A magyar cégek összesen 52 százaléka tervezi a fizetések emelését 2026-ra, átlagosan 8 százalékos mértékben.
Jövő júniusban lép hatályba a bérek átláthatóságáról szóló uniós irányelv, amely számos feladatot ró a vállalatokra. A rendelkezés szigorú szankciókat ír elő a nem megfelelés esetére, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérezésnél nincs nemi alapú diszkrimináció – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Egy év múlva, 2026. június 1-jén lép hatályba a férfiak és nők egyenlő díjazásáról szóló uniós irányelv, amely célja a nemek közötti bérszakadék csökkentése és a fizetési átláthatóság növelése a tagállamokban.
„Az irányelv minden legalább száz főt foglalkoztató munkáltatót érint. Előírja, hogy a munkáltatóknak átláthatóbbá kell tenniük a fizetési struktúráikat, és biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók hozzáférhessenek a fizetési adatokhoz” – mondta Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie vezető ügyvédje. „A cégeknek érdemes elkezdeni a felkészülést az irányelv teljesítésére. A megfelelés jelentős anyagi és emberi erőforrást igényel, amihez célszerű szakmai segítséget is igénybe venni" – tette hozzá Kovács Nóra Zsuzsanna, a Baker McKenzie ügyvédje.
Az irányelv számos intézkedést ír elő a bérezés átláthatóságának növelése érdekében. Többek között a bérek átláthatóságához fűződő jogot biztosít az álláskeresők számára: a munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt meg kell adniuk a kezdő fizetési szintet vagy annak tartományát – de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltatók kérhetnék a leendő munkavállalóktól a korábbi fizetési adatokat. A munkavállalóknak joguk lesz kérni a munkáltatótól az egyéni fizetési szintjükre és az azonos vagy egyenértékű munkát végző munkavállalók átlagos fizetési szintjére vonatkozó információkat, nemek szerinti bontásban.
A legalább száz főt foglalkoztató munkáltatóknak közzé kell tenniük a női és férfi munkavállalók közötti bérkülönbséget, foglalkoztatotti létszámtól függően eltérő gyakorisággal – 250 fő felett évente, az alatt pedig háromévente. Ha a vállalatnál legalább 5 százalékos bérkülönbség van a nemek között, és az nem igazolható objektív, nemi szempontból semleges tényezőkkel, akkor a munkáltatóknak bérfelmérést kell végezniük a munkavállalók képviselőivel együttműködve.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az irányelv szigorú szankciókat ír elő a nem megfelelés esetére. A nemi alapú bérdiszkriminációt elszenvedett munkavállalók kártérítést kaphatnak – ebbe bele kell érteni a teljes elmaradt bér, a kapcsolódó bónuszok, illetve természetbeni juttatások megfizetését is. A bizonyítási teher a munkáltatón van: ha nem teljesíti az átláthatósági kötelezettségeit, akkor neki kell bizonyítania, hogy nem történt diszkrimináció a fizetések tekintetében. Az irányelv nem határozza meg a bírságok mértékét, de kimondja, hogy a tagállamoknak konkrét büntetéseket kell megállapítaniuk az egyenlő bérre vonatkozó szabályok megsértése esetén.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








