Kevesebb a közmunkás: ennyi magyar dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon

2017. január-márciusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 2,5 százalékkal magasabb, 4 millió 368 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 121 ezer fővel nőtt, miközben a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma, valamint a külföldi telephelyen dolgozóké kismértékben csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 323 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 67,1 százalékra emelkedett. A 15-64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,6 százalékkal, 2 millió 352 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 2 százalékkal, 1 millió 970 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal, 60,6 százalékra javult.

A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak létszáma 299 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,6 százalékponttal, 28,4 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25-54 éves), valamint az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 82,7 százalékra, utóbbiaké 2,2 százalékponttal, 50,1 százalékra.

A 20-64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,5, a nőknél 65 százalék. A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben a két alföldi régióban: 3,6 százalékponttal Észak-Alföldön, illetve 2,4 százalékponttal Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,1%), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (61,9%). A magas foglalkoztatottsággal jellemezhető Közép- és Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottság tovább növekedett, jóllehet annak mértéke (1,8 és 1,7 százalékpont) elmaradt az országos átlagtól.

Mérséklődött a munkanélküliség

A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 38 ezer fővel, 109 ezer főre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 1,6 százalékponttal, 4,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 28 ezer fővel, 98 ezer főre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 4,7 százalékra mérséklődött.

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,9 százalékponttal, 10,3 százalékra csökkent, munkanélkülieken belüli arányuk némileg mérséklődött, ebben az időszakban a munkanélküliek egyhatoda ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,3 százalékponttal, 4,1 százalékra, míg az utóbbiaké 1,2 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap; a munkanélküliek 45,1 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Észak-Alföldön következett be, ahol 2,3 százalékponttal, 8,5 százalékra csökkent a mutató értéke, de hasonló mértékben, 2,2 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött Dél-Alföldön is. A munkanélküliségi ráta Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (1,9%), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.