Láthatatlan gyilkos lappang a magyar munkahelyeken: sokan már csak későn eszmélnek

Kevés szó esik róla, de számos foglalkozás komoly egészségügyi kockázatokkal jár – még akkor is, ha elsőre nem tűnik annak. Az évtizedeken át végzett munka nyomot hagy a testen és a pszichén, és sok szakma esetében nem csak a fáradtság jelentkezik, hanem komoly mozgásszervi, idegrendszeri vagy mentális problémák is. A hosszan tartó ülőmunka, a folyamatos stressz, a rendszeres nehéz fizikai igénybevétel vagy épp a veszélyes anyagokkal való érintkezés mind-mind olyan tényezők, amelyek egyes szakmák képviselőit különösen nagy egészségügyi kockázatnak teszik ki.

Ilyenek például a mezőgazdasági munkák, az építőipar, a bányászat, az egészségügyi dolgozók vagy épp a rendvédelmi szervekben szolgálók körei. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) válaszaiból kiderül, hogy nem egyértelműen egyetlen szakma „a legrosszabb”, de vannak kifejezetten magas rizikójú területek. A téma bevezetéseként a szakértők elmondták, hogy 

Magyarországon a népbetegségek közé sorolandók a felnőtt lakosság körében a szív- érrendszeri panaszok, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek. Egyre többen fordulnak orvoshoz mentális problémákkal is. Leggyakrabban ezen kórképek fordulnak elő az idősödő korcsoportba tartozó munkavállalóknál is.

Mit mutatnak a tapasztalatok? 

„Minden munkakörben jelentkezik valamilyen megterhelés, mely a munkavállaló számára igénybevételként jelenik meg” – kezdte az NNGYK, kiemelve, hogy a megterhelés hatása mindig az egyén adottságaitól is függ. Ugyanakkor világosan körvonalazhatóak azok a munkák, amelyek fokozott kockázatot jelentenek testi és lelki szempontból is. Az NNGYK hangsúlyozza:

A nehéz fizikai munkát végzők szervezete fokozott igénybevételnek van kitéve jellemzően a mezőgazdaságban, az építőiparban, a bányászatban, tűzoltóknál, illetve a nehéziparban.

Ezekben a szakmákban a mozgásszervi károsodások kialakulásának esélye is nagyobb – és ide tartoznak a szalagmunkások, hegesztők, sőt, az egészségügyi dolgozók is. Azonabn azt is kiemelték, hogy az irodai munkát végzők sincsenek teljesen biztonságban, mivel 

az irodai munkavégzés esetén a hosszas ülés is egészségi kockázatot jelent.

Ez elsősorban gerincproblémákat, látásromlást és mentális kimerültséget okozhat. Kiemelten veszélyes továbbá a stressz. A szakértők hangsúlyozták, hogy „az állandósult stressz, illetve érzelmi megterhelés hatására megnövekedhetnek a szív-érrendszeri, illetve a mentális egészségbeli zavarok például menedzserek, tanárok, rendvédelemiek, orvosok között.” Ami pedig azért is jelent igazán problémát, mert

ezek az egészségkárosító hatások az évek múlásával összeadódnak, és idős korra súlyos állapotokat okozhatnak.

Az NNGYK aláhúzta továbba, hogy 

jellemzően nehezebben bírják [az idősebbek] a hosszú és a váltott műszakot, illetve a nehéz fizikai munkát, a hőséget, a mozgásszervek megterhelését.

Amit pedig igen fontos hozzátenni még, hogy a légzőszervi és daganatos betegségek szempontjából is vannak magas kockázatú munkakörök. 

A szennyezett levegő a légzőszervek betegségeire hajlamosít, különösen bizonyos porok (kvarc, azbeszt), füstök, illetve az irritáló és az allergizáló anyagok. A rákkeltő anyaggal, ionizáló sugárzással dolgozók körében nagyobb a daganatos betegség kialakulásának kockázata

- fejtette ki az NNGYK. Az egészségi állapot romlása tehát nem kizárólag az adott munkakör fizikai terhelésétől függ, hanem attól is, hogy milyen védelmi intézkedések vannak életben, és azokat betartják-e „Egészségtelen életmód folytatása esetén, valamint a munka-egészségügyi és -biztonsági előírások be nem tartásával nő az egészségkárosodás kockázata” – figyelmeztet az NNGYK, de arra is felhívta a figyelmet, hogy 

a kockázati tényezők lényegesen különböznek egymástól a szellemi és a fizikai munkát végzők körében. A szellemi munkavégzés körében gyakoribbak a különböző mentális problémák, a tartósan monitor előtti munka gyakran vezethet a szem megerőltetéséhez és ezáltal a látás minőségének romlásához, míg a fizikai munkát végzők körében a halláskárosodás, a mozgásszervi betegségek kialakulása jellemzőbb. A szív-érrendszeri betegségek mindkét csoportra jellemzőek.

Ahogy korábban a Pénzcentrumon, már többször írtunk hazánkban sok nyugdíjas kényszerül dolgozni, mert -a legtöbb esetben- nem jön ki nyugdíjból. Ennek kapcsán megkérdeztük az NNGYK-t, hogy melyek azok a munkák, amelyek különösen nagy kockázatot jelentenek idős korra nézve. Válaszukban kifejtették, hogy 

 foglalkozás-egészségügyi, munkaköri orvosi alkalmasságot szabályozó hazai rendeletekben önmagában az életkor nem jelent kontraindikációt a munkavállaló foglalkoztatásában. Általánosságban elmondható, hogy az idősebb emberek több apró szünetet igényelnek, illetve hasznos, ha saját maguk tudják a munkatempójukat és munkamódszerüket megválasztani. Jellemzően nehezebben bírják a hosszú és a váltott műszakot, illetve a nehéz fizikai munkát, a hőséget, a mozgásszervek megterhelését (mint például a tehermozgatás, gyorsan ismétlődő vagy statikus testhelyzetek).

Balesetek és halálozás – mit mutatnak a KSH adatai?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a legmagasabb munkahelyi baleseti arány jellemzően az építőiparban, a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban jelentkezik. Ezek a szektorok vezetik a listát mind a súlyos balesetek, mind a halálos kimenetelű esetek számában.

A KSH legfrissebb, 2023-as adatai alapján:

• Az építőiparban történt a legtöbb halálos munkahelyi baleset.
• A feldolgozóipar áll az első helyen az összesített balesetszámokat tekintve.
• A mezőgazdaságban gyakoriak a súlyos, tartós egészségkárosodással járó esetek, például végtagsérülések.
• Ezek az ágazatok tehát nemcsak hosszú távon károsíthatják az egészséget, hanem a mindennapi munkavégzés során is konkrét életveszélyt jelentenek.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a megelőzés kulcsszerepet játszik az egészség megőrzésében. A rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, a munkavédelmi előírások betartása és az egészségtudatos életmód segíthetnek csökkenteni a munkavégzésből fakadó kockázatokat. Az NNGYK aláhúzta az is, hogy "a munkáltatók és a munkavállalók közös felelőssége, hogy az egészségmegőrzés a munka világában is mindennapos gyakorlattá váljon.” De fontos aláhúzni, hogy ez a felelősség többrétű.

A munkavállalók egészségének megőrzésében kiemelkedő szerepe van a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatoknak. 1995 óta minden szervezett munkavégzés keretében dolgozó munkavállaló számára a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi ellátást kell biztosítania

- húzta alá az NNGYK, majd hozzátette, hogy "a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok legfontosabb feladata, hogy azonosítsák munkakörönként, a munkából és munkavégzésből származó egészségi kockázatokat. A munkáltatókkal közösen meg kell határozniuk azon intézkedéseket, amelyekkel ezeknek a kockázatoknak a hatása megelőzhető, hogy a munkavállalóknál se foglalkozási, se foglalkozással összefüggő betegség ne alakuljon ki munkás évei során."

Azonban ugyanilyen jelentős a munkavállalóknak a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálaton való megjelenése.

Ezek a személyes orvos-beteg találkozások lehetőséget adnak arra, hogy az orvos egyénre szabott tanácsokat adjon az egészség megőrzése érdekében – például a helyes táplálkozásról, a rendszeres mozgásról, valamint a népegészségügyi célú szervezett szűrések fontosságáról. A munkáltatók és a munkavállalók közös felelőssége, hogy az egészségmegőrzés a munka világában is mindennapos gyakorlattá váljon.

Tehát, bár minden munkának megvannak a maga veszélyei, a tudatosság és a prevenció segítségével még a legnagyobb terhelést jelentő szakmák is végezhetők úgy, hogy az ne rövidítse meg a dolgozók életét – se testileg, se lelkileg.