Így ravaszkodik ki plusz szabadnapot 2026-ban sok élelmes magyar: ezt a törvény is megengedi

A Magyar Közlöny szeptember 15-én megjelent 104. számában megjelent 11/2025. (IX. 15.) és 12/2025. (IX. 15.)  IM rendelet. Ezek a rendeletek a választási költségek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és ellenőrzési
rendjéről, valamint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése feloszlásának kimondása, illetve feloszlatása miatt tartandó időközi választás költségei megelőlegezésének részletes szabályairól, valamint  az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokrólszólnak.

A két rendeletből az még nem derül ki, mikor lesznek jövőre az országgyűlési választások. A 2026-os választás időpontját kitűzni a köztársasági elnök hatásköre, melyet legkésőbb 72 nappal a szavazás előtt meg kell tenni. Voltak már arra utaló jelek, hogy a következő választás időpontja április 12-e lesz: abban az esetben, ha valóban így van, akkor azt január végéig kell kitűznie a köztársasági elnöknek.

Tiszteletdíj és szabadnap is jár a szavazatszámlálóknak

A két rendelet a közelgő jövő tavaszi választások körülményeit, szabályait, költségvetését, stb. hivatott meghatározni. A választások kapcsán általánosan irányadó a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról, mely meghatározza az alapvető szabályokat, melyek minden választásra érvényesek. Ez a törvény rögzíti például, hogy a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen; hogy a szavazást vasárnap kell megtartani, vagy hogy ez nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

A törvény meghatározza továbbá többek közt a választási bizottságok, választási irodák, a szavazókörök, a központi és szavazóköri névjegyzék, a szavazás előkészítése és lebonyolítása, illetve a jogorvoslat kapcsán érvényes szabályokat. Ez a törvény rendelkezik tehát arról is a 10. A választási bizottság című pontjának 15. §-ban, hogy a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül:

• a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon,
•  a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamint
• a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján

és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a távolléti díj és járulékai megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától - szól a törvény.

A bizottságokban való részvételért járó szabadnapot nem szükséges minden választás előtt újra rögzíteni rendeletben, hiszen a törvény írja elő. A szavazás lebonyolításában aktívan részt vevők tiszteletdíját azonban minden választás előtt rendelet határozza meg: a díj általában növekszik. 2022-ben a szavazatszámlálók tiszteletdíja bruttó 50 ezer forint volt, 2026-ban már ennek az összegnek több mint másfélszerese lesz a tiszteletdíj.

Az igazságügyi miniszter 11/2025. (IX. 15.) IM rendelete azt írja a választási irodák, választási bizottságok tagjainak személyi juttatásai kapcsán, hogy

• 11. § (1) A HVI - helyi választási iroda - és az OEVI - országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda - tagjának személyi juttatásáról a HVI, illetve az OEVI vezetője, a TVI tagjainak személyi juttatásáról a TVI - vármegyei, illetve fővárosi választási iroda - vezetője dönt, döntését az informatikai rendszerben rögzíti legkésőbb a szavazás napját követő tizedik napig.
• (2) A választási iroda vezetője – az (1) bekezdésben foglalt határidőig – az informatikai rendszerben tesz javaslatot a saját személyi juttatásának összegére. (3) A HVI és az OEVI vezetőjének személyi juttatásáról a TVI vezetője, a TVI vezetőjének személyi juttatásáról a - Nemzeti Választási Iroda - NVI elnöke dönt, döntését az informatikai rendszerben rögzíti a szavazás napját követő tizenöt napon belül.
• (4) A választási iroda vezetőjének személyi juttatása nem haladhatja meg az 1. mellékletben a részére megállapított normatíva összegét (...) és (7) A választási bizottság elnökének és tagjainak 1. mellékletben meghatározott tiszteletdíja kizárólag akkor csökkenthető, ha a feladatellátásban személyi változás történt (díjmegosztás).

Ez talán bonyolultnak hat, de ha megnézzük a rendelet 1. mellékletét, abból kiderülnek a pontos összegek. A személyi juttatások alpontban látható, hogy a 2026-os választáson várhatóan bruttó 90 ezer forint lesz a normatíva alapján a SZSZB - szavazatszámláló bizottság - elnökének díja és bruttó 80 ezer forint a SZSZB választott tagjainak díja. A külképviseleti szavazatok és az átjelentkezők szavazatainak megszámlálására kijelölt SZSZB szavazatszámlálásban részt vevő választott tagjainak további tiszteletdíja bruttó 56 ezer forint. Ez pedig csak a szavazatszámláló bizottság tiszteletdíja, a rendelet melléklete pontosan meghatározza a továbbiak a 

• helyi választási bizottság (HVB) választott tagjainak tiszteletdíját,
• választási bizottságok tagjainak egyéb díját utólagos igényléssel, tényleges igénybevétel alapján
• HVI vezetőjének és tagjainak díját választási naponként, az érintett választópolgárok száma függvényében
• SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető díját és további jegyzőkönyvvezetők díját
• HVI vezetőjének és tagjainak díját újraszámlálás esetén, az újraszámlálással érintett szavazókörök száma alapján, utólagos igényléssel, tényleges igénybevétel alapján.

A felsoroltakra alesetenként még mind külön tételek vonatkoznak. A pontos összegek megismeréséhez érdemes a vonatkozó rendelet mellékletét megvizsgálni:

A teljes melléklet innen tölthető le.

Ki lehet választási bizottsági tag?

A választási törvény szerint a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll. A Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja. A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat. Fontos, hogy a választási bizottságnak nem lehet tagja többek között képviselő, alpolgármester, jegyző, vagy másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja. Szintén nem lehet tag a Magyar Honvédséggel szolgálati viszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, továbbá a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint jelölt. Nem lehet – a szavazatszámláló bizottság kivételével – a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Hogy ki lehet és ki nem lehet tag, azt a törvény 16-18. §-a részletesen tárgyalja.

Fontos tudni, hogy a választási bizottság tagjaira számos feladat hárul: nemcsak a választások napján, hanem előtte és utána is. A bizottsági tagok előzetesen oktatáson vesznek részt, a választás napján is számos feladatot látnak el, és később is lehet teendőjük. Aki tehát jelentkezne valamilyen szerepkör betöltésére, mérlegelje, hogy nem csak egy napnyi elfoglaltságról lehet szó.

A törvény szerint a szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani.

Ezután a helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja. A törvény szerint egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen. (Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani.)

A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven. Továbbá a helyi választási iroda vezetője a szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat.

A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak.

Tehát aki szeretne részt venni a szavazatszámlálásban, az lehet választott vagy megbízott (delegált) tag. A választott tagokat a helyi önkormányzat képviselői választják meg, illetve a helyi választási iroda jelöli ki. Ezért a választott tagok gyakran önkormányzati dolgozók, vagy már "bejáratott" bizottsági tagok. Ha valaki választott tag szeretne lenni, a helyi önkormányzatot, jegyzőt érdemes megkeresni.

Vannak még a bizottságokban megbízott tagok is, akiket a szavazatszámláló bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, esetleg a független jelöltek bíznak meg. Ebben az esetben tehát a pártokon, jelölteken keresztül lehet bekerülni megbízás útján a bizottságba, ehhez velük kell felvenni a kapcsolatot. Illetve országosan működnek olyan civil szervezetek, amelyek tagok megbízását is intézik. Mind a pártok, mind a szervezetek szívesen fogadják a jelentkezőket és többnyire képzéseket is biztosítanak számukra. Fontos azonban, hogy a megbízott tagok nem a központi normatíva alapján kapján a díjazásukat, hanem ez megegyezés kérdése a megbízó párttal, szervezettel, mekkora lesz a tiszteletdíj.