Felülvizsgálnák a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat az Európai Unióban.
Luxusfizetés külföldön: ezt sok magyar benézi
Bár egyre több magyart csábítanak a jóval magasabb fizetések külföldre, sokan azonban megfeledkeznek arról, hogy egy külföldi országban többnyire az élet is jóval drágább. Na, de mennyivel?
Gyakorlatilag évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a magasabb fizetések és életszínvonal, a kiszámíthatóbb és tervezhetőbb jövőkép reményében egyre többen hagyják el Magyarországot és keresnek munkát határainkon túl.
A jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal kiutazók elsődleges célpontja az Európai Unió és Észak-Amerika. Az Unión belül a legnépszerűbb az Egyesült Királyság, második helyen Németország áll; de sokan mennek Ausztriába és Svájcba is. A tengerentúlon pedig elsősorban az Egyesült Államok, illetve Kanada vonzza a munka reményében kivándorló magyarokat.
A leginkább keresett területek munkavállalói oldalról a vendéglátás, ezt követi az építőipar, illetve a logisztika (raktárosok és teherautó sofőrök), de sokan keresgélnek az egészségügyi területen, a gyári munkáknál, valamint a fémiparban is. A komolyabb jelentkezők túlnyomó része vagy szakképzett fizikai dolgozó, vagy diplomás; a képzetlen, nyelvtudással nem rendelkező munkaerőnek csak ritkán van lehetősége külföldön.
A külföldi munkavállalás elsősorban a fizetések miatt vonzza a magyar munkavállalókat. Ez nem meglepő, hiszen ha összehasonlítjuk a német, brit vagy éppen svájci statisztikai hivatal adatait a hazaiakkal, elképesztő különbségeket tapasztalhatunk az egyes szakmák/iparágak fizetései között. A különbség országonként és szektoronként természetesen nagyon változó, de nem ritkák a 4-6-szoros, illetve tízszeres szorzók sem egy adott szakmán belül.
Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy nemcsak a fizetések, hanem a szolgáltatások, lakhatási költségek, és a mindennapi kiadások is többnyire jóval magasabbak. Ezt is mindenkinek mérlegelnie kell, mielőtt elfogad egy külföldi állást.
Mennyivel drágább az élet külföldön?
A megélhetési költségek összehasonlításához az Expatistan nemzetközi szakportált hívtuk segítségül, amelyen hat szempont alapján tudjuk összehasonlítani, hogy két város közül melyikben kedvezőbbek a megélhetési költségek. A főbb költségelemek az étkezés, lakhatás, ruhavásárlás, közlekedés, egészségügy, és szórakozás. Ezeket egyenként is lehet listázni, de akár részleteket is megtudhatunk. Az adatok nyilvános statisztikákon és az oldal felhasználóinak közlésein alapulnak.
Az eredmények szerint a magyarok által választott országokban/városokban többnyire jóval drágább az élet. Az összesített adatok például azt mutatják, hogy Zürichben, Londonban, vagy éppen New Yorkban hozzávetőlegesen háromszor többet költhetünk, mint idehaza. Az írországi Dubinban, vagy a tengerentúli Vancouverben, vagy éppen Miamiban pedig összességében nagyjából kétszer annyiba kerül az élet, mint Budapesten.
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
Természetesen, ha megvizsgáljuk az egyes költségelemeket, jóval összetettebb kép tárul elénk. A legtöbb külföldi városban a lakhatási költségek dobják meg leginkább a kiadásainkat. Zürichben például egy 85 négyzetméteres lakás bérleti díja 900 ezer forint körül mozog. Sydneyben egy ugyanekkora lakásért 700 ezer forintot; Montrealban 375 ezret; Berlinben pedig már "csak" 350 ezer forintot kell fizetni.
Míg a lakhatási költségeken és tömeközlekedésen nem nagyon lehet spórolni - ez utóbbi sokszor jóval drágább, mint itthon -, addig a jól megválasztott élelmiszereken, szórakozáson már sokat foghatunk. Bécsben például bő kétszereséért lakhatunk jól, viszont egyes élelmiszerek - például burgonya - csak alig-alig kerülnek többe, mint itthon. Miamiban pedig két és félszeres szorzót érdemes alkalmazni, ha betérünk egy élelmiszerboltba; de egy gyorsétteremben már alig kell többet fizetnünk, mint Magyarországon.
Bárhova is indulnánk tehát szerencsét próbálni, előtte készítsünk pontos költségvetést. Írjuk össze a várható bevételeinket, és hasonlítsuk össze az összes kiadásunkkal. Ne csak az általános és folyamatosan jelentkező költségelemekkel számoljunk, hanem az olyan tételekről se feledkezzünk meg, amik csak időszakosan adódnak (például egészségügyi költségek).
Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.
Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.
A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.
-
Szakképzett és megbízható mester csak néhány kattintásnyira Öntől! (x)
Otthonfelújítást tervez? Felejtse el a stresszt! Küldjön keresletet és válasszon a több mint 5.000 különböző építőipari vállalkozó közül.
- Új rendőrségi szabályok George Floyd halálának évfordulójára
- Izrael elismerte Washingtonnak, hogy ők ölték meg Szajjád Hodaji iráni ezredest
- Nyolc területen vezetik be az extraprofit-különadót - a nap hírei
- A vis maior pályázatot ajánlotta a vihar sújtotta településeknek az önkormányzati államtitkár
- Meghalt Ray Liotta, a Nagymenők sztárja
- Állami beruházásokat halasztanak el, magukon is spórolnak a minisztériumok
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


