200 állásra jelentkezett, mégsem kellett senkinek: egyre nehezebb dolga van a pályakezdőknek Magyarországon

A gazdasági lassulás és a növekvő munkanélküliség jelentősen átalakította a magyar munkaerőpiacot, ami különösen a pályakezdőket érinti érzékenyen. A kevesebb meghirdetett állás miatt a fiataloknak egyre nagyobb versenyben kell helytállniuk, miközben sok esetben tapasztaltabb jelentkezőkkel kell megküzdeniük ugyanazokért a pozíciókért.

A G7 által megszólaltatott szakértők szerint nem teljesen igaz, hogy a Z generáció egyszerűen hűtlenebb lenne a munkahelyeihez. A gyakori munkahelyváltás inkább a bizonytalan foglalkoztatási környezet és a jobb fizetés, valamint a stabilabb munkakörülmények keresésének következménye. A fiatalok számára a biztonságot sokkal inkább a megfelelő jövedelem jelenti, mint az, hogy hosszú éveket töltsenek ugyanannál a munkáltatónál.

A nehezebb elhelyezkedést jól mutatják a személyes történetek is. Az egyik megszólaló közel 200 állásra jelentkezett két hónap alatt, mégis csupán néhány interjúra hívták be, végül pedig egyetlen ajánlatot sem kapott. Egy másik fiatal könyvelő több mint fél év alatt, mintegy hatvan HR-interjú után talált új munkahelyet, míg egy külföldön végzett szociológus több mint száz jelentkezést adott be, de tíznél is kevesebb interjúig jutott.

A szakértők szerint a felsőfokú végzettség és az idegen nyelvek ismerete továbbra is komoly előnyt jelent az álláskeresés során, különösen a nemzetközi vállalatoknál. Ugyanakkor ezek sem garantálják a gyors elhelyezkedést a jelenlegi piaci környezetben.

A helyzetet tovább nehezíti a mesterséges intelligencia térnyerése. A szakemberek szerint egyre kevesebb a belépő szintű adminisztratív és irodai pozíció, mivel ezek egy részét már automatizált megoldások váltják ki. Egyes szakmákban pedig a megrendelések visszaesése miatt leépítések is történtek, ezért többen már a pályamódosítást is fontolgatják. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ha a vállalatok nem biztosítanak belépési lehetőséget a fiataloknak, az hosszabb távon utánpótlási problémákat okozhat a munkaerőpiacon.