Zsíros állást keresel? Ezekkel a szakmákkal semmi esélyed!

Gyakran írunk róla, hogy óriási szakemberhiány van Magyarországon: egyes végzettséget sem igénylő munkakörökben ma már nem ritka a nettó 300 ezer forintos fizetés. Nem csak a végzetséget nem igénylő területeken tombol ugyanakkor a hiány, előző cikkünkből kiderült, hogy informatikusokból, gépész- és villamosmérnökökből szintén akkora hiány van, hogy a bruttó 7-800 ezres kezdő fizetés már normálisnak számít. De egy pilóta is bruttó egymillió forint feletti kezdő fizetésre számíthat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezekben a szakmákban kezdőként is milliós fizetés vár: tömegeket keresnek

Közeleg a felsőoktatási felvételi határidő, sokan vívódnak most, melyik szakra jelentkezzenek. A döntés nem tűnik egyszerűnek, hiszen a jelentkező fiatalok arról döntenek, mit szeretnének csinálni az elkövetkező 40 évben. Ez pedig nagyon nem mindegy. Ha viszont csak a munkaerő-piaci igényeket nézzük, a választás talán sosem volt ennyire egyszerű. A Pénzcentrum megkérdezett három Magyarországon működő nagy fejvadász vállalatot: a válaszukból egészen egyértelműen kirajzolódott, hogy milyen képesítéssel tudnak a magyar diákok a piacon tarolni, már frissdiplomásként is.

Nem ezek azonban a legnépszerűbb képzések. A villamosmérnöki szakra például kifejezetten gyenge érettségi eredményekkel is be lehet kerülni, de roppant alacsony a ponthatár a gépészmérnöki és informatikai képzéseken is. Ezzel szemben a legnépszerűbb szakokon, például a jogászi vagy a kommunikációs képzéseken jelentős a túljelentkezés. De mennyire piacképesek ezek a képzések?

Ezekre a szakokra egyáltalán nincs kereslet

Hogy pontos és hiteles képet tudjunk adni, megkérdeztünk két fejvadász céget és egy állásportált, hogy melyek azok az egyetemi képzések, amelyekkel nehéz elhelyezkedni. A válaszokból az derült ki, hogy gyakorlatilag bármilyen végzettség jobb, mint a semmilyen. Lukács Zsolt, a Telkes Consulting igazgatója például kiemelte, hogy bár a magyar felsőoktatás színvonala jelenleg nem jó, és a legtöbb egyetemi képzés nem ad piacképes tudást, de diploma nélkül nem lehet karriert építeni. Azt is kiemelte a fejvadász, hogy minden végzettségnek van helye, így aztán jó döntést hoz az, aki jelentkezik egyetemre ahelyett, hogy felsőfokú képzettség nélkül indulna a munkaerőpiacra.

A megkérdezettek megneveztek konkrét szakokat is. Ketten megemlítették például a kommunikáció és médiatudomány szakot, amelyre a nagyszámú jelentkező mellett kifejezetten nehéz bekerülni. A Trenkwalder válaszában, amelyben a nem piacképes képzésekről érdeklődtünk, például ez áll:

Vagyis valójában bármilyen végzettséggel el lehet helyezkedni, sok esetben azonban a diákok vagy nem maradnak a pályán, vagy lényegesen alacsonyabb fizetésért dolgoznak. Lukács Zsolt megemlített még három, szintén nagyon népszerű képzést, amelyre nincs erős piaci kereslet, és meg is állapított egy ezzel kapcsolatos anomáliát. A kereskedelmi és marketing, jogász, és pszichológus szakokra a magas ponthatárok és túljelentkezés miatt nagyon nehéz bekerülni, miközben a munkaerőpiacon csak online marketing specialistákra van kereslet, a többire minimális.

Lukács ezzel kapcsolatban hozzáteszi, hogy egy kiváló nyelvtudással a jogi végzettségű fiatal el tud helyezkedni egy nemzetközi ügyvédi irodánál, de az ő számuk messze nincs összhangban azzal, hogy mennyien végeznek jogászként egy évben.

A bölcsészek tényleg mennek a levesbe?

Gyakori sztereotípia, hogy a bölcsészekre nincs kereslet, érdemes azonban különbséget tenni a bölcsész terület szakjai között. A nyelvszakokon végzettek például könnyen elhelyezkedhetnek multinacionális vállalatoknál, a Shared Service Centerek (SSC) pedig kifejezetten nagy igényt támasztanak a jó nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt. A nyelvtudással azonban Lukács Zsolt szerint hatalmas bajok vannak magyarországon, a pályakezdők gyakran a ma már alapelvárásnak számító angol nyelvet sem beszélik. Ficza János, a Workania.hu szóvivője ezt mondta:

A nem nyelvszakos bölcsészek tehát nem számíthatnak arra, hogy találkoznak a szakterületüknek megfelelő álláshirdetéssel. Lukács például azt mondta, hogy a magyar, a történelem és az andragógia - bár kulturális szempontból nagyon fontos tudást adnak - valójában menekülő utak a diákok számára: ezek a területek a munkaerőpiacon egyáltalán nem léteznek.

Ugyanezt erősítette meg Ficza János is, a Workania.hu szóvivője. Ő is elmondta, hogy bár minden végzettséggel el lehet helyezkedni, a nyelvtudást nem adó bölcsészképzések kevésbé piacképesek. Ő kitért a tanári képzésekre is:

A Trenkwalder megemlített még egy érdekes dolgot is: arra vonatkozóan, hogy előnyben részesítik-e a munkáltatók az MSC diplomát a BSC-vel szemben nincs egyértelmű tapasztalat, a jelenlegi körülmények között mindenesetre a stabil alaptudás és a megszerzett szakmai gyakorlat a lényeges. 

Így tehát sokkal hasznosabb egy piacképes alapszak, mint egy piacképtelen mester. Ha például valaki a történelem alapszak mellett elvégez egy történelem mesterszakot, ugyanolyan értéktelen tudása lesz a munkaerőpiacon, mintha a további két évét nem fordította volna tanulásra.

Ez a tendencia azonban nem csak a piacképtelen képzésekre igaz. Lukács Zsolt szerint annyira nincs szinkronban a magyar felsőoktatás a piaci igényekkel, hogy még az egyébként keresett közgadász végzettségű diákoknak sincs olyan tudása, amely felkészítené őket a munka világára. Ebből a szempontból Lukács szerint mindegy, hogy van-e mester diplomája a végzettnek, mert ugyanúgy nem tud semmit például az ERP rendszerekről, mint egy alapszakos diplomával rendelkező pályakezdő. Pedig ezeket minden modern vállalatban alapvető eszközrendszerként használják. És itt kell kitérni egy jelentős problémára, sokkal mélyebben gyökerezik annál, hogy ki milyen szakot válasszon.

Az egész rendszer úgy rossz, ahogy van

Mi is megkerestük már korábban a multikat azzal kapcsolatban, hogy a frissen végzett munkavállalókkal mennyire elégedettek. A válaszokból alapvető elégedettség mellett kirajzolódott, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudásával baj van. A Richter Gedeon akkor ennek okát többek között az egyetemi képzések elavultságában látta: a diákok nagy elméleti tudással rendelkeznek, gyakorlati képességeik ugyanakkor nincsenek összhangban a piaci elvárásokkal - írták akkor.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elárulták a multik: ezek a magyar dolgozók legnagyobb hiányosságai

A hazai felsőoktatási intézmények évek óta nem kerülnek be a legjobb egyetemek közé, a magyar egyetemisták ezért kevésbé versenyképes képzettséget kapnak, mint a nyugati egyetemek hallgatói. A nagyvállalatok mégis szívesen költöznek Magyarországra, tömegével alkalmazva az iskolapadból kikerült frissdiplomásokat. Mi most megkérdeztünk néhány nagyvállalatot, mennyire elégedettek a frissen végzett magyar munkavállalókkal. A válaszokból kirajzolódott, hogy leginkább a nyelvtudás és a kommunikáció terén kell fejlődniük, de az sem ritka, hogy a frissen végzett diplomások néha nincsenek tisztában azzal, mit is vár el tőlük a munkaadó.

Ugyanezt erősítette meg Lukács Zsolt is. A Telkes Consulting vezetője azonban a motivációt is megnevezte: az egyetemek létszám alapján vagy tandíj formájában kapják a pénzt, ami nem ösztönzi őket arra, hogy minőségi oktatást kínáljanak. Azaz nincs minőségbeli verseny az egyetemek között. A fejvadász szerint egy egyetemnek fel kéne készítenie a fiatalokat a munkaerő-piaci elvárásokra, a kurzusok azonban nem képezik le a gazdaság változó és növekvő igényeit.

Az egyetemen a közgazdász diákok például soha nem találkoznak az új projektmenedzsment rendszerekkel, agilis módszertannal, pedig szinte mindannyian ilyen közegben fognak dolgozni,de a mesterséges intelligenciát is csak legfeljebb szitokszóként hallják, hogy "jönnek a robotok." Az is nagy probléma Lukács szerint, hogy nincs auditált felsőoktatás: nem tudjuk összehasonlítani, hogy a különböző egyetemeken végzettek eredményei hogy viszonyulnak egymáshoz. Nem tudjuk, hogy mit tud egy budapesti, pécsi, vagy miskolci diák. Az azonban biztos, hogy például egy Debrecenben és egy Budapesten végzett közgazdász tudása a munkaerőpiacon ugyanúgy értéktelen, gyenge, hiszen nem rendelkeznek a modern eszközök vagy az információs társadalom ismeretével, ezért egyre nagyobb részben piacképtelen tudást halmozó egyetemi képzettség áll mögöttük.

- mondta Lukács. A hatalmas jövedelmi különbségek mellett a koncentráció is hatalmas: egy-egy területen 800 budapesti álláshirdetésre jut 30 csongrádi. A fejvadász szerint ez olyan, mintha nem is létezne a vidéki Magyarország. Ez sokszor kilátástalanná teszi azoknak a nem fővárosi a diákok jövőképét, akik vidéken szeretnének maradni.

Az egyetemi oktatással tehát rendszerszintű problémák vannak. Lukács azt is kiemeli, hogy a magyar diákok egyébként nemzetközi összehasonlításban nagyon tehetségesek: soha sem a képességekkel volt a baj, hanem a készségekkel. Magyarországon például nincs tehetséggondozás - ha fel is fedezik egy diák kimagasló képességét, a fejvadász szerint ez sok esetben hátrányos lehet számára, az azonban biztos, hogy a tehetséggondozásnak semmilyen rendszere nem működik. Nagy-Britanniában ezzel szemben van egy jól működő tutori rendszer, és az eredményeket is 100 évre visszamenőleg meg lehet tekinteni. Nem véletlen, hogy egy Cambridge-i vagy Oxfordi diploma a világ bármely pontján komoly érték, és egzakt súlya van a munkaerőpiacon is.

A korábbi cikkünkben a Richter szerint az egyetemisták a szakmai gyakorlat során tehetnek szert piacképes tudásra, de a duális képzés is jó alternatíva. Azaz legtöbbször a diákok nem az egyetemen, hanem már a jövőbeli munkahelyükön sajátítják el a készségeket. A Telkes Consulting vezetője is megemlítette, hogy gyakran már az első évtől figyelik és különböző gyakornoki vagy ösztöndíj programokkal azonosítják a multik a számukra értékes tudással, hozzáállással rendelkező diákokat az adott egyetemi tanszéken. Ez tisztán üzleti megfontolásból történik, és önmagában nem tudja orvosolni a rendszerproblémát, ami abból adódik, hogy nincs tényleges kommunikáció a munkaerőpiac és az egyetemek között. Leginkább azért, mert az egyetemeknek nem létkérdés a változó igények kezelése.