2019. május 22. szerda Júlia, Rita
HR Centrum

Ebbe a pesti iskolába járatja gyerekeit a keresztyén elit: orvosok, mérnökök lesznek


Hiába születnek bele az internet világába a mai gyerekek, a kritikus gondolkodásra és forráskezelésre bizony őket is meg kell tanítania valakinek. "A diákok fejében ugyanis még nincs meg az a váz, amire ilyen közegben segítség nélkül tudnának támaszkodni. Ennek a kialakítása a tanárok múlhatatlan feladata" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója. A pedagógussal beszélgettünk az elit intézményi lét pozitív és negatív oldaláról; a diákokat nem egyszer betegségbe hajszoló, önmagukkal szembeni elvárásairól; a digitalizáció nehézségeiről; a magyar oktatási rendszer hiányosságairól, a be nem teljesült ígéreteiről, de pozitívumairól is. Interjú

Pénzcentrum: Alig néhány hete ért véget a gimnáziumi írásbeli felvételi. Mit lehet tudni, sokan jelentkeztek idén az intézménybe?

Gadóné Kézdy Edit: Évek óta óriási tömegek akarnának jönni az iskolába. Körülbelül öt-hatszoros a túljelentkezés a négy- és nyolcosztályos gimnáziumi helyekre is. Ezen felül még évközben is állandóan jönnének a diákok átjelentkezéssel, úgyhogy mindig törjük a fejünket, hogyan lehetne még több hely a gyerekeknek. De ezen a téren gúzsba kötve táncolunk, hiába tudnánk ugyanis egy kétszer ekkora épületet is megtölteni diákokkal, erre jelenleg nincs lehetőségünk. Itt vagyunk a Belvárosban, itt a legdrágábbak a telkek, ráadásul az épületünk műemlék, így még az is nagyon korlátozva van, hogy mit lehet vele csinálni és mit nem. Vannak terveink, de ez egyelőre a jövő zenéje.


Gadóné Kézdy Edit, igazgatónő

Hány gyereket vesznek fel egy évben?

30-30-at a nyolcosztályos és a négyosztályos gimnáziumi képzésre is. Így egy évben két osztályt indítunk.

Jellemzően honnan jönnek az ide érkező diákok?

Egész Budapestről, és a diákok fele a város vonzáskörzetéből. Van az egyháznak kollégiuma a Rózsák terén, de nem sok kollégistánk van, egy évben 5-6.

A kicsiknél is van már felvételi? 

Igen, sajnos van. Abból az 5-6 szoros túljelentkezésből valahogy ki kell választani azokat, akiket felveszünk. Az evangélikusok enyhe előnyt élveznek, de nem minden evangélikus jelentkezőt veszünk fel. Az iskola fele evangélikus, a többiek más felekezethez tartoznak. 

Kitétel, hogy aki ide akar jönni, annak valamilyen felekezethez tartoznia kell?

Igen, ezt kérjük. A hétfő reggel áhítattal kezdődik, és heti két hittanóra van beépítve az órarendbe. Az ünnepeket is a templomban ünnepeljük. Akit ettől teljesen eltérően nevelnek, az nagyon furcsán érezné magát egy ilyen közegben. Pláne kamaszkorában, amikor egy normális gyerek fellázad az ellen, ami van, akkor ez ellen nagyon be tudtak feszülni a kezdet kezdetén, amikor még szélesebbre volt itt tárva a kapu.


Díszterem

A jelenlegi felvételi rendszerben főleg a szóbeli részen tudják szűrni a diákokat az iskolák. A Deák Tériben mennyire képességorientált ez a rész? Kinek ajánlaná, hogy ebbe az iskolába jelentkezzen?

Ebben érdemes különbséget tenni a kicsik és a nagyok között. A nagyoknál, akik kilencedikbe jönnek ide, nagyobb hangsúly van a szakmai felvételi részen, de náluk is van egy úgynevezett motivációs beszélgetés "Miért akar idejönni?"- ezt szoktuk tőlük kérdezni először. Aztán ebben a részben érvényesül az is, hogy ez egy egyházi iskola. Ilyenkor rákérdezünk, hogy milyen egyházi kötődése van a gyereknek, jár-e rendszeresen valahova, gyülekezeti közösségbe, szereti-e azt.

A kicsiknél mi most nem annyira a szakmaiság felé mozdultunk el. Az ő felvételijükön hatos csoportba osztva játszanak a gyerekek, és ezt a játékot figyeli meg három pedagógus meghatározott szempontok szerint. Ebből kiderül, hogyan tudnak együtt dolgozni, miként kommunikálnak egymással, tudják-e tartani azt a feladatot, ami ki van nekik adva, illetve a figyelmüket is fel tudjuk mérni.

De persze semmi sem lehet kizáró ok, felveszünk például figyelemzavaros gyerekeket vagy olyan gyerekeket is, akik nem olyan jók közösségben, például Assperger-szindrómásokat is. Ők enyhe autisták, akiknek nehéz a szociális beilleszkedés, magatartási zavaraik vannak, de tanulmányilag kitűnően teljesítenek. Ebből fakad egyébként egy jelentős probléma a központi felvételivel, hogy azt az ilyen gyerekek ragyogóan megírják, de ha mondjuk a harminc közé tíz Aspergerest vennénk fel, akkor nem bírnánk velük. Úgyhogy ezt is folyamatosan próbáljuk kézben tartani. 

Nehéz a zsenikkel?

Nem csak velük, egyáltalán már a nagyon jókat is rengeteg energia felkészíteni például egy versenyre. Hiszen velük személyre szabottan kell foglalkozni, mert halálosan unják ugye azt, amit egy átlagos gyerek nem un, vagy kifejezetten igényel. De persze az éremnek ott a másik oldala is, sokan nagy árat fizetnek ezért a "zseniségért".

A kicsiknél már a felvételin használt kooperatív, interaktív gyakorlat a későbbi évek oktatási módszertanában is jelen van? 

Nálunk nagyon fontos a közösségi nevelés, nem csak individuális sikerembereket akarunk itt nevelni, hanem kínálunk egy sereg közös programot is. Ez sokféle lehet a karácsonyi süteménysütéstől múzeumlátogatáson, mozizáson, közös métázáson, hétvégi kirándulásokon keresztül a börtönlátogatásig. A gyerekeknek tényleg minden érdekes, ami tágítja a látókörüket, és utána beszélgethetnek róla. Van drámapedagógia, a Káva Színházzal van együttműködésünk, velük egy-egy tanítási nap helyett szituációs játékokat játszanak az osztályok. Osztálytáborokat, erdei iskolát szervezünk. Ez nagyon idő- és energiaigényes része az oktatásnak, mert a tanárt szigorúan az órái alapján fizetik a többi programért nem, de pont ettől jó ez az iskola.

A felvételi tájékoztatójukban szerepel, hogy a szóbeli során Bibliaismeretükről is kérdezik a diákokat. Mit takar ez?

Ez az egyházi kötődést hivatott vizsgálni, nem tételes dolgot kérünk tehát számon. Megkérdezzük a diákokat, hogy hová járnak gyülekezetbe, hogy mi történik egy istentiszteleten, misén. A Bibliaismeret név úgy kúszik be ide, hogy a protestantizmusban hangsúlyos a Biblia ismerete. Ez egy nagyon jó érték, akár kultúrtörténetileg is, de aki nem protestáns közösségbe jár, attól természetesen mást kérdezünk.

Az iskola egyik legjelentősebb képzési területe a biológia. Hogyan lehet összefésülni a vallási nevelést az evolúcióbiológiával?

Sokféle irányzat van az egyházakban és a gyerekek fejében is. Nem mondom, hogy időnként nem találkozom fundamentalista szülőkkel, de az evangélikus iskolákban nem úgy értelmezzük a Biblia teremtéstörténetét, hogy Isten hat nap alatt megteremtette a földet, és ez szóról szóra így is történt. Mi azt mondjuk a gyerekeknek, hogy az írásnak ez a része, a Teremtés könyve, az nem egy helyszíni tudósítás volt, hanem egyfajta hitvallás, amit ilyen formában fogalmaztak meg az ókorban. Nem szabad tehát elfelejteni, hogy manapság már a kezünkben vannak olyan modern tudományos eszközök, amikkel többek között a biológiai leleteket vizsgáljuk, és ezeknek nem fordíthatunk hátat.

A legtöbb gyerek ezt elfogadja, de épp a múlt héten megkérdezték tőlem, hogy mit gondolok az evolúcióról. Minden évfolyam megkérdezi. Volt már olyan is, hogy a hittan- és a biológiatanár közös órát tartott. Sok izgalmas téma adódik. Például a lombikbébiprogramról is vitázni kell, hogy mi legyen a sorsa a fel nem használt embrióknak. A Biblia ezekre a kérdéseke nem ad szó szerinti válaszokat, azokat az új nemzedéknek kell kimunkálni. Egyszerűen azt történik, hogy technika eszméletlenül felgyorsult, a gondolkodás pedig mögötte kullog.


Biológia, Fizika, Kémia terem

Mekkora kihívást jelent ez egy vallásos közegben?

Aki nem így nevelkedik, annak is végig kell ezeket gondolnia. Ezekkel a problémákkal mindenki találkozik, és valahogyan dönteni kell.

A kamaszkor gyönyörűsége, hogy minden nyitva van még, rengeteg mindennel találkoznak, próbálják ezeket átbeszélni, feldolgozni és kitalálni valamiféle helyes utakat vagy elveket, amelyek alapján élni fognak. A mi dolgunk pedig az, hogy idősebb társakként ott álljunk mellettük ebben, és megpróbáljunk valamit közvetíteni, amit valaki már átgondolt. Nagyon izgalmas dolog, hogyan lehet adni valamit az etikai nevelés terén úgy, hogy azt ne éljék meg kényszernek. Mert, ami kényszer, abból semmi nem lesz.

A honlapjukon az szerepel, hogy keresztyén hallgatókat várnak. Mi a különbség a keresztény és a keresztyén között?

Lényegében ugyanaz, csak a protestánsok keresztyénnek mondják magukat, a római katolikusok pedig a kereszténynek. A szó eredete azt jelenti, hogy Krisztust követő.

Lehet azt mondani, hogy ez egy keresztyén elit iskola itt Budapest szívében? És hogy ide járni presztízs a szülőknek, a tanároknak és a gyerekeknek is?

Azt hiszem igen. Akik akarják ezt a keresztyén nevelést, és akiknek megfelel ez a fajta szellemiség, ami nálunk van - mert ugye vannak azért más profilú egyházi iskolák is, amik formálisan például sokkal szigorúbbak, és jó tanuló a gyerekük, azok nagyon szívesen hozzák ide őket. De kétségtelen, hogy itt tempó van, hiszen ha jó képességű gyerekeket terelünk össze, akkor azért lehet haladni.

Van, aki ezt nem bírja, és kibukik?

Először van ugye a felvételi, akiről tehát már akkor úgy gondoljuk, hogy ez az iskola nagyon nehéz lenne neki, azt fel sem vesszük. Van persze olyan, aki bekerül, aztán már nem akar tanulni, mert rájön a nagy kamaszkori lustaság vagy ilyesmi. De az a filozófiánk, hogy ha valaki egyszer már bejött, akkor ő a miénk, és felelősséggel tartozunk érte.

A diákoknak kell tandíjat fizetniük a Deák Tériben?

Tandíj nincs, az állam és a történelmi egyházak között megállapodás van, mi ellátjuk a köznevelési feladatot, ami minden magyar gyereknek jár, és az állam ezután normatívát fizet az egyháznak.

Több mindenre jut az iskolának azáltal, hogy az egyház a fenntartója, mint mondjuk egy állami iskolának? 

A finanszírozás egy bonyolult dolog, de alapvetően itt is minden állami pénzből van. Ami hatalmas különbség az államiakhoz képest, hogy önálló gazdálkodók vagyunk. Van egy összeg, és abból én dönthetem el, hogy még egy csoportbontást csinálunk vagy lefestjük az ajtókat.

Az érettségi után hol tanulnak jellemzően tovább a diákjaik?

A diákok egy része matekkal informatika és mérnöki irányokba mozdul tovább, ők jellemzően fiúk, de lányok is vannak közöttük. Érdekes egyébként, hogy a jelenlegi kerettantervekben az informatika egy incifinci kis tárgy, heti egy órában néhány éven keresztül. Ennél azonban láthatóan egy csomó gyereknek sokkal többre van igénye. Nálunk mondjuk, nekik szerencséjük van, mert van egy kollégám, aki minden reggel 07:15-kor programozó szakkört tart különböző szinteken. 

Nem hiszi el, de mindig sokan vannak, a gyerekek képesek bejönni nulladik órára szakkörözni önszorgalomból. Így történhet az, hogy nálunk azért az informatika is izmosabb.

A másik, a reál oldalon jelentős tömb, az a biológia fókuszú csoport, ezeknek a diákoknak a legnagyobb része orvos szeretne lenni, de persze próbálunk nekik mást is megmutatni, mint például a biomérnök képzés vagy az egészségügyi főiskola. Próbálunk segíteni, visszahívunk egykori diákokat, akik ezt vagy azt tanulták, és elmondják, hogy mire lehet azon a pályán számítani, amin ők elhelyezkedtek, de meghirdetünk pályaválasztási napokat is.

A nyelvi osztály (angol-németesek) egy rugalmasabb valami, hiszen a nyelv egy eszköz. Nem mindenki lesz tehát tanár, sokan mennek például közgázra, és jellemzően erről a szakról választanak sokan valamilyen történelmes pályát. De itt is vannak olyanok, akik később kitalálják, hogy matekot vagy kémiát akarnak tanulni.


Harasztos Barnabás programozó szakköre, ami reggel 7:15-kor kezdődik minden nap.

Mi az a top 3 szakma, amiben az itt végzett diákok elhelyezkednek?

Top 3-at nehéz mondani, de az orvos és a mérnök mindenképpen közötte van, és talán a harmadik helyen valamilyen közgáz.

Nálunk viszont van két olyan specifikum, ami nem jellemző a többi elit gimnáziumra. Egyrészt az egyházi iskolákból többen mennek pedagógusnak vagy más, valamilyen segítő szakmát tanulni, mint más, világi elit intézményekből.

Másrészt pedig a diákjaink közül kevesebben mennek külföldre mindjárt a gimnázium után. Tehát az ilyen horrorisztikus számok, amiket olvasni lehet az egyes tanévek végén, hogy van, ahonnan az osztály harmada érettségi után elmegy külföldre tanulni, nálunk nem jellemzőek, ennél tőlünk jellegzetesen kevesebben tesznek így. Egyelőre... De a számuk évről-évre dinamikusan növekszik. Végez 60-63 gyerek egy évben, és ebből tavaly elment külföldre négy vagy öt, és talán most is ennyien lesznek. Eleinte persze sokkal többen fontolgatják, meg vannak, akik hatalmas pénzeket fizetnek ki olyan szervezeteknek, amelyek úgymond felkészítik a diákokat a külföldi tanulásra. De ezek óriási pénzek, és sok család már ezt is nagyon nehezen tudja finanszírozni. Sokan ráadásul csak mindezek után jönnek rá arra, hogy utána maga a külföldi tanulás finanszírozása csillagászati összegekbe fog kerülni. Az egyik diákom így foglalta össze, náluk miként történt ez:

Végül is nem adtam be külföldi iskolába, mert a szüleim elmagyarázták, hogy annyi tanulmányi hitelt kellene felvennem, mint amennyit ők felvettek a családi házra összesen, mikor építkeztünk.

Akik külföldre mennek, ők milyen pályát választanak kinn? Melyek a legnépszerűbb célországok?

Közgazdász volt mostanában, jogász vagy biológus. A legtöbben Angliát választják, de vannak diákjaink Bécsben és Hollandiában is. A közelmúltban legtöbbször egyébként biológus kutatók lettek a diákjaink, nálunk a biológia igen népszerű. 

Van olyan oktatási módszertan, amit kifejezetten csak a Deák Tériben alkalmaznak?

Olyat nem tudok mondani, amit mi találtunk ki. Igyekszünk haladni a korral, már érintettük a kooperatív tanulást, ez most egy nagy hívószó, mindenki tudja, hogy nem arra kellene nevelni a gyerekeket, hogy kizárólag önállóan legyenek képesek teljesíteni, hanem hogy együtt tudjanak működni a kitűzött célok érdekében. 

Ugyanakkor a magyar oktatás sokszor a szlogenek tekintetében előrébb van, mint a megvalósulás tekintetében.

Egy 45 perces órán mennyi a frontális oktatás?

Ezt akkor csináljuk jól, ha egy tanítási egységen belül is vegyesen használunk különböző tanulásszervezési módszereket, mert az szörnyű unalmas, ha a tanár ott áll kinn az osztály előtt és mondja, és csak mondja, a gyerekek meg írják. Az a jó, ha a frontális és a szabadabb óratartás egyensúlyban van. A természettudományoknál pedig nagyon hangsúlyos, hogy legyenek kísérletek, önálló vizsgálatok, felfedezés.

Ebben a rendszerben óriási előnynek tűnik, hogy az intézményükben kevés a diák, így a tanárok majdhogynem személyre szabottan tudnak foglalkozni velük.

Mondjuk, egy 33 fős osztály már nem tűnik annyira kicsinek, de amikor két csoportra vannak osztva az tényleg nagyon jó. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy modern eszközeink legyenek, folyamatos a digitalizáció, minden teremben van számítógép, projektor, de mindemellett mindig megállapítom azt is - szerényen -, hogy a humánerő a legfontosabb. Ha például csak a kísérletekre gondolok, akkor egy középiskolában, pláne az alsó-középiskolában, ami kísérleteket el lehet végezni, azok nem igényelnek nagyon-nagyon különleges felszerelést. Ugyanakkor igénylik azt, hogy legyen ott olyan tanár, aki ezt nagyon akarja és csinálja. Egy kísérletes órához tízszer annyi felkészülés kell a tanár részéről, mint egy simához.


Egy osztályterem

Az alapóráik mellett rendkívül sok szakkör lehetősége van a diákoknak. Ezeknek a létrejöttét mi motiválta? 

Vannak például a művészeti szakkörök, énekkar, zenekar, rajz, színjátszó - ezek a személyiségnek másik oldalát mozgósítják, mint a tanórák, és nagyon erős közösségformáló alkalmak is. Ezek ráadásul nem is úgy terhelik a gyerekeket, mint például egy kémia óra. Lehet például, hogy valaki nem olyan jó a tanórákon, de ragyogó színjátszó, és az egész iskola előtt szerepelhet, és valamit megmutat abból, ami az ő értéke. Az egyéb szakkörök pedig vagy verseny-előkészítők, vagy kísérletezésre lettek kitalálva kémiából, fizikából. 

Itt érződik egyfajta törés a humán, illetve a reál szellemiség mentén, ami gyakran kerül előtérbe napjainkban is a közbeszédben. Sokan utóbbit versenyképesebbnek tartják a munkaerőpiacon. Ön szerint mekkora létjogosultsága van ezeket nagyon mereven elkülöníteni egymástól?

2013 előtt csak általános osztályaink voltak, nyolc osztályosak és négy osztályosak, és fakultációk a végén. Csakhogy, amikor jött az új alaptanterv, abban volt egy olyan törekvés, hogy humán és reál osztályok szerveződjenek. Aztán ez ennyire szélsőségesen nem valósult meg, de akkor minden iskola erre mozdult. És én attól féltem, hogy az általános osztályokkal lemaradunk a piacon. Ekkor szerveztünk nyelvi és reál osztályt.

Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a nagyon rigorózus elválasztásnak nincs értelme. Én például angol tagozatra jártam, és úgy lettem biológia-kémia szakos tanár. Legszívesebben egyébként biológia-magyar szakos lennék, csak akkor azt úgy még nem lehetett. Nem szabad tehát túl korán elköteleztetni a gyerekeket, és látom is, hogy vannak, akik a választástól szenvednek 14 évesen. Éppen ezért próbáltuk a túlzott specializációkat visszanyomni.

Mennyire versengenek egymással a diákok a Deák Tériben? 

Próbáljuk nem versenyeztetni őket, direkt nincs például ilyen, hogy büszkeségtábla. Ugyanakkor az egy probléma az elit iskolákban, hogy nagyon ambiciózusak a családok, a szülők. Addig mondogatják, hogy "Tanulj fiam! Ez a jövőd!", amíg ezt a gyerek magáévá teszi. Olyannyira, hogy már mondani sem kell neki, hogy most ez miért csak 4-es lett, mert már eleve úgy kezeli, hogy "Jézusom, miért csak 4-es?" Néha tehát már az a pedagógiai feladat, hogy azt mondjam a diáknak: a négyes is jegy, nem kell tökéletesnek lenni, nem kell mindenáron mindent!

Ennek aztán persze jelentkeznek a hátulütői, hogy túltanulja magát, még éjszaka is készül, és idővel szorongani kezd, és akkor ilyen szorongásos betegségekkel kell szakemberhez fordulnia. Ennek a kontrollnak és a teljesítési kényszernek következménye szokott lenni az anorexiás tünetek felbukkanása, ezek általában nagyon jól teljesítő gyerekeknél, zömmel lányoknál jelentkeznek. Sokszor van tehát olyan eset, hogy valakivel, aki sírva fakad azért, mert kap egy négyest, előbb-utóbb közöljük, hogy ne zokogjon ezen, az életben vannak más fontos dolgok is.


Szünet

Ön 14 éve igazgató itt. Mi az, ami véleménye szerint a legjobban megváltozott ez idő alatt?

Ész nélkül kapaszkodni kell, hogy haladjunk a technikával. A gyerekeket ugyanis ezerszer jobban érdekli, amit a kütyükön lehet csinálni, mintha ott áll egy néni és magyaráz. Például ugyanazt a tesztet meg lehet csinálni egy papíron vagy egy számítógépen is, de ha az utóbbin tehetik mindezt, akkor boldogok. Sokkal színesebbé lehet ezzel tenni az oktatást. 

Most kifejezetten olyan multimédiás programokról beszél, amik oktatási céllal jöttek létre?

Igen, ezeket próbáljuk használni. Egyelőre néhány tanárnak van saját honlapja, és ezeken a felületeken vannak letölthető oktatási anyagok. Oda fel tudok tenni például egy ötperces etológiai kisfilmet is, és az a házi feladat, hogy azt meg kell nézni, és a következő órán azzal kezdünk valamit. De nálunk a gyerekek több mint fele nagycsaládból jön, tehát legalább három gyerek van, de gyakori, hogy hat-hét, kilenc is. És ott bizony nincs mindenkinek a zsebében mobil.

Volt például olyan eset, hogy egy ilyen mobiltelefonos feladatnál derült ki, hogy csak a csoport felének a zsebében van okosotelefon. Manapság mondjuk ez az arány már inkább kétharmad.

A másik érdekesség, hogy manapság mindenki hajlamos azt gondolni, hogy aki fiatal, annak az internet már tökéletesen a kezéhez áll. De ez nem feltétlenül igaz, mert más az, hogy a mostani fiatalok ügyesen és gyorsan kattintgatnak a különböző oldalak között, de például a kritikus forráskezelés már nem mindig sikerül. Ezt tehát ugyanúgy meg kell tanulniuk, és a pedagógusnak ebben kell segíteni nekik. A diákok fejében ugyanis még nincs meg az a váz, amire ilyen közegben segítség nélkül tudnának támaszkodni. 

Ennek a kialakítása a tanárok múlhatatlan feladata.

Ha pedig digitalizáció és internet, fontos megemlíteni, hogy azzal is foglalkoznunk kell, hogy az interneten ne érje őket mindenféle atrocitás. Plusz, hogy egymásnak se ártsanak. Jellegzetes hetedikes probléma például, hogy felmennek a Facebookra, és negatív dolgokat kommentelnek egymás fotói alá, és amit régen egy papírra írtak fel ugratásként - ami megjegyzem a szocializációnak a része ebben az életkorban -, azt ma az internetre írják ki, ahol ezrek olvashatják. Kivéve persze a szülőket és a pedagógusokat, mert ők ugye nincsenek bejelölve ismerősnek.

A tanítás alatt hol van a gyerekek mobilja?

Ezen éppen most változtattunk. Eddig az a rendszer volt érvényben, hogy tilos volt a készülékeket bekapcsolva tartani a tanítás alatt. Ezt azonban most, az év elején a diákönkormányzattal egyeztetve feloldottuk. Ennek az oka az volt, hogy nem tudtuk betarttatni a korábbi szabályt, így a gyerekek a szünetekben, a vécében állandóan nyomkodták a telefonjukat. Az pedig nem jó szabály, amit nem tartatunk be. Most az a szabály, hogy óra alatt lehalkítva kell lennie a telefonoknak, aki viszont ilyenkor használja őket, az büntetést érdemel. Mindez a változás a kilencediktől fölfelé érvényes, a kicsiknek maradt a tilalom.

A kicsik ilyen szempontból egyébként nagyon érdekesek. Képzelje el azt a szituációt, hogy például a gyerek kap egy egyest, mert teszem azt, összegyűlt az öt házi feladat hiánya. Mindezt reggel fél kilenckor. És akkor ez után negyed tízkor itt topog már a szülő az ajtóban, itt reklamál, hogy hol a matektanár, és hogy lehet, hogy a gyerek egyest kapott.

Na, most ugye, ez régebben úgy volt, hogy kapott egy egyest a diák, akkor utána sírt egyet, de a barátok aztán megvigasztalták, adtak neki egy szagos radírt. Aztán a nap folyamán mondjuk történelem órán kapott két pluszt, meg jó volt az ebéd, meg suli után kimentek a térre. Így amikor a gyerek végre hazaért, addigra már elsajátított némi feldolgozási módszert ezekre a helyzetekre, hogy miként lehet önállóan viszonyulni egy problémához mondjuk már tíz éves korban is. Ehelyett most, ha ott a mobil, abban a pillanatban zokog a gyerek anyukának a szünetben, hogy milyen rossz neki. Többek között tehát főleg ezért sem akarjuk, hogy a kisebbek bekapcsolva tartsák a telefonokat.

Az éves HVG középiskola rangsor eredményei szerint jelenleg a Deák Téri a legjobb egyházi iskola az országban. Mit jelent ez Önöknek?

Természetesen örülünk, ha jó helyen végzünk, nagyon kevés ugyanis a visszacsatolás ezen a pályán. Az külön öröm, hogy az országos listán most már évek óta stabilan az élbolyban vagyunk. Ennek persze aztán öngerjesztő hatása is van, hiszen a szülők látják, hogy ez egy jó iskola, és akkor hozzák ide a jó képességű gyerekeket, abban bízva, hogy azokból még jobb lesz, máshova meg ugye mennek a talán kevésbé jók. Emellett hamis elvárásokat is gerjeszt, sokan a tökéletességet kérik rajtunk számon, egy csomó szülő megpróbálja benyomni a gyerekét, bármi áron. Ha érdekli őt ez az egyházi vonal, ha tud jól tanulni, ha nem. Ez pedig eszetlen versenyt generálhat a bejutásra, ami néha irracionális mértéket ölt.

Egy ilyen eredményhez a diákok mellett szükség van kiváló tanárokra is. Ők többet kereshetnek például egy egyházi iskolában, mint egy államiban?

Jellemzően nem. Az egyházi iskolák finanszírozásának az az alapja, hogy amit az állam rákölt egy állami iskolában tanuló gyerekre, az képezi az egyházzal való elszámolás alapját. Ez év végén történik, tehát először becsülnek egy hozzávetőleges értéket, hogy mennyit kapunk, és akkor év végén kasszát csinálnak, hogy mit fordítottak rá egy "állami" gyerekre, és ugyanannyit kap az egyháziban tanuló is. Tehát nincs több pénz. A tanárok után átlagbért küldenek, ami jellemzően fiatalabb tanárokra van belőve.

Az pedig egy másik, égig érő probléma, hogy a pedagóguspálya rendkívül el van öregedve, és ezt mi is hozzuk, mert itt nem csak diákfluktuáció nincs, hanem a tanárok sem mennek el. 33 tanár tanít a Deák Tériben, sokan közülük emberemlékezet óta itt vannak. Most egyébként lesz egy nagyobb nyugdíjba meneteli hullám, akkor igyekszem fiatalokat felvenni. De nálunk az a jellemző, hogyha valaki visszajön ide, akkor elcsodálkozik, hogy jé, ugyanazok a tanárok vannak itt, akik 20 éve, ami nagyon jó, egyfajta állandóságot biztosít. Ugyanakkor a 60 évesek már nem jelentkeznek tömegesen a biciklitúrákra meg a sátrazásokra.


Tanári

A nagy nyugdíjazási hullám után nem tart attól, hogy nehéz lesz fiatal tanárokat idecsábítania?

Egyrészt nagyon félek, hogy milyen lesz most, amikor majd sorra mennek nyugdíjba a kiváló tanáraink. Időnként egyébként már próbáltunk felvenni tanárokat, és nagyon nehéz jókat találni. Másrészt viszont bízom abban, hogy ennek az iskolának azért van olyan vonzereje, hogy esetleg ide akarnak majd jönni. 

Kezdő tanárt felvenne, aki most jött ki az egyetemről?

Azt hiszem igen. Mondjuk, itt annyi könnyítés van, hogy időként érkeznek ide tanárjelöltek próbatanításra, és ha kezdő is, amikor gyakorol, látom, hogy miként tanít. Közöttük pedig mindig van olyan, akiket a diploma után szívesen látnánk az iskolában tanárként. Úgyhogy azért nem a teljes semmibe szurkálunk. 

Ön szerint mi ma a legnagyobb kihívás az oktatásban Magyarországon? Mi az, amiben sokat lehetne fejlődni?

Nagyon sok a lexikális tudás, abból rengeteget fel lehetne adni. Akkor teremtődne idő egy sereg jó dologra. Olyanokra, amiről itt már beszéltünk, akár az információ keresés, annak a szűrése, csoportmunkák előtérbe helyezése. A természettudományos tárgyakat szinte vagy teljesen kísérleti alapokra lehetne helyezni, mert akkor szeretik a gyerekek. Ehhez viszont rengeteg idő kellene, amihez hozzájuthatnánk úgy, hogy kidobnánk egy sereg dolgot, amit úgysem jegyez meg senki, mert egyszerűen elfelejti a legtöbb gyerek. Ez az iskola azért tudott többek között így feljönni, mert kisebb iskola, ezáltal sokkal személyesebb. A teljes központosítást nagyon rossz iránynak látom. Fontos lenne, hogy lehessen helyben dönteni a dolgokról, és a gyerekmasszák helyett gyerekközösségeket kellene inkább létrehozni.

A tankönyvekről mi a véleménye?

Eddig egy picit itt nagyobb volt a mozgástér, mint az állami iskolákban, de az állami tankönyvjegyzék komoly dolog, ahhoz nekünk is tartani kell magunkat. A tankönyveket ingyen kell adni egy sereg évfolyamon, amire állami pénz van, de azzal el kell számolni, és csak a jegyzékben lévő könyvekre lehet ezt felhasználni. Egy picit egyébként ezt el tudtuk húzni, és az elmúlt években még tudtunk olyan tankönyveket rendelni, amiket sok állami iskolában már nem engedtek meg, és nekünk nagyon beváltak, nívósak voltak, de ezek egyszerűen nem kapnak tovább engedélyt. Most van kétféle állami, abból lehet választani. Biológiából például nagyon jó könyvsorozat van, de van olyan tárgy, aminek a könyvei miatt nagyon sírnak a tanárok. Az egy iskolákon átnyúló kérdés, egy állami akarat, hogy egyforma tankönyvek legyenek mindenütt. Itt persze megint szóba kerül az önrendelkezés kérdése.

Egy nívótlan tankönyv mellett például az itteni gyerekek, akik állati jól tudnak tanulni, egyszerűen lebontják a berendezést, annyira unják, nem tartalmas nekik, kevés. Míg például, ha egy emelt szintű tankönyvet odaadunk olyan iskolásoknak, akik leszakadóban vannak, nem járnak iskolába, és teljesen más napi problémákkal küzdenek, akkor ők meg azzal nem fognak tudni mit kezdeni. Tehát szerintem korábban sokkal jobb volt, hogy többféle tankönyv volt, és helyben lehetett dönteni, hogy a tanárok mit használnak.

Ezen felül, amit én még nagyon kritikusan látok, hogy most megint itt van az új tanterv tervezet, és mindenki látja, hogy az alap, hogy nyelvet kellene tanítani. És a nyelvekre továbbra is csak heti három órát irányoznak elő általános iskolában. Ennek persze nem tudni, mi lesz a vége, mert még nem jött ki a végleges tanterv. De például azt is sokat hangoztatják, hogy az információs társadalom mennyire fontos, aztán a tervezetben heti egy informatika óra van előirányozva. 

Mi az, ami pozitív idehaza, amit fontos megtartani Ön szerint?

Nekünk jellemzően svéd és német partneriskoláink vannak, ott figyelgetem, mi zajlik. Például a svédeknél, akik már teljesen elmozdultak a lexikalitással szemközti oldalra, náluk nincs semmilyen kötelező irodalom, de semmi. Kint jártamkor kérdeztem például, hogy melyik az az egy szerző, akit minden svéd gyerek ismer, mire leérettségizik. Ilyen nincs! Ők ott filmeket is nézhetnek, Agatha Christiet is olvashatnak, Harry Pottert is, a tanár dönt mindenről, így bármi megtörténhet. Nincs egy ottani Petőfi vagy ilyesmi. Na, most ők ebből mára próbálnak visszajönni, azt látják, hogy minden kicsurgott a kezeik közül, és hogy olyan kicsi a terhelés, hogy például a tizenkettedikesek nagy része munkát vállal, mert az iskola egyáltalán nem ad nekik elég elfoglaltságot. Tehát azt azért látni kell, hogy ezekben a hagyományosabb, akadémikusabb tartalmakban is vannak értékek. 

Mit javasolna a gyerekeik jövőjéért aggódó szülők tömegeinek, miként válasszanak középiskolát?

Azt fontos leszögezni, hogy nem jó minden gyereknek ugyanaz az iskola, ez ennél egy jóval összetettebb dolog. Nincs tehát olyan, hogy akkor ezek a jó iskolák, és akkor elsősorban a Radnótiba, másodsorban az Eötvösbe, ötödszörre meg ide hozzánk kell bekerülnie a gyereknek. Ehelyett inkább az legyen a cél, hogy a diákok és a szüleik együtt megtalálják azt az intézményt, amit a gyerek szeretni fog, és ahol kiteljesedhet.

(Címlapkép, cikkben megjelenő képek: Todoroff Lázár)

NEM SZABAD TOVÁBB VÁRNI A LAKÁSVÁSÁRLÁSSAL!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor jobb, ha tudod, hogy lakáspiaci elemzők szerint az árak emelkedése lassul, és a finanszírozási költségek is rekord alacsony szinten vannak, de már nem biztos, hogy sokáig így is marad. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidő mellett már 2,75 százalékos THM-el, és havi 85 891 forintos törlesztővel fel lehet venni a Budapest Banknál. De nem sokkal maradnak el ettől a további bankok ajánlatai sem: az Erste Banknál például 80 439 forintos törlesztőt ígér a 2,66 százalékos THM; míg az MKB Banknál szintén alacsony, 2,70 százalékos THM is alacsony, 80 631 forintos törlesztőt jelent. Érdemes még megnézni a OTP Bank és a többi magyar hitelintézet konstrukcióját, különböző hiteösszegek és futamidők mellett is - ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
jobangel
2019. 05. 22. 11:20
Csalódott álláskeresők: miért nem engem vettek fel?

Ha jön az elutasító válasz az álláshirdetésünkre, mindenféle indok nélkül, ez a kérdés biztos...

perfekt
2019. 05. 22. 09:17
Iparűzési adó bevallása

Az iparűzési adó alanyainak fontos határidő közeleg, hiszen 2019. május 31-ig kell bevallani...

ajovomunkahelye
2019. 05. 22. 07:21
Egy szervezet, ahol a párbeszédnek helye van

Digitális elkötelezettség mérés, átfogó cselekvési terv. Egy cég, ahol csak a felmérést közel...

laskainelli
2019. 05. 20. 20:50
5 szokás, ami gyorsan aláássa a párkapcsolatot

A tartós kapcsolatban élő ügyfeleim, Panna és Gábor arról számoltak be, hogy 16 év után teljesen...

prevencioscoaching
2019. 05. 20. 15:40
Beszámoló az Ön-Coach Képző Alapozó létrejöttének folyamatáról

  2019. május 4-5-én elstartolt az első Ön-Coach Képző - alapozója, ami reményeim szerint...

hrdoktor
2019. 05. 20. 10:42
Monitor előtt dolgozik? Óvja szemét!

Az irodai munka során számos ember érez a szemében különböző mértékű szem-irritációt, szemszárazságot...

happyhunter
2019. 05. 19. 16:56
TOP 10 munka a múltból, amit nem hiszel el

Egyre többet cikk, előrejelzés, elemzés készül arról, hogy a mesterséges intelligencia, az automatizáció...

NÉPSZERŰ
FRISS