Nyugdíjügy: rossz hír tízezreknek, de vallani kell a magyar kormánynak

Mint arról a Pénzcentrum.hu több korábbi cikkében is beszámolt, petíciót nyújtottak be az Európai Parlamenthez volt korhatár alatti nyugdíjasok, illetve az őket képviselő társadalmi szervezetek. Azt kérvényezik, hogy induljon kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, egyebek között arra hivatkozva, hogy szerzett jogokat vont meg az érintettektől a magyar kormány, megszüntette a nyugdíjas státuszukat, amit társadalombiztosítási átalakításnak tüntet fel, ráadásul az ellátások bármikor csökkenthetők, illetve megvonhatók. Az intézkedés az érintett családokat ellehetetlenítette, komoly anyagi és erkölcsi problémát okozott számukra.

Mindemellett a volt szolgálati nyugdíjasok járandóságát a mindenkori személyi jövedelemadónak megfelelő mértékű elvonással is sújtják, ami ráadásul nem adóteher, így adókedvezményt sem lehet belőle érvényesíteni. Kivéve a családi adókedvezményt, de azt - mint korábban szintén megírtuk - csak kétéves csúszással írják jóvá az ellátásuk összegében. Az állami adóhatóságnak 2013. június 30-ig kell kiállítani az erről szóló igazolásokat a kedvezményról azok számára, akik nem tudják azt egyéb jövedelmükből vagy a házas-, illetve élettársukkal megosztva igénybe venni.

Az érdekképviseletek beadványaikban azt is előadták, hogy számos korhatár alatti nyugdíjas a magyar állam intézkedései, a sorozatos átszervezés, létszámleépítés következtében, akarata ellenére kényszerült az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulni. Ilyen ok volt többek között a határőrség 2008. január 1-jei megszűnése, illetve 2011. január 1-jén a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Adó- és Ellenőrzési Hivatal egyesítése.

Az érdekvédelmi egyesületek szerint a magyarországi intézkedések meglehetősen súlyos jogkövetkezményeket rónak az érintettekre, megfosztják őket nyugdíjuktól, mint tulajdonuktól, a biztonságtól és egyéb kedvezményektől. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 1. cikke fogalmazza meg, hogy

"minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik".

A törvény által megszűnik az érintett személyek nyugdíjas státusza, a helyette folyósított többféle elnevezésű juttatás pedig bármikor megvonható, csökkenthető és adóztatható. Ezzel párhuzamosan megszűnik minden nyugdíjas kedvezmény és egyéb jogosultság is.

Az érdekképviseletek szerint jelen esetben nem lehet közérdekről beszélni, mint kimentési okról, és arról sem, hogy a szóban forgó törvény megfelel a nemzetközi jog általános alapelveinek.

Márpedig a Petíciós Bizottság ülésén az Európai Bizottság (EB) képviselője arról tájékoztatott, a Bizottság úgy ítélte meg, nincs jogalapja arra, hogy az ügyben szerződésszegési eljárást indítson Magyarország ellen. A nyugdíj-, illetve a társadalombiztosítási rendszer kialakítása ugyanis szinte teljes egészében a tagállamok hatáskörébe tartozik, nincs olyan uniós jogszabály, amely konkrétumokat írna elő erre. Ebbe az Európai Unió nem szólhat bele, a Bizottság álláspontja szerint nem kezdeményezheti a törvény visszavonását.

Az érdekképviseletek szerint sérül a diszkrimináció tilalma is. A korhatár alatti nyugdíjak átalakításáról szóló törvény ugyanis nem vonatkozik az 57 és a 62 év közötti rendvédelmi és katona nyugdíjasokra, ugyanis a jogalkotó ezt a réteget kiemelte a törvény hatálya alól. Az Európai Bizottság szerint azonban ezt a tényállást sem lehet megállapítani. A panaszosok az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak jogorvoslatért - javasolja a Bizottság. Ezt egyébként az érintettek már meg is tették, tízezres nagyságrendben érkeztek beadványok a strassbourgi székhelyű testülethez. 

A Bizottság képviselője azzal próbálta nyugtatni a panaszosokat, hogy az EB nyitott koordinációs módszere keretében több fórum is áttekinti a tagállamok szociális ellátórendszereket érintő intézkedéseit, amelyeket a pénzügyi válságra tekintettel hoztak. A Bizottság emellett javaslatot tesz az Európa Tanácsnak, hogy vizsgálja meg a különböző reformprogramokat. A Bizottság képviselője több alkalommal is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Magyarországot különösen érinti a pénzügyi válság.

Az ülésen felszólalt Kuti László, a Korkedvezményes és Korengedményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke és Katus Károly, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom elnöke is. Kuti László kijelentette: nem vitatják, hogy minden tagállam szuverén módon dönthet a társadalombiztosítási rendszeréről, ellenben úgy vélik, hogy a Bizottság nem értette meg, mi a probléma. A volt korhatár alatti nyugdíjasok esetében nem szimplán a tb-rendszer átalakításáról van szó, hanem arról, hogy már 10 éve nyugdíjas státuszban lévő emberektől vették el a nyugdíjukat.

A KNOÉ tagjainak 90 százaléka rendvédelmi dolgozó (rendőr, tűzoltó, polgári védelem) és katona, 10 százalékban pedig egyéb veszélyes, egészségre ártalmas munkát végző személy (vasutas, buszsofőr, sugárzóanyaggal dolgozó, például röntgen asszisztens, bányász). Az érintett réteg lényeges, gyakran a hivatalos munkaidőt 60-70 százalékkal is túllépő túlmunkát végzett, ünnepnapokon és éjszakákon át, anélkül hogy ezt számára kifizették volna - hangsúlyozza a petíció. Ez egy kialakult gyakorlat volt, melyet a 25 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulás lehetősége kompenzált.

Kuti László 2001-ben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően ment el korhatár alatti nyugdíjba. Feltette a kérdést, hogy uniós állampolgárként el kell-e viselnie, hogy "tegnap vásárolt egy kenyeret, amiről ma azt mondja a kormány, hogy nem az övé, és nem kenheti meg vajjal vagy lekvárral"? Az érdekképviselet továbbra is úgy gondolja, hogy a magyarországi eljárás sérti az európai uniós jogot, egyebek között azért, mert szerzett tulajdonhoz való jogot von el, mivel a vonatkozó törvény visszaható hatályú rendelkezéseket tartalmaz, illetve a döntést megelőzően semmilyen nyugdíjas szervezettel nem egyeztetett a magyar kormány a tervezett megszorításokról.

Katus Károly hozzátette, a sértettek nem tudnak Magyarországon jogorvoslati jogukkal élni, nem fordulhatnak bírósághoz. Minden reményüket abba helyezték, hogy Brüsszelben segítséget kapnak, s példát mutat a Bizottság azzal, hogy kimondja, az Európai Unióban nem lehet visszamenőlegesen törvényeket alkotni, jogokat megvonni egyik hónapról a másikra. Ha jóváhagyja a magyar kormány eljárását, akkor szabad utat enged más tagállamok kormányai számára is, hogy visszamenőlegesen hozzányúlhassanak szerzett jogokhoz - fejtette ki Katus Károly.

Feltette a kérdést: "létezhet-e olyan, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a tulajdonhoz való jog megvonását, a megkülönböztetés tilalmának megszegését, a volt szolgálati nyugdíjasok járandóságának a középkor óta nem látott módon alkalmazott, adónak nem nevezhető, 16 százalékos csökkentését"? Ha erre azt mondja az Európai Bizottság, hogy meg lehet tenni, mivel ez Magyarország belügye, akkor figyelmen kívül hagyja a történelmet. Ha Budapesten bárki az Alaptörvény módosításával szerzett jogokat vonhat el, akkor azt más tagállamok kormányai is megtehetik - véli Katus Károly.

A Petíciós Bizottság ülését levezető elnök végül úgy döntött, hogy a bizottság tovább foglalkozik a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetését sérelmezők ügyével. A bizottság egyúttal kikéri a magyar kormány hivatalos álláspontját az ügyben. Egy külföldi tagállamot képviselő bizottsági tag is szorgalmazta, hogy kérje fel a bizottság a magyar kormányt, nyilatkozzon arról, milyen jogalapra építette az ügyben érintettek nyugdíjának megvonását. A petíciós Bizottság arra kérte az Európai Bizottságot, vizsgálja meg még egyszer, uniós hatáskörbe tartozik-e a kérdés.