Retteghetnek a londoni magyarok: hazazavarhatják őket

Retteghetnek a londoni magyarok: hazazavarhatják őket

2016. május 19. 10:09

Alig egy hónap van már hátra az uniós tagságról szóló brit népszavazásig, de még mindig sok a nyitott kérdés. A legtöbb elemző szerint végül a brit választópolgárok a maradás mellett fognak dönteni, a közvélemény-kutatások megint fej-fej melletti eredményt becsülnek előre. Vannak ugyan arra vonatkozó szabályok, milyen procedúra alapján lehet kilépni az Európai Unióból, de erre még sosem volt példa.

Június 23-án tartanak népszavazást Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a döntés évek óta lázban tartja a szigetországot. David Cameron miniszterelnök 2012-ben még elutasította a referendum kiírását, majd 2013-ban beadta a derekát és bejelentette, hogy ha újraválasztják 2015-ben, akkor kezdeményezi az uniós tagság feltételeinek újratárgyalását, majd a népszavazás kiírását. Tavaly a Cameron vezette konzervatívok megnyerték a választást, így a kormányfő bejelentette, hogy 2017 végéig megtartják a népszavazást.

Alulbecsüljük a Brexit kockázatát?

Az elemzők többsége még mindig arra számít, hogy a brit választópolgárok többsége az EU-ban maradásra voksol majd, azonban a közvélemény-kutatások szerint megint fej-fej mellett áll a két tábor, vagyis könnyen lehet, hogy alulbecsülik a kockázatokat azok, akik csak 30-40 százalékos esélyt adnak annak, hogy nagy-Britannia elhagyja az EU-t. A kampány hivatalosan március közepén indult, eleinte úgy nézett ki, hogy fokozatosan nő a maradást támogatók előnye, ez fordult meg az utóbbi hetekben.Az EU-ból való kilépésre egyébként létezik hivatalos jogi lehetőség, azt az uniós alapszerződés 50. cikkelye tartalmazza.

Ennek értelmében az érintett tagállamnak elsőként az Európai Bizottság felé kell hivatalosan jelezni, hogy szeretné elhagyni a közösséget, majd ezt egy kétéves kilépési procedúra követi. Vagyis ha a brit választópolgárok az Unió elhagyása mellett döntenek, akkor is leghamarabb 2018 nyarán történhet az meg formálisan is, mivel az alapszerződésben rögzített átmeneti időszak nem rövidíthető le.

Viszont ebben az átmeneti időszakban Nagy-Britanniának nem lenne képviselője a Bizottságban és a Miniszterek Tanácsában, vagyis gyakorlatilag minden fontos döntést a britek feje felett hoznának meg, viszont a döntések rájuk is vonatkoznának. Ha két év alatt nem sikerülne megállapodni Nagy-Britannia és az EU új kapcsolatrendszeréről, akkor lennének igazán bajban a britek, mivel a kilépési időszak meghosszabbításához mind a 27 tagállam beleegyezésére lenne szükség. Éppen itt lehet az első probléma, amit nehéz lesz feloldani: elvileg a kilépés egyoldalúan történik, de minden további döntés a brit-EU kapcsolatokról, illetve a kilépés folyamatáról az összes tagállam beleegyezésén alapul. 

A kétéves procedúra egyébként komoly feladat elé állítaná a brit kormányt, hiszen mind a 161 WTO-tagállammal új kereskedelmi megállapodást kellene kötnie amellett, hogy az EU-val is meg kellene állapodnia a jövőbeli kapcsolatról. Ennél is nagyobb feladat lenne gyakorlatilag a teljes brit jogrendszer átalakítása, hiszen a törvények jelentős része uniós jogharmonizáción alapul, ezek helyett mind új jogszabályokat kellene hozni. Korábban a brit pénzügyminisztérium azt becsülte, hogy a teljes folyamat akár egy évtizedig is eltarthat. Az alapszerződés 50. cikkelyén kívül más jogi lehetőség nem létezik az EU elhagyására.

Érdemes röviden áttekinteni az egyes forgatókönyveket, mi történhet a június 23-i népszavazás után a kimenetel függvényében:

1. A brit választópolgárok az EU-ban maradás mellett szavaznak

Ez a forgatókönyv tűnik elsőre a legegyszerűbbnek, ugyanakkor ebben az esetben is átalakul majd az Unió és az ország kapcsolata. Februárban ugyanis Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke reformokat ajánlott Nagy-Britanniának annak fejében, hogy maradnak az unióban. Ezek a reformok gyakorlatilag annak köszönhetők, hogy Cameron igyekezett újratárgyalni a feltételeket. A brit miniszterelnök négy fő területen szeretett volna engedményeket elérni:

1. a bevándorlóknak nyújtott támogatás felfüggesztése
2. a nem-eurózóna tagoknak nyújtandó biztosítékok
3. a versenyképesség erősítése
4. a nemzeti parlamentek nagyobb hatásköre

A kérdéses témák nagy részéről sikerült is megállapodni, Tusk javaslata szerint ha a britek hajlandók az EU-ban maradni, akkor egyrészt készek javítani az Unió versenyképességét, a tagállamok 55 százaléka megvétózhat bármilyen EU-jogszabályt, ami nagyobb beleszólást biztosít majd. Emellett kijelentenék, hogy az Egyesült Királyság nem köteles tovább mélyíteni integrációját a közösséggel, illetve átmeneti időszakra (négy évre) csökkenthetnék az EU-ból érkező bevándorlók szociális juttatásait. Ezzel együtt a gyermekek után járó családtámogatásokat is visszatarthatnák a brit hatóságok, ha a szülők gazdagabb országból érkeznek, illetve szigorítanák az uniós és unión kívüli állampolgárok házasságának szabályozását. Ezek mind a brit kormány javaslatai között szerepeltek, így februárban a sajtó egyértelműen Cameron sikereként értékelte az európai ajánlatot. Azóta kicsit fordult a hangulat, sokan már úgy érzik, hogy csak minimális előrelépést tudott elérni a kormányfő.

Vagyis még ha a maradás mellett döntenek a britek, akkor is lesz bőven feladat, hiszen a Tusk-javaslat pontjait törvényekbe kell önteni, illetve akár további egyezkedések jöhetnek a részletkérdésekről. Arról nem is beszélve, hogy a döntés nem csak Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát befolyásolja majd, néhány elemző attól tart, hogy a sikeren felbuzdulva más tagállamok is megpróbálhatják újratárgyalni uniós státuszukat kedvezőbb feltételekben bízva.

2. A britek többsége az elszakadás mellett dönt

Ez már egy sokkal kompikáltabb helyzetet idézne elő, hiszen ahogy fent említettük, szabályozni kellene a két fél jövőbeli kapcsolatát. Éppen ezért érdemes több lehetséges megoldást felvázolni:

2.1 Nagy-Britannia az Európai Gazdasági Közösség (EGK) része marad és érvényben marad az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA) is az országban

Erre a megoldásra van példa Norvégia, Izland és Liechtenstein esetében, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, de önként csatlakoztak a fenti nemzetközi szerződésekhez, így élvezhetik a termékek, szolgáltatások, tőke és a munkaerő szabad áramlásának előnyeit - vázolja fel a Societé Generale (SocGen) egy korábbi elemzése.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A helyzet hátránya, hogy ezeknek az országoknak továbbra is alá kell vetniük magukat az EU-jogszabályoknak, miközben azokat nélkülük hozzák meg. Emellett továbbra is hozzá kell járulniuk az uniós költségvetéshez, Norvégia például hasonló összeget fizet be egy lakosra vetítve, mint Nagy-Britannia.

Politikailag egyébként ez a kimenet nem valószínű, hiszen ezzel gyakorlatilag az uniós tagság összes hátránya megmaradna, az előnyökről pedig lemondana London. A kilépést pártolók egyik fő érve éppen az, hogy az ország a közösség egyik legnagyobb nettó befizetője, ezért nehéz lenne eladni a választópolgároknak ezt a megoldást.

2.2 Kétoldalú megállapodások és EFTA-tagság

Ebben az esetben a britek nem maradnának az EGK tagjai, az EFTA viszont érvényben maradna. Erre példa jelenleg Svájc, mely 120 kétoldalú megállapodást kötött az EU-val azt követően, hogy elutasította a belépést a gazdasági közösségbe. A megoldás előnye, hogy ezeknek az országoknak nem kell automatikusan elfogadniuk az uniós jogszabályokat. Cserébe egy ilyen modellben az EU erősebb alkupozíciót kap a kétoldalú megállapodások tető alá hozása során, a legtöbbször a jogszabályok teljes mértékű elfogadását szokták kérni, így az uniós döntéshozástól való függetlenség a valóságban csak illúzió - emelik ki a SocGen elemzői. Ráadásul ebben az esetben fontos szerepe lehet az idő tényezőnek, hogy mikorra tudják megkötni a több tucatnyi kétoldalú egyezményt. Ma Svájcnak is hozzá kell járulnia az uniós büdzséhez, azonban csak a felét fizetik a brit nettó hozzájárulásnak, amiért cserébe korlátozott jogokat élveznek, a svájci bankok például nem szolgáltathatnak korlátlanul az EU-ban. Ez pedig különösen kényes kérdés lehet a tárgyalások során London pénzügyi központ szerepe miatt.

2.3 Vámunió

Erre példa lehet az EU és Törökország közötti kapcsolat, melynek keretében az érintett ország elfogadja a közös kereskedelmi elveket és vámtarifákat. A hátránya, hogy Nagy-Britannia ebben az esetben sem szólhatna bele érdemben az uniós gazdasági döntéshozatalba.

2.4 Szabadkereskedelmi egyezmény az EU és Nagy-Britannia között

Brüsszel megpróbálhat egy külön megállapodást kötni, mint amilyen például az USA esetében régóta tárgyalás alatt lévő TTIP, melynek éppen mostanában csökkent az esélye. Ebben az esetben az a legnagyobb kérdés, hogyan illeszkedne Nagy-Britannia az uniós piacra. Jelenleg mintegy 2 millió brit állampolgár él és dolgozik az EU-ban, emellett uniós állampolgárok milliói élnek a szigetországban. Emellett kérdéses lenne London szerepe a pénzügyi világ központjaként. Ezekre a kérdésekre a kétéves átmeneti időszak alatt kellene választ találni az EU és Nagy-Britannia tárgyalásai során.

Politikailag ez lehetne talán a legvalószínűbb forgatókönyv a kilépés esetén, de egy ilyen szabadkereskedelmi egyezménynél valószínűleg kemény feltételeket támasztana Brüsszel, hiszen jóval erősebb lenne az alkupozíciója. A legfontosabb kérdés pedig a munkaerőpiac státuszának meghatározása lehet.

A fentiek csak a legalapvetőbb forgatókönyvek, elképzelhető egyfajta hibrid megoldás. A fent felvázolt öt megoldás közül az utolsó kettő (a vámunió és a szabadkereskedelmi egyezmény) esetén kerülhetne főleg veszélybe a szabad munkavállalás Nagy-Britanniában. Ugyanakkor azt érdemes kiemelni, hogy a szigetországnak legalább annyira érdeke az uniós állampolgárok munkavállalása, mint fordítva, hiszen az elmúlt években a jelentős munkaerőhiányt orvosolták a bevándorlók. Vagyis a brit kormánynak sem érdeke, hogy teljesen bezárja a piacát.

Arról érdemes még néhány szót ejteni, hogy az esetleges brit kilépéssel sem biztos, hogy csökkenne a jelenleg 28 tagú EU létszáma. A skót kérdés ugyanis szintén válaszra várna, a skót nemzeti párt már bejelentette, hogy ha London a kilépés mellett dönt, akkor ők ismét kezdeményezik az elszakadást nagy-Britanniától és kérik a felvételüket az Európai Unióba. Ez tovább bonyolítaná a brit elszakadást, hiszen dönteni kellene például a skót partoknál található jelentős nyersanyagkincs sorsáról. Emellett az elemzők többsége azt emeli ki, hogy az elszakadás bonyolítaná a britek kapcsolatát a ma már független EU-tag Írországgal is.

 

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2022.08.08 08:30
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény s...
hrdoktor  |  2022.08.08 06:08
A termelékenységet és a fluktuációt is erősen befolyásolja, hogy egy munkahelyen milyen a kollégák v...
coachco  |  2022.08.05 21:47
Napok óta foglalkoztat a gondolat, hogy ha el kellene képzelni a jövőt, akkor hol és hogyan képzelné...
laskainelli  |  2022.08.03 13:31
Szétesőnek tűnik a világunk. Érzelmi hullámvasutakra szállunk fel, lefelé csúszunk a negatív érzések...
vezetoi-coaching  |  2022.08.03 11:21
Akár külföldön, akár itthon, valami radikálisan mást keresel szenvedélyként, jövedelem-forrásként, m...
Így győzheted le a tomboló inflációt: rengeteg magyar keresi szét magát ezzel a módszerrel

Egy vállalat sikeressége mérettől függetlenül több dolgon múlhat, azonban a sikeres marketing igazán erőssé teheti azt, válság esetén is.

Ez lenne a siker kulcsa? Sok magyar még mindig alábecsüli ezt az eszközt

Ezt mindenképp tudnod kell, mielőtt belevágsz egy start-up finanszírozásába, kezdő vállalkozóként.

Csendes gyilkos pusztítja tömegével a magyarokat: sok apróságon múlhat, megúszod-e

A magyar felnőttek mintegy 60 százaléka fél attól, hogy élete során rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak nála.

Közösségi finanszírozás – alternatív, kockázatmentes út az üzleti célok megvalósítása felé (x)

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai induló vagy bővülni kívánó vállalkozások: nehezen előrejelezhető egy-egy termék vagy fejlesztés várható sikere vagy megtérülése.

NAPTÁR
Tovább
2022. augusztus 9. kedd
Emőd
32. hét
Augusztus 9.
Az állatkertek napja
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?