Szinte hihetetlen: ilyen egyszerűen mondana le jogairól a legtöbb magyar dolgozó

Szinte hihetetlen: ilyen egyszerűen mondana le jogairól a legtöbb magyar dolgozó

2020. július 28. 14:08

Sok helyről hallhattuk a pandémia okozta egészségügyi veszélyhelyzet alatt, hogy a világunk már soha nem lesz ugyanaz a hely, mint a vírus előtt volt, és sokak szerint már dolgozni sem úgy fogunk, mint azelőtt. A kényszer home office alapvetően megváltoztatta a munkába járáshoz való viszonyát nem csak a munkavállalóknak, de a vezetőknek is. Egy a Pénzcentrum által készített home office kutatás rávilágított, hogy a magyarok mi mindent lennének hajlandóak beáldozni azért, hogy többet ne kelljen az iroda falai közt ülniük heti 40 órában.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Szinte egyik pillanatról a másikra több tízezer magyar munkavállaló találta magát teljesen új, addig szinte ismeretlen helyzetben: március közepétől aki csak megtehette, akinek a munkaköre ezt lehetővé tette, otthonról dolgozott. A különböző felmérésekből arra lehet következtetni, hogy a magyar cégek jól vizsgáztak, a munkavállalók fegyelmezetten és lelkiismeretesen dolgoztak otthonról is, sőt sokan még többet is, mint előtte.

De vajon mi lesz ennek az egész kényszer szülte intézkedésnek a hosszú távú következménye? Lesz egyáltalán? Változik valami a munka világában, vagy visszatérünk oda, ahonnan elindultunk? Egyáltalán jó gyakorlat a home office? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pénzcentrum júniusi Nagy Home Office Felmérése, melyet több ezer magyar munkavállaló töltött ki.

A többségnek bejött

A válaszokból azt derült ki, hogy az emberek nagy részének semmifajta problémát nem okozott, hogy otthonról kell dolgozni, sőt, tetemes hányaduk még azzal is egyetért, hogy a jövőben munkavállalói jog legyen a home office.

A válaszadók több mint 82 százaléka egyetértene ezzel, érdekesség, hogy a nők valamivel még nagyobb arányban is. Kor szerinti differenciálódás nem volt ennél a kérdésnél, nagyjából minden korosztály a 80 százalékos arányt hozta, ám ennél a kérdésnél amúgy is sokkal izgalmasabb, hogy mit mondanak a beosztott státuszúak, és mit a vezetők. Legnagyobb arányban a senior beosztottak támogatják ennek a jognak törvényi rögzítését (86,36%), legkevésbé pedig a felsővezetők: 68, 54 százalékban.

Mi mindent lennének hajlandóak megtenni a több home officért a magyarok?

Pár kérdésünk a jövővel kapcsolatban arra vonatkozott, mi mindent lennének hajlandóak beáldozni, mi mindentől intenének búcsút a magyar munkavállalók annak érdekében, hogy részben vagy egészben otthonról dolgozhassanak. Kíváncsiak voltunk például, hogy az beleférhet-e az életükbe, ha különféle IT eszközök, például webkamerán keresztül figyelik, a lakásukat és hogy éppen mit csinálnak, gép előtt vannak-e. Ez persze csak a kontrollról szól, arról nem is beszélve, hogy ma már a legtöbb munkahelyen sokkal fontosabb, hogy el legyen végezve az adott feladat, mintsem az, hogy hány órát tölt a monitor előtt a munkavállaló. Ráadásul a home office-nak valahol az is lényege, hogy az ember maga oszthatja be az idejét, és ha adott esetben nem 8-tól 4-ig szeretne dolgozni, hanem előbb, vagy később, akkor megtehesse azt is, hiszen távmunkában (amely kategóriába a home office is sorolható) a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavállaló munkaideje kötetlen.

Az ellenőrzés kapcsán ki kell térni arra, hogy a távmunka természetéből adódóan a munkavállalónak mind a munkavégzés, mind a munkaszervezés kapcsán nagyfokú önállósága van. Ezt ellensúlyozandó, a munkáltatónak nagyobb az ellenőrzési jogosultsága, melynek gyakorlása azonban szigorú törvényi korlátok között valósulhat csak meg. Az ellenőrzés módjáról és annak előzetes bejelentési határidejéről a felek megegyezhetnek, külön megegyezés hiányában viszont a munkáltató dönt ezekről. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet, így tilos az előzetes bejelentés nélküli, vagy a munkaidőn kívül tartott ellenőrzés.

Kiderül, hogy a válaszadók nagy részének nincs semmiféle problémája azzal, ha a munkáltatója szorosabb megfigyelés alá vonja, ha cserébe az otthonából végezheti el a munkáját. A válaszadók közel 74 százaléka belemenne, ám jelentős része csak azzal a feltétellel, hogy az eszköz nem sért személyiségi jogokat.

Feltétel nélkül mindössze a válaszadók 9,3 százaléka, feltételekkel viszont 64 százalékuk elfogadná az új helyzetet. Egyértelmű nemleges választ 24,5 százalék adott. A férfiak sokkal nagyobb arányban utasítanák el ezt a lehetőséget (28,67%), ahogy a fiatalok is: a 25-40 éves korú válaszadók majdnem 30 százalékának problémát jelentene az ilyen szoros megfigyelés, míg 64 év felett ez az arány mindössze 13,8 százalék. Ha beosztás szerint vizsgáljuk a válaszokat, az derül ki, hogy ebben a tekintetben legelfogadóbban a pályakezdők és a felsővezetők: 12, 5 százalékuk feltétel nélkül belemenne a szoros ellenőrzésbe.

Legyünk tisztában a jogainkkal

Rendszeres, tartós, vagy állandó otthoni munkavégzés esetén, amennyiben ezt a munkaszerződésben is rögzítettük, a munkáltató nem tudja minden esetben ugyanazokat a jogokat biztosítani, mint azoknak a kollégáknak, akik kizárólag az irodából dolgoznak, de cserébe a kötelességek listája is rövidül: például nem kell minden reggel megjelenni a munkahelyen.

A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemrevonatkozó szabályokban előírt védőintézkedésekmegvalósítását, a szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását, az előírt védőital biztosítását, a tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállaló kezdeményezheti a soron kívüli munkaköri-, szakmai- illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat elvégzését. Az alkalmazott további munkavédelmi joga, hogy tájékoztatást, utasítást, információt kapjon az egészség és biztonság megőrzésével kapcsolatos tudnivalókról. A foglalkoztatott jogosult még arra is, hogy az egészséget vagy biztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén azonnali tájékoztatást kapjon.

A kérdőív egyik kérdésével arra voltunk kíváncsiak, vajon hajlandóak lennének-e a válaszadók lemondani ezekről, ha cserébe onnan dolgozhatnának, ahonnan kedvük tartja.

52:30-ra az igenek nyertek, tehát a válaszadók többségének ez nem okozna gondot. Ennél a kérdésnél érdekes megfigyelni a kor szerinti megoszlást: minél idősebb valaki, feltételezhetően annál nagyobb munkatapasztalata van, és annál kevésbé lenne hajlandó lemondani bizonyos őt megillető jogairól: míg a 25 alattiak 63 százaléka, addig a 65 év felettiek már csak 43 százaléka válaszolt igennel a feltett kérdésre.

Ha beosztás szerint vizsgáljuk, akkor érdekes módon a felsővezetők hajlanának erre a lehetőségre leginkább (tehát lemondanának bizonyos őket megillető jogaikról), ugyanakkor úgy tűnik legbizonytalanabbak a pályakezdők e téren: előbbiek 59, utóbbiak 37 százaléka válaszolt igennel.

Mint ahogy az a grafikonon is látszik, ennél a kérdésnél viszonylag nagy a bizonytalanok aránya, azaz azoké, akik nem tudták, vagy nem válaszoltak a kérdésre. Ennek számos oka lehet, talán a megfogalmazás bonyolultsága miatt, de az sem kizárható, hogy a munkavállalók egy jelentős része egészen egyszerűen nincs tisztában azzal, milyen jogok illetik meg munkavállalóként, hiszen a kötelezettségei általában sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a mindennapjaiban.

Ez az én helyem!

Szintén izgalmas kérdése az irodai létnek a saját mikrokörnyezet, a saját íróasztal, szék és azok a tárgyak, melyektől komfortosabban érezzük magunkat. Erről lemondani, heti 1-2 napos home officért cserébe sokaknak komoly áldozat. Hiszen abban az estben, ha egy cég munkavállalóinak bizonyos százaléka otthonról dolgozik, nem gazdaságos ugyanakkor irodát fenntartani, mint amekkorát a teljes létszám igényelne.

Egy kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, vajon a válaszadók elfogadnák-e az ún. hot deskinget, azaz azt a felállást, amikor fix íróasztal híján reggel mindenki oda ül le, ahol éppen helyet talál magának.

Hiába gondolnánk, hogy a magyarok ebben a kérdésben is olyan megengedőek, mint a megfigyelés, vagy a munkavállalói jog témakörében, az derült ki a válaszokból, hogy majdnem felük, 44 százalékuk foggal-körömmel ragaszkodik a saját asztalához, helyéhez. Itt is leginkább a korosztályokat érdemes összevetni: legnagyobb arányban a 25-40 évesek mondták, hogy számukra ez a helyzet rendben van (55,18%) (érdekes, hogy nem a 25 év alattiak), a 64 év felettieknek azonban mindössze 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez számára nem jelent problémát, 52,15 százalékuk pedig ragaszkodik a saját asztalához.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.22 08:34
  Ez nekem is egy kedvenc képem, történetem. Mint akinek szintén sok könyve van, tőlem is meg szokt...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
perfekt  |  2022.01.19 08:18
2022. évi első, közbeszerzési témájú bejegyzésünket - évek óta követett gyakorlatunknak megfelelően...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 23. vasárnap
Zelma, Rajmund
3. hét
Január 23.
Kaposvár napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. január 22. 19:20