iskolákban tanítóknak milyen a korosztályi összetétele - derül ki a szervezet közleményéből. Az adatokból látszik, hogy míg 2011-ben a 35 év alattiak aránya 16 százalék volt a teljes körhöz viszonyítva, ez 2017-re 13 százalékra csökkent. Ezzel együtt az 55 év feletti korosztály aránya 10 százalékponttal, azaz 17 százalékról 27 százalékra növekedett.
Miközben az évtized elején közel hasonló volt a fiatal korosztály és a nyugdíj előtt álló korosztály aránya, addig 2017-re (6 év alatt) teljesen eltolódott ez az arányszám az idősek felé. Ez azt mutatja, hogy hiányzik az utánpótlás, és a folyamat nehezen látszik megállíthatónak.
Településtípusonként eltérő a helyzet
Külön megvizsgálva azokat a járásokat, ahol a közfoglalkoztatási mutató (azaz a közfoglalkoztatottak aránya a dolgozókon belül) 5 százalék feletti, azt tapasztjuk, hogy ezeken a településeken működő általános iskolákban tanítók 14 százaléka 35 év alatti, és 25 százaléka 55 év feletti. Elsőre úgy tűnik, hogy egy picivel itt a helyzet jobb lett, mint az országos átlag. Amennyiben azonban a változás dinamikáját nézzük, akkor látszik, hogy jelentős a probléma.
Miközben ezeken a településeken 2011-ben még a fiatal pedagógusok aránya 21 százalék volt, 2017-re már 7 százalékponttal csökkent ez a részarány. Eközben az 55 év felettiek aránya 10 százalékponttal emelkedett. A három településtípust (főváros, közmunkával érintett települések és egyéb járásokba tartozó települések) tekintve viszonylag hasonló adatokkal találkozunk. Azonban legnehezebb helyzetben lévő településeken romlott leginkább a helyzet.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


