Ha ezekben a melókban kitartasz, durván milliomos leszel: kevés magyar dolgozónak jön össze

Az elmúlt év statisztikái alapján világosan kirajzolódik, hogy Magyarországon az életkor jelentős hatással van a keresetek alakulására. A tavalyi, 2023-as KSH-adatok szerint 30 éves kor alatt sportolóként lehet a legmagasabb fizetésre szert tenni, míg 50 éves kor felett szakorvosként érhető el a legnagyobb havi bruttó bér. Mindkét esetben milliós nagyságrendű átlagbérekről beszélhetünk, ám míg a fiatalok csupán néhány kiemelt szakmában érik el ezt a szintet, addig az idősebb korosztályban már jóval szélesebb a jól fizető foglalkozások köre.

A korosztályos kereseti különbségek elemzése rámutatott arra is, hogy bizonyos foglalkozásokat szinte kizárólag idősebb korban lehet betölteni – például politikai vagy vezetői szerepeket –, míg más munkakörök, különösen a fizikai vagy alacsonyabb képzettséget igénylő munkák esetén, a bérkülönbség szinte elhanyagolható marad, vagy akár a fiatalok javára billen. A sportolók, informatikai vezetők és brókerek jól fizető, fiatalon is elérhető karrierlehetőségek, míg az orvosi, bírói vagy kutatói pályák a tapasztalatot díjazzák – nem ritkán kétmillió forint feletti havi bruttó bérekkel.

Ugyanakkor a lista másik végén – életkortól függetlenül – továbbra is visszaköszönnek az alacsony jövedelmű szakmák. A nád- és fűzfeldolgozók, takarítók, konyhai kisegítők vagy éppen a piaci árusok esetében még a 300 ezer forintos átlagbér is sokszor elérhetetlen marad. A legfrissebb adatok alapján most újra megvizsgáljuk, hogyan változott a helyzet 2024-ben: vajon tovább nyílt-e az olló a fiatalok és idősebbek között, és mely szakmák tértek nyerésre az új gazdasági környezetben. 

A legnagyobb különbségek: tapasztalatért jár a pénz

A legnagyobb fizetésbeli különbséget a légijármű-vezetők és hajózómérnökök esetében találjuk, ahol az 50 év felettiek 1 211 224 forinttal keresnek többet havonta, mint fiatalabb kollégáik. Ez a különbség önmagában is jelentős, de arányaiban még meglepőbb: ha feltételezzük, hogy a fiatalabbak keresete 1,3 millió forint körül mozog (a korábbi adatok szerint), ez közel 93%-os többletet jelent az idősebbek javára. Itt tehát nem csupán a rutin, hanem a felelősségteljes pozíció és az előmenetel is komolyan megfizetésre kerül.

Hasonló mértékű előnyt látunk az ügyészeknél, ahol a különbség 1 036 634 forint, azaz körülbelül 67–70%-os növekmény. Ez jól példázza, hogy a jogi pályán az előrehaladás szinte automatikusan együtt jár a fizetés emelkedésével. A szakorvosok esetében a 969 789 forintos többlet közel 83%-os különbséget jelent, ami alátámasztja, hogy az egészségügyben a tapasztalat, szakosodás és időráfordítás kifejezetten megtérül.

Az üzleti és gazdasági vezetői pozíciókban is látványosak a különbségek. Egy humánpolitikai vezető például 850 973 forinttal, egy marketingvezető pedig 813 364 forinttal keres többet idősebb korban – ezek 50-60%-os többletet jelentenek. Összességében az látható, hogy a legtöbb nagy különbséget produkáló szakma felsővezetői vagy diplomás értelmiségi pozíció, ahol a karrierív hosszú és a fizetés nő az előmenetellel.

A legkisebb különbségek: stagnáló jövedelmek?

A lista másik végén azok a szakmák találhatók, ahol a fizetések gyakorlatilag nem változnak az életkor előrehaladtával. Az egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúaknál például mindössze 1 028 forint a különbség, ami alig több mint 0,3%. Hasonlóan minimális a változás a webrendszer-technikusok (1 120 Ft; ~0,4%) vagy villamosberendezés-összeszerelők (1 802 Ft; ~0,6%) esetében.

Ez arra utal, hogy ezekben a szakmákban nincs valódi bérkarrier: a munkavállalók ugyanazt a munkát végzik, függetlenül a tapasztalatuk szintjétől, így a piaci értékük sem nő érdemben. Ilyen helyzet jellemzi a húsfeldolgozókat, építőipari segédmunkásokat, vendéglősöket és recepciósokat is. A különbségek itt jellemzően 0,5–2% közötti sávban mozognak, vagyis szinte láthatatlanul változik a bér a karrier során.

Ahol a fiatalok jobban keresnek: ritka, de beszédes kivételek

Meglepő, de van néhány olyan szakma, ahol a fiatalabb korosztály keres többet – néha jelentősen. A legnagyobb ilyen eltérés a sportolóknál figyelhető meg, ahol a fiatalok 900 841 forinttal többet keresnek, mint az idősebbek. Ez több mint 180%-os különbség, és azzal magyarázható, hogy a sportolói karrier jellemzően fiatalon tetőzik, míg idősebb korban visszavonulnak vagy már más, kevésbé jövedelmező szerepkörben dolgoznak.

Hasonló jelenség figyelhető meg a tolmácsok, nyelvészek, valamint az energetikusok és üzletpolitikai elemzők esetében is, ahol a különbség 100–200 ezer forint között mozog, azaz 10–30%-kal keresnek többet a fiatalok. Ezekben az esetekben gyakran a digitális kompetencia, nyelvismeret vagy friss tudás értékesebb a munkaadók számára, mint a hosszú évek tapasztalata.

Szintén ide sorolhatók azok a fizikai munkakörök, ahol a fiataloknak nagyobb a munkabírása, mint például kazángépkezelők, karbantartók, vagy éppen szemétgyűjtők. Ezekben a szakmákban a fiatalok 5–20%-kal keresnek többet, amiből az is kiolvasható, hogy a munkáltatók a fizikai teljesítményt és rendelkezésre állást jobban honorálják a rutin helyett.

A fenti adatok egyértelműen mutatják, hogy míg egyes szakmákban a kor és tapasztalat jelentős fizetésbeli előnyt jelent – főként a diplomás és vezetői pozíciókban –, addig más munkakörökben gyakorlatilag nincs bérkarrier, és az idő előrehaladtával sem emelkedik a jövedelem. A legszomorúbb azonban az, hogy sok esetben az idősebb munkavállalók ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak, mint fiatalabb társaik, ami komoly kérdéseket vet fel a bérstruktúrák és karrierutak igazságosságával kapcsolatban.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy az élethosszig tartó tanulás, az alkalmazkodóképesség és a mobilitás nemcsak a karrierépítés kulcsa, hanem hosszú távon is meghatározza a jövedelmi lehetőségeket Magyarországon.