Milliárdos lyukat üt a tb-kasszában az új adócsökkentés? A nyugdíjasok és az egészsgügy veszíthet az intézkedéssel

A kormány újabb adócsökkentést fontolgat a munkáltatók terheinek enyhítésére. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint 2026-tól a szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsa 13%-ról 12%-ra mérséklődhet. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által felvetett intézkedés célja, hogy megkönnyítse a vállalatok számára a jövő évi 13%-os minimálbér-emelés finanszírozását - írja a Portfolio.

A tervezett adócsökkentés illeszkedik a kormány hosszú távú stratégiájába. A szocho kulcsa 2016-ban még 27% volt, azóta fokozatosan csökkent a jelenlegi 13%-ra. Ha megvalósul az újabb mérséklés, akkor tíz év alatt összesen 15 százalékpontos adócsökkentésben részesülnek a vállalatok.

Nagy Márton szerint az 1 százalékpontos csökkentés legalább évi 200 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, ami "nem egyszerű menet", ezért további tárgyalásokat igényel. A 2026-os költségvetési törvény jelenleg 3617 milliárd forintos szocho-bevétellel számol, így az 1 százalékpontos csökkentés bruttó értelemben körülbelül 278 milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet.

A munkáltatók számára a szocho-csökkentés csak részben kompenzálja a béremelések terheit. A 2015-től 2025-ig tartó időszakban a minimálbér évente átlagosan 10,7%-kal (összesen 2,8-szorosára), a garantált bérminimum pedig évente átlagosan 11,1%-kal (összesen 2,9-szeresére) emelkedett. Ehhez képest az eddigi 14 százalékpontos szocho-csökkentés csak részleges ellensúlyt jelent.

A szociális hozzájárulási adóból származó bevételeket a társadalombiztosítási alapok között osztják fel. A 2025-ös költségvetési törvény szerint a szocho 86,96%-át a Nyugdíjbiztosítási Alap, 13,04%-át az Egészségbiztosítási Alap kapja. Korábban az Egészségbiztosítási Alap részesedése magasabb volt.

A társadalombiztosítási alapok jellemzően hiánnyal működnek, amelynek kimutatása függ az adóbevételek elosztásától. 2023-ról 2024-re például a Nyugdíjbiztosítási Alap kiegészítő forrásigénye jelentősen csökkent, míg az Egészségbiztosítási Alapé megnőtt, elsősorban a szocho-bevételek átcsoportosítása miatt.

A TB-alapok másik jelentős bevételi forrása a társadalombiztosítási járulék, amelyből idén 8,1% a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül, 54% nyugdíjra, 37,9% pedig egészségügyi kiadásokra fordítódik. Azonban a szocho és a TB-járulékok együttesen sem fedezik teljesen a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokat.

2024-ben a szocho- és járulékbevételek 7623 milliárd forintot tettek ki, míg a társadalombiztosítási alapok kiadásai 10 756 milliárd forintra rúgtak. A különbözetet részben költségvetési támogatás pótolja: a Nyugdíjbiztosítási Alap 511 milliárd, az Egészségbiztosítási Alap 1891 milliárd forint közvetlen támogatást kapott a központi költségvetésből. Ennek köszönhetően a TB-alapok együttes hiánya 2632 milliárd forint helyett 230 milliárd forintra mérséklődött.

Az egyenleget javítják olyan tételek is, mint a népegészségügyi termékadó (tavaly körülbelül 54 milliárd forint), de az utóbbi öt évben így is évi 200-700 milliárd forint közötti hiányok keletkeztek a TB-alapokban. Idén várhatóan novemberi nyugdíjkorrekció is lesz, amely Nagy Márton szerint 105 milliárd forintba kerül.

A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban közzétett tanulmánya részletesen elemezte a nyugdíjfinanszírozást érintő reformokat, köztük a fokozatos nyugdíjkorhatár-emelést, a korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségek szigorítását, a Nők40 bevezetését és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását. Az MNB szerint ezek az intézkedések együttesen 2060-ig csökkentették a nyugdíjrendszer hiányát, és 2035-ig egyensúly közelében tarthatják a nyugdíjcélú bevételeket és kiadásokat.

A valóság azonban eltér az előrejelzésektől: a nyugdíjrendszer egyenlege továbbra is negatív, részben a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése miatt. 2023-ban a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya a GDP mintegy 2%-át tette ki, az Egészségbiztosítási Alappal együtt pedig 3,6%-os GDP-arányos hiány mutatkozott.

A 2026-os szocho-csökkentés tovább távolítaná a rendszert az egyensúlytól. A tervezett bruttó 278 milliárd forintos adócsökkentés miatt a költségvetés szocho-bevételei a 2025-öshöz képest nominálisan is csökkenhetnek, annak ellenére, hogy az általános béremelkedés normál esetben növelné a bérarányos bevételeket.

Úgy tűnik, a kormány a társadalombiztosítási alapok egyenlegének rovására tervez adót csökkenteni, ami nehezen visszafordítható lépés lenne. A magyar bérfelzárkózás állami támogatása érdekében így feláldozhat valamit a nagy ellátórendszerek hosszabb távú fenntarthatóságából.

Kutatás az Otthon Start hitelről

Az Otthon Start bevezetésével kapcsolatos fogyasztói attitűdöket és várakozásokat a Bankmonitor és a Pénzcentrum közös felmérésben vizsgálja - kérjük olvasóinkat, hogy vegyenek részt a kutatásban: a felmérés célja feltérképezni, kik terveznek hitelfelvételt, milyen feltételeket tartanak a legfontosabbnak, és hogyan alakítja a program a vásárlási döntéseket.