Bajba kerültünk az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya miatt

A SZÉP kártyával és az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az Európai Bíróságon - tudatta hírlevelében az Európai Bíróság.

Magyarország 2011-ben módosította a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott - béren kívüli juttatásnak minősülő, és így kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá eső - (hideg és meleg) étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátására vonatkozó szabályozást. Az említett szabályozás 2012. január 1-jén, jelentős átmeneti időszak vagy intézkedések nélkül lépett hatályba. Korábban nem írtak elő egyedi feltételeket sem a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott hideg és meleg étkezési utalványok kibocsátására, sem pedig formájára vonatkozóan.

Az új szabályozás gyakorlatilag ellehetetlenítette az évek óta működő utalvány-cégeket, mivel monopóliumot biztosít egy közalapítvány számára azoknak a (papír alapú és elektronikus) hideg, valamint a papíralapú meleg étkezési utalványoknak a kibocsátására, amelyeket a munkáltatók juttatnak munkavállalóik számára. A szabályozás továbbá rendkívül szigorú feltétekhez köti a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátását, amelyek már kizárólag csak elektronikus formában adhatók ki.

A szóban forgó új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő (hideg és meleg) étkezési utalványok kibocsátásának piacán, továbbá megnehezítette új szereplők piacra lépését és lehetetlenné tette a szabad szolgáltatásnyújtást. A bevezetett korlátozásokat nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium szociális kiadásokra fordítja bevételeit - magyarázza a Bizottság.

A kormány lépésével rosszul járt az étkezési utalványok forgalmazásra szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo.

Az EU korábban már jelezte, hogy az utalványrendszer megváltoztatása uniós jogba ütközik. A Bizottság már tavaly júniusban jelezte, hogy az Európai Bíróság elé viszik az ügyet. A Bírósághoz fordulás a kötelezettségszegési eljárás utolsó szakasza.

A Bizottság szerint az új magyar szabályozás által bevezetett és 2012. január 1-jétől hatályos korlátozások ellentétesek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának alapvető elveivel, valamint ellentétesek a szolgáltatási irányelvvel.

Mivel Magyarország nem módosította jogszabályait, a hozzá intézett 2011. novemberi indokolással ellátott véleménynek megfelelően, a Bizottság úgy határozott, hogy a Bíróság elé terjeszti ezt az ügyet.