Szabályosan menekülnek a magyar munkaerőpiacról a fiatalok: mit tudhatnak?

Jelentősen eltérnek a hazai iskolarendszerben megszerezhető készségek attól, amire a fiatalok tapasztalatai alapján a munkaerőpiacon szükség van – állapítja meg az általános és középiskolás fiatalok, valamint fiatal felnőttek jövőtudatosságának, ezen belül kiemelten a pénzügyi ismereteinek fejlesztésére létrehozott OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérése. A 16 és 24 év közöttiek körében az Impetus Research által végzett kutatás egyik fontos eredménye, hogy a felsőfokú intézményben tanulók esetében közel fele arányban (48%) már megélhetési szükséglet a munka.

Ezzel megegyező az aránya azoknak, akik szerint az iskolában tanultak inkább csak kis mértékben vagy semennyire nem segítenek munkát találni, és ezzel el is jutottunk a kutatás másik kardinális megállapításához: a válaszadók háromnegyede (76%) gondolja úgy, hogy a pályakezdőknek nincs könnyű dolga manapság elhelyezkedni. Ennek okai között szerepel, hogy a fiatalok meglátása szerint a munkaadók nem szívesen alkalmaznak pályakezdőket, a fiatalok sokszor nem szereznek megfelelő végzettséget, és úgy általában nincs elég munkalehetőség. Az utóbbival kapcsolatos félelmek – a saját anyagi helyzetük, valamint az ezzel összefüggő lakhatási ügyek mellett – uralják a 16-24 évesek aggodalmainak képzeletbeli dobogóját, amelyre az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk, egyáltalán fel sem fértek.

A kutatás cáfolja azt a közhiedelemben gyakran felbukkanó állítást, miszerint különórák nélkül nem lehet jó eredményt elérni az iskolában, ugyanakkor megerősíti, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy az oktatási rendszer motiválná a tanulókat a jó teljesítmény elérésére. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a 16 és 24 év közöttiek ezzel együtt is inkább elégedettek a hazai oktatással: az alapfokú oktatással 57, a középfokúval 65, míg a felsőfokúval 80 százalékuk volt inkább vagy teljesen elégedett.

Majdnem minden második megkérdezett (45%) szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, ami lényegesen magasabb arány, mint a jelenlegi 30-39 évesek között mért (33%). Az új ismeretek megszerzése amúgy is kiemelt szerepet kap az életükben: 83 százalékuk tartja fontosnak, hogy az iskola elvégzése után is képezze, fejlessze magát.

Noha a többség inkább optimistának mondható a tekintetben, hogy tíz év múlva milyen munkát fog tudni majd végezni, ezen az egy évtizedes távlaton minden második válaszadó (57%) külföldi munkahelyen képzeli el magát, főleg a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények miatt. Mindösszesen 6 százalékuk volt biztos abban, hogy 2033-ban Magyarországon fog dolgozni. Ebben vélhetően az is közrejátszik, hogy az ország helyzetét többen ítélik meg inkább rossznak (68%), mint jónak (32%), ráadásul a már említett tízéves időtávon a legtöbben (36%) romlásra számítanak, és csak minden harmadik megkérdezett vár javulást.

Azok közül, akik már dolgoznak, minden harmadik (34%) munkahelyet váltana, és minden második válaszadó (48%) nyilatkozott úgy, hogy inkább más típusú munkát végezne, mint ami jelenleg a feladata. Miközben a technológiai fejlődés 57 százalékuk szerint inkább javítja az elhelyezkedési esélyeiket, meghökkentő, hogy 15 százalékuk egyáltalán nem hallott a mesterséges intelligenciáról. Akik viszont igen, ők többségükben azt vallják: az AI segít a tanulásban, könnyű használni és érdekes.