Óriási tévhitben élnek a magyar dolgozók a nyári szabadságaik kapcsán: ráfizetnek, ha ezt elrontják

A legnagyobb tévhit az, hogy a szabadságot a dolgozó 'kiveszi'. A valóságban a szabadságot a munkáltató adja ki, mégpedig úgy, hogy előzetesen meghallgatja a munkavállaló kérését. Éves szinten 7 nap szabadság kivételének időpontjáról a munkavállaló dönthet.

"A hét napon felüli szabadságok időzítéséről azonban már a munkáltató dönt” – hívta fel a figyelmet Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere. Gyermekesek esetében ehhez a 7 naphoz hozzáadódik a gyermekek után járó pótszabadságról való munkavállalói rendelkezés is.

A nyári időszakban különösen fontos a gondos tervezés: miközben egyes ágazatok – például a turizmus, vendéglátás vagy mezőgazdaság – éppen ilyenkor pörögnek fel, máshol (pl. gyártás, termelés) a céges leállások miatt ilyenkor zajlik a szabadságolás. Az sem ritka, hogy a dolgozók egyszerre szeretnének pihenőt kérni – amit a munkaadók nem mindig tudnak teljesíteni.

„Az időben történő tervezés nem csak a gördülékeny működés záloga, hanem jogszabályi kötelezettség is. A szabadság időpontját legalább 15 nappal korábban közölni kell, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg” – emeli ki Bartók Szandra.

A nyári szabadság kulcskérdései 2025-ben

Nem lehet előre kiadni meg nem szerzett szabadságot – ilyenkor fizetés nélküli szabadság jöhet szóba, amelynek engedélyezése bizonyos esetekben a munkáltató döntésétől függ. Jellemző még az extra fizetett szabadságban történő megállapodás is. Ez a fizetés nélküli szabadságon felüli opció abban az esetben, ha elfogy az éves, törvényes szabadságkeret.

• Legalább 14 egybefüggő nap pihenő jár – évente egyszer minden munkavállalót megillet ez a „valódi feltöltődés”.
• Rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatottak esetében is fontos a pontos nyilvántartás.. Attól, hogy a munkavállaló részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, a törvényesen járó szabadságos napokat nem kell arányosítani. A jogosultsági
• napokat munkaidőtől és munkarendtől függetlenül kell meghatározni. Azt a döntést, hogy a szabadságok elszámolása napban vagy órában történik a munkáltató hozza meg. A szabadságok órában történő elszámolását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén célszerű alkalmazni. Ilyenkor a szabadságos napok felszorzásra kerülnek a szerződésben rögzített napi munkaidővel.
• A bérszámfejtés nem áll le a szabadság alatt sem – a távolléti díj számítása során az alapbér mellett a pótlékokat is figyelembe kell venni.
• A szabadság elhalasztása csak kivételes esetben lehetséges – ráadásul ezt írásban indokolni kell, és új időpontot is közölni kell.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Microsoft magyar feje: így alakulnak át a magyar munkahelyek, azért ez kemény lesz

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a mesterséges intelligencia (AI) munkavilágra gyakorolt hatásairól beszélt a Pénzcentrumnak.

A mesterséges intelligencia már a szabadságokat is intézi?

A digitális bérügyviteli rendszerek előretörésével egyre több cég használ automatizált megoldásokat a szabadságok tervezésére, jóváhagyására és nyomon követésére. Ezek a platformok nemcsak a jogszabályi megfelelést segítik, hanem csökkentik az adminisztrációs terheket is – ami a nyári hajtásban különösen nagy előnyt jelenthet.

„2025 nyarán már nem az Excel-tábláké a főszerep – aki komolyan veszi a szabadságkezelést, digitális megoldásokkal dolgozik” – teszi hozzá a Niveus szakértője