Életveszélyes munkahelyek Magyarországon: itt történik a legtöbb baleset, egyre aggasztóbb a helyzet

A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog – jelentette ki az emléknap alkalmából Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke szerint annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés, 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.

Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára. Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerűségből más egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. És akkor még nem is beszéltünk a kevés felderített foglalkozási megbetegedésről, amely valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel.

Ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába – idézte fel az elnök. Szerencsére a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak. De a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni. Ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet. A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhet – szögezte le Zlati Róbert.

Az elnök kedvező változásnak tartja viszont, hogy a 2024–2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberekre lenne szükség.

Elemző szemmel nézve a jelen magyar munkavédelmi helyzetet, vegyes képet kapunk – véli az elnök. Vannak pozitív törekvések, mint például a munkavédelmi hatóságok szigorúbb ellenőrzései vagy az egyes iparágakban megvalósuló biztonságtudatos képzések. Ugyanakkor a rendszer még mindig súlyos hiányosságokkal küzd:

• A prevenció gyakran alárendelt szempont. A munkáltatók egy része csupán papíron tesz eleget a kötelezettségeinek.
• A munkavédelmi kultúra gyenge. Sok helyen hiányzik a valódi biztonságtudatosság, különösen a kis- és középvállalkozások körében.
• A hatósági kapacitások korlátozottak. Bár a munkavédelmi felügyelők elkötelezettek, a létszámuk nem elég a széleskörű, rendszeres ellenőrzésekhez.
• A dolgozók képzése és tájékoztatása nem elégséges. Sok munkavállaló nincs tisztában az őt megillető jogokkal és a veszélyekkel.

A hivatalos, 2024. évi NGM munkabaleseti jelentésből a következők szűrhetők le:

• az ismertté vált munkabalesetek száma - 20 400 - enyhe csökkenést, de inkább stagnálást mutat.
• a halálos munkabalesetek száma viszont 20 százalékkal emelkedett, 75 ember vesztette életét a tavalyi évben, szemben a 2023-as 62-vel.
• A legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Ezeken a területeken további, az eddigieknél hatékonyabb, kiemelt ellenőrzések szükségesek.
• Tendencia továbbra is és sokat mondó összefüggés, hogy minél kisebb a cégméret, annál több halálos munkabaleset történik.
• A 45-64 év közöttiek körében van a legtöbb haláleset, az összes esetszám 62 százaléka. Azt mutatja, hogy fontos a már régebb óta ott dolgozók folyamatos utánképzése, a munkahelyet és szakmát váltók rendszeres munkavédelmi oktatása, a tudásuk ellenőrzése, gyakoroltatása.

Ma emlékezünk, de holnap már újra cselekednünk kell. A felsorolt adatok és kritizált jogszabályváltozások alaposan kijelölik minden munkavédelemmel foglalkozó szakember, munkavédelmi képviselő, hatósági ellenőrző szerv és munkavállaló, munkáltató teendőit a jövőre nézve. A döntéshozókét is – jelentette ki a MASZSZ elnöke.