Ők lehetnek a járvány utáni munkaerőhiány nyertesei: tömegével térnének vissza

A korábbi szabályozás értelmében csak az kaphatott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, akinek munkaviszonyból származó havi bruttó keresete három egymást követő hónapban nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát - ez 2020-ban 241.500 forint volt. A kereseti plafon január elsejétől megszűnt, ami máris jelentős változásokat eredményezett a munkaerőpiacon.

- mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki azzal folytatta: "Bár a kínált pozíciók száma tavalyhoz képest nem változott lényegesen, a sikeres elhelyezések száma is csaknem megduplázódott tavalyhoz képest. Tekintettel arra, hogy a covid-járvány kiemelten fenyegeti, ezért továbbra is távol tartja a munkaerőpiacról a megváltozott munkaképességűek egy jelentős csoportját, a járvány csillapodását követően az mmk munkavállalók aktivitásának további növekedésére számítunk."

A KSH adatai szerint Magyarországon 2019-ben 315 ezer volt az ellátást kapó megváltozott munkaképességűek száma. Mintegy 8500 olyan 25 fő feletti létszámú cég van Magyarországon, amelyek közülük alkalmaznak munkavállalókat. Ezek a munkáltatók ezentúl gond nélkül megemelhetik a megváltozott munkaképességű munkavállalók bérét, sőt prémiumban, bónuszban részesíthetik őket akár havi rendszerességgel, mert már nem kell számolniuk azzal, hogy a plusz jövedelem miatt munkavállalóik elesnek az ellátástól. Ugyanakkor azok az üzemek, amelyek a mesterségesen lenyomott bérszintet kihasználva a piaci ár alatt dolgoztak be a megrendelőiknek, most kénytelenek lesznek bért emelni, ha szeretnék megtartani a munkaerőt és piaci pozícióikat is.

Ha ugyanis egy 25 főnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg jelenleg 1 449 000 forint.

E kör elhelyezkedését segíti az a jogszabályváltozás, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a kötelező 5 százalékos rehabilitációs foglalkoztatási szintbe olyan SNI fiatalokat is beszámítsanak, akik még nem töltötték be 23. életévüket. Igen széles kört érint ez a változás is: csak középfokú intézményekben jelenleg 24 ezer SNI gyermek tanul.