Nincs elég bolti eladó az országban: de ennyiért ki dolgozik?

Szembetűnő álláshirdetés özön árasztotta el a különféle portálokat, ami pedig a legfeltűnőbb, hogy megszaporodott a hazai boltosok hírverése, eladót, pénztárost, árufeltöltőt keres szinte mindenki. Ez is azt jelzi, hogy vészes a munkaerőhiány a kereskedelemben is. A multi áruházak ugyan a boltos átlag - az alapbéren felüli járandóságokkal együtt havi bruttó 210 ezer forint - felett fizetnek a fizikai munkát végző dolgozóknak, de a mérleg serpenyőjében ott vannak a kisebb boltosok is. Nekik sokkal nehezebb, ráadásul az sem mindegy, hogy az ország melyik szegletében van az üzletük.

A boltosok helyzetét az is nehezíti, hogy a versenyszféra fizikai dolgozói vastagabb borítékkal térhetnek haza fizetésnapkor (ez az átlag legutóbb 244 ezer forint volt), miközben a boltos átlag éppen csak túllépte a 210 ezer forintot. Igaz ugyan, hogy például az építőipar (havi bruttó 195 ezer forinttal), vagy a szálláshely-vendéglátás (171 ezerrel) rosszabbul fizet, de a külső, más szakterületekről elszipkázható munkaerő csábításában nem kevés hátrányban van a kereskedelem derékhada.

Óriási bérkülönbségek vannak

Arról már mi is írtunk, hogy egyes áruházak területi bérpótlékot is adnak, földrajzi térségenként is próbálnak igazodni a munkaerő piachoz. Az ország megyéit nézve három részre szakadtak a boltok a fizikai dolgozók bérét mérlegre téve. Fejér, Pest megyékben, a fővárosban és Veszprém megyében 200 ezer forint felett tudnak keresni a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők. A másik véglet, hogy Komárom, Baranya, Tolna, Bács, Hajdú Nógrád megyékben 160-170 ezer forint között van az átlagkereset, a többi területen a kettő között. A 160-170 ezer forintos alsó sáv már nagyobb bérfeszültséget hordoz magában, hiszen a 2017-es minimálbér felett van ugyan, de a szakmai bérminimum már ebben a sávban tanyázik.