Budapestnek nem számít a minimálbér-emelés: mutatjuk az okokat.

Az elmúlt évtizedben a magyar foglalkoztatás jelentős javulására a válság utáni 

• helyreállítási periódus,

• a gyors kivándorlás, 

• a közmunka kiterjesztése, 

• a nyugdíjkorhatár emelése, illetve 

• a női 40+ program 

volt jelentős hatással a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Ez napjainkra egyes ágazatokban és szakmunkában jelentős munkaerőhiányt okozott, miközben a foglalkoztatás is csúcsokat döntött. Mindez a bérek gyors emelkedésével járt együtt. 

A továbbiakban megvizsgálták, hogy a munkaerőhiány milyen hatással volt a keresetek alakulására. A munkaerő hiánya illetve többlete jól közelíthető a betöltetlen álláshelyek illetve a munkanélküliek számával. 2004 és 2016 között havi, megyei bontásban vizsgáltuk a munkanélküliek, a betöltetlen álláshelyek és az egy betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek számát, illetve ezeknek a hatását a keresetekre. (A megyei bontást az indokolja, hogy a mutatók együttesen ilyen területi egységre érhetők el.) 

A betöltetlen álláshelyek száma a bejelentett álláshely kínálatot mutatta, amelynél a tényleges munkanélküliség jóval nagyobb is lehetett. A munkanélküliek számát pedig erősen torzítotaa a közmunka. De a keresetek sem a tényleges munkajövedelmet mutatták, például a cafeteria és főleg a szürke foglalkoztatás következtében. Mindezen korlátok figyelembe vétele mellett az adatok azt mutatják, hogy megyénként, ha van kapcsolat, akkor a keresetek 5-6 hónap késéssel reagálnak a vizsgált 3 változó mozgására.

• 4 megyében semmilyen kapcsolat nincs a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek száma valamint a keresetek alakulása között. 

• 5 megyénél gyenge, míg 

• másik 5-nél közepes kapcsolat látható,

• a maradék 5 megye (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar) és Budapest esetében viszont erős a kapcsolat. 

Azoknál a megyéknél, ahol nincs vagy kicsi a magyarázó ereje a kiválasztott mutatóknak, jellemzően kiterjedt a közmunka, továbbá az alacsony bérszint miatt a minimálbéremelés kedvezőtlen hatásai is erősebben jelentkeznek. Vagyis hiába lenne indokolt a keresetek kisebb emelkedése a munkanélküliek illetve a betöltetlen álláshelyek száma alapján, a kötelező minimálbéremelést végre kellett hajtani, ami jelentősen emelte a keresetek szintjét. 

Ugyanakkor minél kisebb a közmunka súlya, illetve minél nagyobbak a keresetek, annál inkább a valós piaci folyamatok (pl. munkaerőhiány) hatnak elsősorban a keresetek alakulására. Vagyis a minimálbér erőteljes emelése torzító, piactaszító hatással van a hazai megyék többsége esetében. Ezeknek az emeléseknek nincs valós, piaci alapja. 

Ebből a szempontból a minimálbéremelés fékezi a belső migrációt, mivel mérsékli a máshol elérhető és a helyben elért keresetek közötti különbséget, így fékezi a valós munkaerőhiány oldását a fejlettebb területeken.