Nagyot változhat a magyar dolgozók élete: évekre előre eldőlhet a ledolgozós szombatok sorsa

A Naptárak.com kiadója szakmai jogalkotási javaslatot nyújtott be a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz: a munkaszüneti napok körüli munkarend évtizedekre előre kiszámítható lehetne, éves rendeletalkotás nélkül

Az augusztus 20-i négynapos hétvége jó példa arra, miről szól ez a javaslat: augusztus 20. csütörtökre esik, ezért augusztus 21., péntek is pihenőnap - cserébe augusztus 8-án, szombaton dolgozni kellett. Ezt a hídnapot nem a naptár adta magától, hanem egy külön miniszteri rendelet jelölte ki, ahogy minden évben.

Az Epacta Bt., a 2006 óta működő Naptárak.com kiadója 2026. augusztus 20-án szakmai jogalkotási javaslatot nyújtott be a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz.

A javaslat lényege: a munkaszüneti napok körüli munkarendet - az áthelyezett pihenőnapokat és a helyettük ledolgozandó szombatokat - ne évről évre külön miniszteri rendelet állapítsa meg, hanem egy önmagát végrehajtó törvényi szabály. A beadványt megalapozó vizsgálat szerint a 2010 és 2026 között kihirdetett mind a 43 áthelyezett pihenőnapot - a pihenőnapok 100 százalékát - három egyszerű szabály hiánytalanul előállítja.

A három szabály, amely tizenhét éve kivétel nélkül működik

• ha egy munkaszüneti nap keddre esik, az előtte lévő hétfő pihenőnap;
• ha egy munkaszüneti nap csütörtökre esik, az utána következő péntek pihenőnap;
• ha december 24. hétköznapra esik, az a nap pihenőnap.

Az augusztus 20-i hosszú hétvége éppen a második szabály: augusztus 20. csütörtökre esik, ezért augusztus 21., péntek is pihenőnap. A vizsgálat szerint ezt az eredményt a szabály rendelet nélkül is megadja.

A vizsgálat a Nemzeti Jogszabálytárban és a Magyar Közlönyben kihirdetett éves munkarend-rendeleteket vetette össze a modellel, 2010-től 2026-ig. A 17 évben összesen 43 áthelyezett pihenőnapot hirdettek ki; a modell mindegyiket pontosan reprodukálta. A számítás nyílt, determinisztikus kóddal megismételhető.

Amit a javaslat nyíltan kimond: a szombatok kijelölése nem automatikus

A ledolgozandó szombatok dátuma ezzel szemben nem vezethető vissza egyetlen következetesen alkalmazott történeti szabályra. A 2013 és 2026 közötti 34 pihenőnap–szombat páron a vizsgált egyszerű algoritmusok csak 11–12 esetben találták el a rendeletben szereplő dátumot.

A javaslat ezért ezen a ponton nem a korábbi gyakorlat rögzítését kéri, hanem egy új, átlátható és előre kötelező döntési szabály elfogadását: a pihenőnaphoz az ugyanabban a hónapban lévő, hozzá legközelebbi olyan szombat tartozzon, amely nem ünnep és nem bont meg hosszú hétvégét.

151 év stressztesztje

A javaslat 1950 és 2100 közötti időszakra futtatott naptári szimulációval ellenőrzi a szabályrendszert. Ez 391 pihenőnap–munkaszombat párt eredményez: évi átlagosan 2,59-et, egy évben legfeljebb hatot. A pihenőnap és a hozzá tartozó szombat átlagos távolsága 7,78 naptári nap, és a rendszer a vizsgált 151 évben egyetlen alkalommal sem eredményez hatnál több egymást követő munkanapot - vasárnap soha nem válik munkanappá.

Amit egy nyomtatott naptár ma nem tud

A bizonytalanságnak van egy kézzelfogható következménye is. A nyomtatott naptárkiadványok - határidőnapló, falinaptár, asztali naptár, diáknaptár - hónapokkal a tárgyév előtt kerülnek nyomdába, a tanévhez igazodó kiadványok pedig két naptári évet fognak át.

Ha a következő évre még nincs rendelet, a kiadvány nem tudja feltüntetni a ledolgozandó szombatokat; a távolabbi évekre pedig egyáltalán nem tudja megadni a munkarendet, mert az jogilag még nem létezik. A javaslat előzetes hatásvizsgálata ezt önálló hatásterületként nevesíti: automatikus szabály mellett a kiadványok a tárgyévet követő évekre is feltüntethetnék a munkarendet - tájékoztató jelleggel, egyértelműen jelölve.

A javaslat nem ad több szabadnapot - és nem is vesz el

A szabályrendszer nem növeli a munkaszüneti napok számát és nem csökkenti az éves munkaidőt: minden áthelyezett pihenőnapot továbbra is egy szombati munkanap ellentételez, az azonos naptári hónapon belül. Két hatályos garancia - hogy vasárnap nem nyilvánítható munkanappá, és hogy a cserének azonos hónapra kell esnie - a javaslat szerint törvényi szinten maradna fenn. Ami megszűnne: az évente ismétlődő rendeletalkotás és a kihirdetésre várakozás bizonytalansága.

Miért most: a december 24-i törvényjavaslat

December 24. jelenleg nem munkaszüneti nap, hanem áthelyezett pihenőnap, amelyet szombati munkanappal kell ledolgozni. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Egyenlő.hu 2026 júliusában kezdeményezte a munkaszüneti nappá nyilvánítást, majd 2026. augusztus 14-én a KDNP képviselői T/500. számon törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűléshez.

A két kezdeményezés nem versengő: a törvényjavaslat a munkaszüneti napok körét bővítené, a mostani javaslat pedig azt a mechanizmust teszi kiszámíthatóvá, amely bármely ünneplistából automatikusan előállítja a munkarendet.

A szombati munkanapok száma tehát közel negyedével csökkenne, a hatnapos munkahetet tartalmazó évek száma pedig 130-ról 113-ra. A javaslat ugyanakkor hangsúlyozza: december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása önálló jogalkotási döntés, és a már kihirdetett 2026. évi munkarend módosítása külön átmeneti szabályt igényel.

„Naptárszolgáltatóként minden évben ugyanazt látjuk: a következő évi munkarend csak a miniszteri rendelet kihirdetésével válik biztossá, pedig a pihenőnapok kiválasztása tizenhét éve ugyanazt a három szabályt követi. Egy határidőnapló ma nem tudja megmutatni a következő évek ledolgozós szombatjait — nem azért, mert nehéz kiszámolni, hanem mert jogilag még nem léteznek. Nem új szabályt javaslunk, hanem azt, hogy a meglévő, következetes gyakorlat kerüljön törvénybe - így a családok, a munkáltatók és a bérszámfejtő rendszerek évtizedekre előre tudnák a munkarendet. Ahol viszont a gyakorlat nem volt egységes, ott ezt nyíltan kimondjuk: a ledolgozandó szombatok kijelöléséhez új, átlátható döntési szabály kell.” - nyilatkozta Dr. Pál Szilárd, az Epacta Bt. ügyvezetője, a Naptárak.com kiadója.

Mit kér a javaslat a minisztériumtól

• a javaslat munkaügyi, költségvetési és jogtechnikai véleményezését;
• egyeztetés kezdeményezését a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel, valamint a turisztikai, közlekedési, oktatási, bérszámfejtési és informatikai szereplőkkel;
• a munka törvénykönyve módosításának és a határozatlan időre szóló végrehajtási rendeletnek a kormányzati előkészítését;
• a hivatalos, géppel olvasható munkarend legalább 20 évre előre történő tájékoztató közzétételét.

A beadvány teljes normaszöveg-tervezetet is tartalmaz a munka törvénykönyve 102. §-ának módosítására, valamint a végrehajtási miniszteri rendeletre. A benyújtó térítésmentes szakmai közreműködést ajánl fel a hivatalos referencia-algoritmus kidolgozásában és a tesztadatok előállításában.

A javaslat közérdekű bejelentésként, cégkapun keresztül érkezett a minisztériumhoz. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2023. évi XXV. törvény szerint az ilyen beadványt harminc napon belül el kell intézni, a jogszabály módosítására irányuló javaslatot a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szervnek is meg kell küldeni, a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről pedig - az indokok megjelölésével - írásban értesíteni kell a bejelentőt.