33 °C Budapest
Elképesztő pénzeket pazarolnak a magyarok: tízezreket szórnak a kukába

Elképesztő pénzeket pazarolnak a magyarok: tízezreket szórnak a kukába

2020. december 28. 11:05

A világjárvány életünk minden egyes szegmensét befolyásolta, és befolyásolja mind a mai napig - ezek az olykor válságos idők azonban kitűnő alkalmak, hogy felszínre kerüljenek az amúgy gyakran elhallgatott társadalmi, munkahelyi vagy éppen az egészségügyet érintő problémák. A Pénzcentrum új formátuma a legaktuálisabb társadalmi problémákra kereste a választ 2020-ban is: körüljártuk az élelmiszerpazarlást, a home office megpróbáltatásait és a PCR teszek dilemmáit is.

2020 elején szinte egyik pillanatról a másikra változott meg a Föld lakosainak élete: ki előbb, ki később, de végül mindenki találkozott az újfajta koronavírus okozta világjárvány negatív hatásaival: bezártság, elszigetelődés, magány, munkanélküliség, veszteség. Mindenki a maga módján reagált. A Pénzcentrum a megszokott tartalmak mellett egy új formával jelentkezett: a survey-vel.

A survey célja olyan információk gyűjtése, amelyek alapján a jelenségek leírhatók, összehasonlíthatók, közöttük összefüggések tárhatók fel. Nagy mintán, tipikusan kérdőíves adatfelvétellel dolgoznak. Ilyen vizsgálatok a rendszeres társadalomstatisztikai felvételek, például a tanuló népesség demográfiai alakulása; a kérdőíves szociológiai vizsgálatok. A kutatások általános célja, hogy a minta alapján kapott eredményeket általánosíthassák, lehetőleg a népesség egészére értelmezzék. Ezért a kutatás egyik kulcskérdése a mintavétel. A módszer alapos előkészítő munkát, gondos adatfelvételt, ‑ellenőrzést, korrekt dokumentálást követel meg. Csak pontosan leírt kutatási problémára épülhet az adatok hű értelmezése. Az adatvételi eljárások előzetes kipróbálása is szükséges ahhoz, hogy a kutató megbizonyosodjon arról: a kérdőív valóban azt méri-e, amire tervezték, kellően érthető és világos-e a válaszolók számára.

A világjárvány életünk minden egyes szegmensét befolyásolta, és befolyásolja mind a mai napig - ezek az olykor válságos idők azonban kitűnő alkalmak, hogy felszínre törjenek az amúgy gyakran elhallgatott társadalmi, munkahelyi vagy az egészségügyet érintő problémák. Tapasztalataink szerint olvasóink szívesen osztották meg velünk véleményeiket, sokkal többen töltötték ki kérdőíveinket, mint arra előzetesen számítottunk.

A nagy home office kutatás

A járványhelyzet alatt aki csak tehette, otthonról dolgozott, ami sok cégnek, de még több munkavállalónak komoly kihívást jelentett.  Célunk az volt, hogy kiderüljön, mi volt a legnehezebb a pandémia legelső heteiben, de ami még ennél is fontosabb volt, hogy megtudjuk, mit várnak, mit várnak el a magyar munkavállalók. Összesen 13 kérdés kapcsán mondták el olvasóink a véleményüket a munkajogtól, a biztonságon át egészen addig, hogy mi idegesítette őket a legjobban: a lusta kolléga, vagy a túlbuzgó főnök.

A kérdőívet 24 nap alatt 3630-an töltötték ki, férfiak és nők nagyjából azonos arányban: 57,1 százalék férfi, és 42,9 százalékban nő. Legnagyobb arányban, 44, 6 százalékban 41 és 55 év közöttiek töltötték ki, 25 és 40 éves kor között volt a válaszadók 33,7 százaléka. Az egészen fiatalokat, a 25 éven aluliakat úgy tűnik, nem érdekelte annyira a home office jövője, a válaszadóknak mindössze 1 százaléka került ki ebből a korcsoportból, míg a legidősebben a 64 év felettiek, a kitöltők 5,7 százalékát képviselték. 

Az első kérdés általánosságban arra vonatkozott, mit gondolnak a magyar munkavállalók, megváltozik a munka világa a kényszer home office után, vagy marad minden a régiben? A válaszadók többsége. 56,48 százaléka úgy gondolja, már soha többé nem fogunk visszatérni oda, ahonnan március közepén elindultunk, ezentúl sokkal több időt töltünk home office-ban, sőt a férfiak még ennél is nagyobb arányban (59,51%) hiszek valamilyen fokú változásban. 

Ha kor szerinti megoszlást nézzük, gyönyörűen kirajzolódik, hogy minél idősebb valaki, annál inkább gondolja, hogy ezentúl elterjedtebb lesz az otthoni munkavégzés: látszik, hogy egyre hosszabb a fekete csík, ahogy haladunk lefelé az idősebb korosztály válaszai felé. 25 év alatt 50 százalék, 64 év felett már 60 százalék hisz a változásban.

De ennél is érdekesebb, hogy mit gondolnak a vezetők! Míg a pályakezdők kevésbé (44,64%), addig a felsővezetők 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy komoly változások küszöbén vagyunk, és sokkal többet leszünk home office-ban ezentúl.

Ha érdekel a teljes cikk, kíváncsi vagy, mi okozta a legnagyobb feszültséget a home office ideje alatt, olvasd ez a cikket. KATT!

Tudom mit tettél a pandémia alatt!

Május 5-én indított felmérést a Pénzcentrum azzal kapcsolatban, hogy hogyan teltek/telnek a magyarok mindennapjai a négy fal között, milyen új szokásokat alakítottak ki, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a karanténidőszak alatt. Arra a kérdésre, hogy mi jellemezte a magyarok időtöltési szokásait a korlátozások bevezetése után eltelt bő 1,5 hónapban, olvasóink elég különböző módokon válaszoltak.

A válaszadóink több mint 87 százaléka úgy nyilatkozott, több időt tölt otthon a veszélyhelyzet elrendelése óta, amely nagyjából megfelel az előfeltevéseinknek, 10 százalék töltött otthon ugyanannyi időt a kijárási korlátozások ellenére - feltételezhetően ők voltak azok, akiknek ugyanúgy be kellett járniuk a munkahelyükre, azoknak az aránya, akik a járvány alatt kevesebb időt töltöttek otthon, mint korábban mindössze 2 százalék - arra gyanakszunk, hogy nekik sem volt választásuk ebben a tekintetben. A válaszadóink csaknem 74 százalék válaszolta, hogy többet használja a digitális eszközöket, és több mint 70 százalék töltött több időt internetezéssel a négy fal között, mint korábban.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ez a kényszerhelyzet hozott-e olyan változást, hogy emiatt a válaszadók újonnan fizettek-e elő valamilyen szolgáltatásra, vagy például internet- vagy mobilcsomagot váltottak-e emiatt. A legtöbben, a válaszadók 83 százaléka nem kötött új előfizetést a felmérés szerint.

Ha elolvasnád a kutatás részleteit egy az egyben, kattints a képre!

Őrületesen sok pénz landol a magyar családok kukáiban

A Pénzcentrum online kutatást készített októberben, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus világjárvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében. Ennek apropója az volt, hogy idén először került megszervezésére Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni világnap, méghozzá az ENSZ kezdeményezésére.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az online felmérés során arra kerestük a választ, hogy a járvány hatására megváltozott életkörülmények - az anyagi helyzet változása, távmunka, időtöbblet vagy időhiány, vásárlási szokások változása, stb. - milyen hatással voltak a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók jelentős része (40,7%) kevesebb élelmiszert pazarolt a járvány hatására. Ennek számos különféle oka volt a vásárlási szokások változásától kezdve, azon keresztül, hogy több idő jutott főzésre, egészen a megromlott anyagi körülményekig.

A kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt.

A 2019-ben elvégzett Európai Uniós kutatás szerint jellemzően a készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe a magyar háztartásokban. Erre a Pénzcentrum kutatása is kitért, és a leggyakrabban kidobott ételtípus a pékáru és kenyér lett (37,9%), amit a készétel, főtt étel követ (27,4%), és a zöldségek (23%), illetve gyümölcsök (16,2%) is gyakran kerülnek kidobásra. Kiemelkedőnek mondható még a tejtermékek aránya (11,5) és a húskészítmények - pl. felvágott - (6,7%), kész szószók, öntetek - ketchup, salátaöntet, stb. - (6,4%) és a fűszerek (6,4%) is gyakran kerülnek a szemétbe. A legkevésbé veszélyeztett kategóriák a kávé, tea, üdítő (1,4%), a konzervek, befőttek (1,9%) és a nasik, csokik, müzlik, kukoricapelyhely, stb (2,5-2,6%). Ezek nagyon ritkán végzik a szemetesben.

Megvizsgáltuk, hogy azok, akik anyagi gondokkal küzdenek, vagy éppen bizonytalan a helyzetük; azok, akik éppen kijönnek a jövedelmükből, de nem tudnak félretenni; illetve azok, akik gond nélkül kijönnek a keresetükből mennyire tudatosak az élelmiszerpazarlásban. 

A válaszokból az derült ki, hogy anyagi helyzet szempontjából nincs különbség abban - maximum pár százalékpont - mennyire tartják igaznak a válaszadók, hogy tudatosan figyelnek, hogy ne pazaroljanak élelmiszert.

Ha érdekel a teljes cikk, kíváncsi vagy  az élelmiszerpazarlással kapcsolatos további eredményekre, kattints!

Szavaztak a kötelező koronavírus-szűrésről

Augusztus második felében a Pénzcentrum arról készített online felmérést, hogy vajon mit gondolnak a magyarok, szükség van-e rendszeres tesztelésre, és ha igen, milyen munkakörökben lenne a legfontosabb ezeket elvégezni. Akkoriban a koronavírus járvány második hullámának még csak a küszöbén álltunk, ám már sokakban felmerült, rendszeresen tesztelni kellene a lakosság egy részét. Végül ezt csak november legvégén sikerült elkezdeni hazánkban: november utolsó hetében medikusokból álló csapatok az ország összes pedagógusát, szociális munkását letesztelték.

Fontosnak ítélik azt is, hogy végezzenek rendszeresen átfogó teszteket, illetve a többség alá is vetné magát rendszeres tesztelésnek, ha a munkahelye erre lehetőséget biztosítana. A válaszadók több mint fele tartaná elfogadhatónak, ha kötelező tennék bizonyos munkakörökben a tesztek elvégzését, és csak 15,6 százalékuk nem tartja teljesen vagy inkább elfogadhatatlannak.

Viszonylag kevés válaszadó érezte fontosnak a teljes lakosságra kiterjedő tesztelést válogatás nélkül. A válaszokból az derült ki, hogy a leginkább az egészségügyben (83,9%), iskolában, óvodában, bölcsődében (79,5%), vendéglátásban (77%), élelmiszer boltban (76,4%) és élelmiszeriparban (74,6%) dolgozók esetében tartaná fontosnak a lakosság a rendszeres teszteket. 

A szociális munkások (74,1%), fodrászok, kozmetikusok, masszőrök (71,4%) is megelőzik például a gyógyszerészeket (70,3%), az (étel)futárokat (67,8%). Viszont még a banki és hivatali ügyintézők eseténe is a válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben fontosnak tartaná a rendszeres teszteket (55,8 és 52,4%).

 

 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
perfekt  |  2021.06.14 08:18
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegford...
coachco  |  2021.06.09 11:06
Olvasom Obama ex-elnök memoárját, másodjára fogtam bele. Nem mintha nem lenne érdekes, de cirka 700...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 21. hétfő
Alajos, Leila
25. hét
Június 21.
A zene ünnepe
Június 21.
Jóga világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?