Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint, a becsült éves bevételkiesés mértéke körülbelül 5 százalékos lehet az EU-ban dolgozók esetében 2020-ban, 2019-hez viszonyítva. Ez a szám az állami kompenzációk előtti átlagos kiesés mértékét mutatja uniós szinten, amit 3 fő összetevőből számítottak ki. 

A foglalkoztatási jövedelem-veszteség számítások 3 alapja: 

• a munkavállalók elveszítették állásukat vagy szerződésüket nem hosszabbították meg;
• a munkavállalók alkalmazottak maradtak, de ideiglenesen nem foglalkoztatták őket;
• a munkavállalókat továbbra is foglalkoztatták, de a szokásos munkaidejüknek csak töredékét dolgozták. 

Az ezek alapján számított jövedelem-veszteségek unió szerte azt mutatták, hogy a kiszolgáltatottabb, tehát az alapból a legalacsonyabb jövedelmi szegmensbe tartozókat valószínűleg nagyobb veszteséget szenvedtek el, mint a magasabb jövedelmi szegmensben lévők. A szegényebbeket tehát anyagilag is keményebben érintette 2020-ban a koronavírus-járvány.

Az Eurostat az adatok kapcsán hangsúlyozza, ez a gyorsbecslésük eltér a standard számításaiktól, csak a munkából származó jövedelmekre támaszkodik, és nagyrészt modellekre, becslésekre épül. Azt is fontos megjegyezni, hogy bár a vonatkozó adatok a 2019-2020-as éves változást mutatják, de a becslések nem veszik figyelembe az egészségügyi válság második hullámát a távollétek és bérkompenzációs rendszerek szempontjából. 

Hogy állnak az országok?

Mindezen információk figyelembevételével kijelenthető, hogy a jövedelem-veszteségek igen eltérően érintették az EU tagállamokat. A becslések szerint leginkább a horvát, görög, ciprusi, illetve francia dolgozók sínylették meg leginkább a járványt. Ezekben az országokban ugyanis a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők 10 vagy adott esetben több mint 10 százalékkal keresnek várhatóan kevesebbet idén, mint 2019-ben.

Horvátországban ráadásul, ami a legrosszabbul szerepelt az EU-ban, a középső és felső jövedelmi kategóriába tartozó alkalmazottak is jócskán buknak keresetükön, a középső jövedelmi hányadba tartozók szintén több mint 10 százalékot, míg a felsőben lévők közel 9-et.

Ehhez képest a lista túlsó végén Lettország tanyázik, ahol az alacsony és középső jövedelmi hányadba tartozók vesztésege 2 százalékos, míg a legfelső hányadba tartozók 1 százaléknál is kevesebb. Lettországot a listán viszont Magyarország követi, ami az Eurostat becsült adatai alapján azt jelenti, hogy

Hazánkban a legalacsonyabb jövedelmi rétegbe tartozók vesztesége a négy százalékot sem éri el, míg a középső és felső hányadba tartozóké 2 százaléknál is kevesebb. Ezzel az eredménnyel Svédországhoz hasonló adatokat produkált Magyarország, a járvány első hullámának csapását illetően. 

Mennyit segített az állam?

Az Eurostat becslése azt is vizsgálta, hogy az állami segítségek mennyivel csökkenthették a koronavírus első hulláma által okozott jövedelem-kieséseket. Ezen adatok alapján az látszik, hogy a legjelentősebben Horvátország faragta a kiesést, a 10 százalék fölötti átlagos munkavállalói bérkiesését 5 százalékra tudták csökkenteni. Őket Franciaország követte, akik az átlagos bevétel-kiesést közel 8 százalékról majd 2 százalékosra tudták csökkenteni. 

Az EU-átlag ezen a téren egyébként 4 százalékról közel 2 százalékos kompenzálás volt. Ami egyben azt is jelentette, hogy a COVID 1. hulláma 4 ország kivételével (Horvátország, Görögország, Ciprus) sehol máshol nem okozott 4 százaléknál magasabb jövedelem-veszteséget a munkavállalók számára.

Magyarország ezen a téren a lista végén kapott helyet, a becslések szerint nálunk átlagosan a munkavállalók a bérük 1 százalékát veszítették el, amin az állami kompenzáció igazából semmit nem változtatott. Ezzel, mármint az átlagos jövedelem-vesztéssel Lettország és Dánia szintjén mozgunk. 

Érdekes azonban megnézni Hollandiát, ahol az állami közbeavatkozás előtt az ország munkavállalói átlagosan közel 4 százalékos jövedelem-kieséssel néztek szembe a koronavírus első hulláma végett, amit azonban az állami közbelépés egészen egyszerűen eltüntetett. Így jelen becslés szerint Hollandia lett az EU egyetlen országa, ahol a vírus első támadása nem okozott a lakosok számára jövedelem-veszteséget.