Az AI sok szakmát kiválthat, de a villanyszerelőkre továbbra is nagy a kereslet, ráadásul a bérek is vonzóak.
2018-ban az Európai Unión belül Magyarországon relatíve magas volt a belföldön ingázó munkavállalók aránya. A legtöbb hazai munkavállaló közül a közép-dunántúli régióból jártak a legtöbben egy másik magyar régióba dolgozni, míg a nyugat-dunántúliból a legkevesebben. Arányait tekintve a két hazai véglet között majdnem négyszeres volt az eltérés.
2018-ban az Európai Unióban 220 millió ember dolgozott a 20-64 éves korosztályból, közülük 18,3 millióan voltak azok, akik saját országhatáraikon belül egy másik régióból ingáztak a munkahelyükre otthonukból - derült ki az Eurostat friss jelentéséből.
Az ingázók legnagyobb arányban Belgiumban és az Egyesült Királyságban képviseltették magukat, ezen a két helyen ugyanis valamivel több, mint 5-ből egy munkavállaló nem a lakóhelye szerinti régióban dolgozott, hanem egy másikban. Az EU-s lista harmadik helyén Hollandia végzett, ahol a munkavállalók 17 százaléka ingázott.
Az adatokból az is kiderült, hogy bár a dobogósoktól némileg elmaradva, Magyarországon is viszonylag gyakori a régiókon átívelő ingázás, nálunk körül-belül a munkavállalók 10 százaléka jár így dolgozni. Hozzánk hasonlóan inkább volt jellemző a "nagyobb arányú" az ingázás Dániában, Németországban, Litvániában és Ausztriában.
Innen megyünk
Az Eurostat adataiból az is kiolvasható, hogy Magyarország mely régiójában a leginkább és melyikben a legkevésbé mobilisek a munkavállalók. A statisztika szerint hazánkban arányaiban a legtöbb belföldi ingázó a Közép-Dunántúlon van, szám szerint, az itteni dolgozók 12,2 százaléka dolgozik az ország egy másik régiójában, semmint ahol a lakóhelye található.
A második legtöbb belföldi ingázót Észak-Magyarország adja, az itteni dolgozók 8,3 százaléka jár munkába a lakóhelyétől távol. Sorrendben a harmadik helyen Budapest áll, az itt élők 7,6 százaléka megy egy másik régióba dolgozni nap mint nap.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Harmadik helyen az észak-alföldi régió végzett, innen a helyi munkavállalók 6,4 százaléka ingázik. A negyedik helyen befutó régió a Dél-Dunántúl lett, itt az ingázók aránya már nem éri el az 5 százalékos sem, a munkavállalók csupán 4,2 százaléka jár lakóhelyéhez képest egy másik régióba dolgozni.
Négy százalék alatt maradt a két utolsó magyar régió aránya, már ami az ingázást illeti. Ha nem is nagy különbséggel, de utolsó előttiként végzett a Dél-Alföld, 3,4 százalékkal. Miközben a belföldi ingázást illetően utolsó helyen végzett a Nyugat-Dunántúl, ahonnan csak a vizsgált korosztály 3,2 százaléka mozdult el egy másik belföldi régióba dolgozni.
-
Mutatjuk, mi a grillszezon sztárja 2026 nyarán: keresik az izgalmas ízeket a magyarok
A tarja mellé zöldség és vegán burger is kerül: átalakulóban a grillszezon.
-
A fiatalok döntöttek: ezt várják el egy bankszámlától (x)
A Gránit Bank friss elemzése szerint a Z generáció számára a feltétel nélküli díjmentesség, a virtuális bankkártya és a piaci középárfolyamon történő devizaváltás jelentik a legnagyobb vonzerőt bankszámla-választáskor.







