2019. január 22. kedd Vince, Artúr
HR Centrum

Közmunkásokkal tölti fel magyar gyárát a LEGO: ha nincs elég ember, lépni kell


Ha munkaerőhiányról van szó, az ország keleti szegmensében egyelőre még nem olyan kétségbeejtő a helyzet, mint a Dunántúlon, de ha folytatódik a mostani trend, ez már nem sokáig marad így. A nyíregyházi LEGO gyár néhány évvel ezelőtt még azzal küzdött, hogyan tartsa számon a több mint 10 ezer jelentkezőt, aki kopogott náluk, ma már szinte futnak utánuk. Ám létezik még egy "kiaknázatlan" szegmens, akiket most egy új megállapodás keretében mégis elérhetnek a szabolcsi cégek. Ezek pedig a közmunkások. Tóth Csaba, a LEGO Manufacturing Kft. HR vezetője beszélt a részletekről a Pénzcentrumnak. Interjú.

Pézcentrum: Milyen szempontok alapján választotta a LEGO Csoport 2008-ban Magyarországot, azon belül is Nyíregyházát legújabb telephelyéül?

A Nyíregyházán működő Flextronics fröccsöntő kapacitását már korábban is használta cég, kvázi outsource-olta a feladatot, így került a LEGO kockák előállítása bérgyártásban Nyíregyházára. Ez működött néhány évig, azután ez a kapcsolat felbomlott. Az alapvető üzleti döntés az volt, hogy a LEGO Csoport visszahozza a gyártást a saját berkein belülre, így elkezdett azon gondolkodni, hogy mindez hol valósuljon meg és az lett a vége, hogy a Flextronics-gyárakat, ahol a bérgyártást végezte, insource-olta. Én a Flextronicsban HR igazgató voltam, és az összes akkori kollégámmal együtt onnan érkeztünk a LEGO Manufacturing Kft-hez. Ezután a LEGO játékok forgalma meredeken ment felfelé a recesszió idején is. Amikor mások küszködtek, mi több mint 20 százalékkal növekedtünk, ezért építeni kellett új kapacitásokat, és a helyszín eléggé kézenfekvő volt, hiszen ott már megvolt minden: a tudás, az infrastruktúra, a gyakorlat, be volt ágyazva a környezetbe, sőt, megfelelő képzés is rendelkezésre állt. Az új, immár 130-140 ezer négyzetméteres gyárnak kinyitottuk a kapuit, azaz szerettük volna már a legelejétől, ha jönnének megnézni mindazok, akiket érdekel, hogy lássák, így készül kedvenc LEGO játékuk. Minden egyes termelési fázist meg tudunk mutatni.

Van érdeklődés?

Igen, évente 7-10 ezer ember, jelen pillanatban is 1,5 évet kell várni, pedig minden nap fogadunk 1-2 látogatócsoportot, hogy kielégítsük az igényt.


Nem akadályozza ez a sok látogató a gyárban folyó munkát?

Alapvetően nem, de persze nem tehetjük meg, hogy reggeltől estig látogatókkal foglalkozunk. Ám a gyerekek imádják, jönnek az ország minden részéről, határon túlról is. Ők könnyen rá tudnak hangolódni az itt folyó eseményekre, szájtátva figyelnek minket munka közben. Igyekszünk mindenkinek elmagyarázni a gyártási folyamatokat.

Akkor ez egyben a toborzás egy fajtája is.

Abszolút. De a lényeg, hogy megmutassuk a gyerekeknek, hogyan készülnek a LEGO játékok.

Ám az biztos, hogy ez a 8000 ember, aki bejön hozzánk egy évben, és elmeséli, továbbadja, hogy mit látott, számunkra ez nagyon fontos. Mindenki láthatja, hogy a környezet, amit itt a dolgozóinknak biztosítani tudunk, az XXI. századi.

Ettől függetlenül tudni lehet, hogy Önök is küszködnek munkaerőhiánnyal.

Talán nem olyan súlyos a helyzet mifelénk, mint a Dunántúlon, de ez korántsem jelenti azt, hogy minket nem érint ez a problémakör. Az én munkámat nagyrészt az teszi ki, hogy azon gondolkodom, hogy egyrészt honnan lesz emberünk, másrészt akik bent vannak, hogyan lesznek flexibilisebbek.

Nem flexibilisek a magyar munkavállalók?

A válaszom az, hogy nem. A fiatalok talán inkább, de persze ez attól is függ, hogy mit értünk flexibilitás alatt. Én inkább egyfajta mentális ráhangolódást értek alatta: mennyire megyek együtt a változásokkal, mennyire tudom azokat érzékelni, magamhoz közel engedni, mennyire vagyok rezisztens, mennyire tudok felengedni. Ebből a szempontból a mi kultúránk talán nem világelső. Azt gondolom, hogy sokkal nehezebb tömegeket rávenni arra, hogy rugalmasak legyenek, mint egy kisebb termelőegységben, vagy kisvállalkozásnál. Márpedig az életünknek most már az egyik nagy mozgatórugója az, hogy az emberek képesek legyenek változtatni.

A válaszadási képesség, annak a szükségessége annyira felértékelődött, hogy egy gyárnak ez most már az alfája és az ómegája: mennyire tud gyors válaszokat adni azokra a piaci igényekre, amelyek most már egy szezonon belül is változatosan érkeznek. Az Amazon nekünk például egy elég fontos partnerünk, ha ő azt mondja a megrendelőinek, hogy három nap múlva ott van a megrendelt LEGO doboz, akkor annak úgy is kell lennie. Így nekünk is folyamatosan azon kell gondolkodnunk, hogyan tudunk még flexibilisebbek lenni. Ehhez nem elég a gép, a berendezés, kell az ember is. A magyar embernek azt mondani, hogy ma itt dolgozol, holnap meg ezen a területen, az sok esetben nem egyszerű.

Hányan dolgoznak most a gyárban?

270 ember dolgozik szellemi állományban, 500 képzett kékgalléros. Összesen 1812-en vannak, akik direkt állományban dolgoznak, és 640-en kölcsönzöttek.

Ők megkaják ugyanazt a bért, amit az állományban lévő munkatársak?

Igen.

A juttatásokat is megkapják?

A juttatások gerince ugyanaz, de éves bónuszt náluk nem tudunk fizetni, csak havit. Kapják az alapbért, a havi bónuszt, a műszakpótlékot, ami messze magasabb, mint amit a munka törvénykönyve előír.

Néhány évvel ezelőtt még azzal küzdöttünk, hogy hogyan tartjuk számon a több mint 10 ezer jelentkezőt, aki kopogott nálunk, ma már mi megyünk úgy a piacra, hogy tudatosan keressük a jelentkezőket.

Nálunk a legnagyobb kihívást a betanított munkások megtalálása jelenti, mivel itt sok száz emberről beszélünk. Egy szezonban csak ebben a körben 800-1000 emberről kell gondolkodnunk. Ennek egy részét a fluktuáció teszi ki, nyilván ezt is pótolni kell. Igyekszünk Nyíregyházáról és a vonzáskörzetéből behozni az embereket annak érdekében, hogy ne kelljen sokat utazniuk, tehát elsősorban a környékről toborzunk. Amíg kopogtattak az ajtónkon, egyszerű dolgunk volt, mert megnéztük őket, és kiválasztottuk az adott munkakörre a legmegfelelőbb embereket. De most a munkanélküliség közelít a 0-hoz, 3 százalék környékén van errefelé. Az a réteg, amelyik nem regisztrált, azt mi nem is látjuk, feltehetően nem is akarnak bejönni dolgozni. Tudjuk, hogy léteznek, de nem tudjuk őket megszólítani. Mi még nem tartunk ott, hogy a konkurenciától csábítsuk el a munkaerőt, és ők sem licitálnak ránk, de a Dunántúlon például tudom, hogy így megy: ráígérnek egymásra a cégek.

Várható, hogy előbb-utóbb az ország déli, keleti régióiban is ez lesz a tendencia?

Természetesen errefelé is van mozgás a cégek között. A munkavállalók egyre élesebb szemmel figyelik azt, hogy milyen alapbért, egyéb juttatásokat, körülményeket biztosítanak a munkáltatók. Ez egy kisvárosban szájról szájra terjed. Éppen ezért fontos a visszajelzés, és hogy odafigyeljünk a válaszokra, amikor megkérdezzük a munkavállalóinkat, mi az, ami rendben van szerintük cégen belül, és mi az, ami nem.

Ön hogy látja, hol vannak még tartalékok a magyar társadalomban, honnan lehet még további embereket toborozni?

Van egy olyan szegmens még, amelyik kiaknázatlan, ez pedig a közmunka. Ez a réteg eddig gyakorlatilag hozzáférhetetlen volt, folyamatosan próbálkoztunk elérni őket, de hiába.

Most folyik egy pilot projekt Szabolcsban, amibe mi is beszálltunk. Ezt a Pénzügyminisztériumból vezérlik, mi is kapcsolatban vagyunk velük, valamint a McKinsey tanácsadó céggel, akit arra kért fel a pénzügyminisztérium, hogy vezényelje le, adjon tanácsokat, és kísérleti programokat is futtasson le. Ennek lényege, hogy a közmunkán keresztül egy eddig számunkra elérhetetlen csoportot tudunk megszólítani. Annak a szegmentációnak a keretében, amit végigvisznek minden egyes településen, megszűrik az embereket. És a végén a munkaügyi kormányzat tudni fogja, hogy melyik az a körülhatárolható csoport, amely nem képes és nem is akar, melyik képes, de nem akar, melyik akar, de nem képes, és kik azok, akik akarnak és képesek is dolgozni. Ez egy jó kezdeményezés és azon vagyok, hogy dolgozzunk együtt, mert látom benne a lehetőséget.

Ön tehát bízik abban, hogy a program által minőségi munkaerőhöz jutnak majd?

Abban bízok, hogy ennek az együttműködésnek lehet akár 100 százalékos hatékonysága.

Van ugyanis 25 ezer ember Szabolcsban, aki ebben a szférában dolgozik, és azt gondoljuk, ennek a 10-15 százaléka képes és akar is dolgozni. Így most irányítottan tudunk hozzájuk szólni, amennyiben együtt tudunk működni az önkormányzatokkal.

Mi mindent megtettünk, összehívtuk a polgármestereket, a munkaügyi kormányzatot, a McKinsey-t, a PM-et, meghívtuk őket a LEGO gyárba, és megállapodtunk abban, hogy embereket hozunk ki abból a szférából, hiszen rengetegen vannak még benne ebben a programban.

Mi alapján szűrik meg a közmunkásokat?

Vannak olyan képességfelmérő tesztek, amelyek viszonylag egyszerűek, gyorsan el lehet végezni, ugyanakkor eléggé megbízható eredményt tudnak adni. Emellett ezekkel az emberekkel beszélgetni kell. Azoknak a vállalatoknak, amelyek szezonális munkarendben dolgoznak, ahogy a mi LEGO gyárunk is, elemi érdekük, hogy ugyanazokat az embereket, akiket szezon végén elenged, adott esetben vissza tudja hívni a következő sűrű időszakra. A terv az, hogy amikor nem tudunk nekik munkát biztosítani, akkor visszamehessenek a közmunkába, és amikor újra szükségünk van rájuk, ismét meg tudjuk őket szólítani. A feladat most az, hogy kitaláljuk, ennek mi lesz az intézményi, a szabályozási háttere.

Az egyén szempontjából ez adott esetben kifejezetten demoralizáló lehet: közmunkás vagyok, aztán egy gyárban dolgozom, aztán megint közmunkás vagyok...

Nem feltétlenül. Az emberek alapvető preferenciája általában a stabilitás, mi is ezen vagyunk. Ha valakit tényleg tud és akar dolgozni, akkor neki adott a lehetőség állományba kerülni. A munkaerő-stabilitásunk alfája és ómegája az, hogy hol találjuk meg a dolgozókat, és milyen utat tudunk kínálni nekik. Minél jobb emberek tudnak bejönni, annál nagyobb eséllyel tudjuk őket integrálni a szervezetünkbe.

Külföldről, Ukrajnából, Szlovákiából hoznak be munkaerőt?

Nem. Vannak olyan magyarok, akik Ukrajnából jöttek át, de ők már hosszú évek óta nálunk dolgoznak, ezek egyedi esetek. Ugyanakkor nem nagyon tudok olyan munkáltatóról, aki manapság nem gondolkodik azon, honnan szerez munkaerőt a következő 5-10 évben, ha nem javul a helyzet. Én is ezt teszem, hiszen az a dolgom, hogy átgondoljam azokat a szegmenseket, amelyek forrásként szóba jöhetnek. De amíg Magyarországon elérhetőek azok az emberek, akikkel elérjük azt, amit szeretnénk, addig maradunk itthon. Amikor ez nem fog menni, akkor nézzük meg, hogy milyen más alternatíváink vannak. Automatizálunk? Külföldi munkaerőt hozunk be? Kapacitást csökkentünk? Nyilván ez utóbbit senki nem akarja, de ezek mind ott vannak a hr-es közgondolkodásban. Kérdés, hogy ki mikor ér oda. Nem tudom, hogy a következő egy évben, három évben odaérünk-e. Nem én hajtom ezt a dolgot, a trendet viszont látom.

Ha Ön azt mondaná most nekem, hogy le kell gyártanunk 100 ezer dobozt karácsonyig, és ha nem hozunk be Ukrajnából 100 embert dolgozni, akkor csak 60 ezret tudunk megcsinálni, akkor egészen biztosan kimennék személyesen agitálni az embereket.

Ez beleférne abba, hogy a kormány stratégiai megállapodást kötött a LEGO Manufacturing Kft-vel?

Ennek semmi köze a megállapodáshoz. Az annyiról szól, hogy együtt gondolkodunk stratégiai kérdésekről.

(A képeket Todoroff Lázár készítette.)

JÓL JÖNNE 500 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 500 ezer forintos hitelösszeget, és 36 hónapos futamidőt adtunk meg, emellett 250 ezer forint feletti jövedelemmel és jövedelemátutalással számoltunk. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 15 640 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB 15 646 forintos törlesztőt (THM 10,56%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Provident, az ERSTE, valamint a K&H konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 4 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Hiába van padlón a kamat: a hiteled dupláját is behajthatja rajtad a bankod
Mutatjuk, hogy mitől függ a kamatköltség teljes összege.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
hrdoktor
2019. 01. 21. 11:37
A kutyás cégkultúra pozitív hatásai

Manapság egyre több cég törekszik arra, hogy minél otthonosabbá tegye a munkahelyi környezetet...

jobangel
2019. 01. 21. 11:00
Beleírjam-e az önéletrajzba, hogy kisgyerekes anya vagyok?

Elvileg az önéletrajz egy szakmai bemutatkozás, így, hogy  van-e gyereke, és milyen idős, max....

perfekt
2019. 01. 21. 09:00
A BREXIT hatása a vámtevékenységekre IV.

 VÁMÜGYI ÉS HÉA VÁLTOZÁSOK [...] Bővebben!

legacykft
2019. 01. 18. 09:00
Pályakezdő 5 T

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy „mi is van egy pályakezdő fejében, amikor sikerül pályára...

laskainelli
2019. 01. 18. 08:46
5 szokás, ami javít a párkapcsolatodon

A párkapcsolatokat egy idő után nem hajtja a tűz, az ismeretlen megismerésére való vágy, a rejtély...

ajovomunkahelye
2019. 01. 16. 12:44
Félmaraton és nyelvvizsga: tudatos kismamák az Aonnál

Két kislánnyal bővült tavaly az Aon csapata. Venesz-Kormos Judit a tavalyi #dolgoznielmeny kutatásban...

becklaura
2019. 01. 16. 10:31
5 dolog, ami leginkább megkeseríti az életedet.

Munkám során nagyon sokszor ugyanazokba az élethelyzetekbe futok bele, csak más szereplőkkel, más...

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk