Kimutatták a különbséget: így szakadt ketté a magyar családok életszínvonala

A GKI emlékeztetett arra, hogy 2010 után a családpolitika jelentős változáson ment keresztül. Az állam egyre inkább a gyermekvállalás ösztönzésére és a demográfiai célok támogatására helyezte a hangsúlyt. Ezzel párhuzamosan átalakult a családtámogatások rendszere is.

A korábban nagyobb szerepet kapó, alanyi jogon járó támogatások helyett fokozatosan az adókedvezmények, adóvisszatérítések és különféle jóváírások váltak a családpolitika meghatározó elemeivé. A támogatások jelentős részének igénybevételéhez így egyre inkább munkajövedelemre volt szükség.

A KSH adatai alapján a családok jövedelme inflációval korrigálva is számottevő növekedést mutatott az elmúlt másfél évtizedben. A GKI számításai szerint 2010 és 2024 között átlagosan mintegy 70 százalékkal emelkedtek a családok reáljövedelmei.

A legnagyobb javulást a kétgyermekes családok érték el, esetükben a reáljövedelem 108 százalékkal nőtt. A három vagy annál több gyermeket nevelő háztartásoknál 68 százalékos volt a növekedés. A gyermek nélküli, illetve az egygyermekes családok ennél jóval szerényebb javulást tapasztaltak. Az ő reáljövedelmük 50-54 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.

A kutatóintézet szerint a különbség szorosan összefügg a támogatási rendszer felépítésével. Az elmúlt években számos intézkedés kifejezetten a többgyermekes családokat célozta. Ide tartozott többek között a családi adókedvezmény bővítése, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentessége, a GYET, valamint a kétgyermekes családok adókedvezményének fokozatos emelése.

Egyre kevesebbet ér a családi pótlék és a GYES

A GKI szerint a támogatási rendszer átalakulásának másik fontos következménye, hogy a munkaviszonyhoz nem kötött juttatások fokozatosan veszítettek az értékükből.

A családi pótlék 2010-ben még az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékát tette ki a családmérettől függően. Ez az arány 2024-re 6-8 százalékra csökkent. Hasonló folyamat figyelhető meg a GYES esetében is. Az egy főre jutó juttatás értéke az egygyermekes családoknál a korábbi 37 százalékról 17 százalékra esett vissza.

A kutatás arra is rámutat, hogy az adókedvezményeken alapuló támogatási rendszer a magasabb jövedelmű háztartásoknak kedvez. A kedvezmények összege ugyanis a jövedelemmel együtt nő, ezért ugyanazon támogatási forma nagyobb pénzügyi előnyt jelent a magasabb keresetű családok számára.

Javult az életszínvonal, de nem mindenkinél egyformán

A GKI azt is megvizsgálta, hogy a családok nettó jövedelme hogyan viszonyul az általuk szükségesnek tartott életszínvonal fenntartásához. A 2010-es adatok alapján valamennyi családtípus az általa szükségesnek ítélt jövedelmi szint alatt helyezkedett el. A legnehezebb helyzetben a nagycsaládosok voltak, akik az általuk szükségesnek tartott jövedelemnek csupán mintegy 70 százalékával rendelkeztek. A többi családtípusnál ez az arány nagyjából 80 százalék körül alakult.

Az elmúlt másfél évtized során azonban jelentős javulás következett be. A kutatók szerint a családok többsége valódi életszínvonal-emelkedést tapasztalhatott, mivel a jövedelmek az inflációt meghaladó mértékben nőttek.

A GKI számításai szerint a kétgyermekes családok nettó jövedelme ma átlagosan 7 százalékkal haladja meg az általuk megfelelőnek tartott életszínvonalhoz szükséges összeget. A három vagy több gyermeket nevelő háztartások esetében ez az előny már eléri a 10 százalékot. A kutatóintézet szerint ez közvetlen következménye annak a családpolitikának, amely az elmúlt másfél évtizedben kiemelten támogatta a nagyobb családokat.

Ezzel szemben a gyermektelen és az egygyermekes háztartások átlagos nettó jövedelme továbbra sem éri el az általuk szükségesnek tartott életszínvonalhoz szükséges szintet.

Az új kormány más irányba terelné a támogatási rendszert

A GKI szerint az új kormány eddig ismertetett tervei részben eltérnek az előző évek gyakorlatától. A bejelentések alapján megdupláznák a családi pótlék és a GYES összegét. Ez nagyjából megfelelne annak az inflációs veszteségnek, amely a juttatásokat a 2008 óta változatlan összeg miatt érte.

Emellett több új támogatási forma is megjelenhet. Ilyen lehet az 50 ezer forintos „kelengye” támogatás, a rászorulók számára nyújtott iskolakezdési segítség, valamint az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése.

A GKI szerint ezek az intézkedések a jelenlegi rendszerhez képest nagyobb arányú segítséget nyújthatnak az alacsonyabb jövedelmű családoknak, mivel nem a munkajövedelemhez vagy az adókedvezmények kihasználásához kötődnek, hanem közvetlenebb támogatást biztosítanak a rászoruló háztartások számára.