19 °C Budapest

Mi lesz így a családi pótlékkal? Az Alaptörvény visszanyal

Pénzcentrum
2013. március 15. 08:02

A módosított Alaptörvénybe ütközhet a családok támogatásáról szóló törvény azon passzusa, amely arról rendelkezik, hogy ki számít egyedülállónak. Az új Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a család alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony. Ennek alapján az élettársak akkor sem tartoznak egy családba, ha közös gyermekük van. Ha viszont nem tartoznak egy családba, akkor kvázi egyedülállókként nevelik a gyermeküket, gyermekeiket. Ez esetben pedig emelt összegű családi pótlékra lennének jogosultak.

Ennyit a történelmi hagyományokról
A Pénzcentrum.hu tavaly október végén kért utoljára adatot a Magyar Államkincstártól a családi pótlék kifizetésekről. A kapott információk szerint egy gyermek után összesen 194 725-en, két gyermek után 81 849, három, illetve több gyermek után pedig 36 392 igénylő kérte egyedülállóként a pótlékot. Nem egyedülállóként egy gyermek esetén összesen 391 230, két gyermek után 314 395, három vagy több gyermek esetén pedig 135 430 szülő részére fizetett családi pótlékot a kincstár. Vagyis az egy gyermekeseknek az egyharmada, a kétgyermekeseknek, valamint a három-, illetve többgyermekeseknek pedig az egyötöde most is egyedülállóként veszi fel a családi pótlékot. A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint ugyanakkor ma a gyermekek több mint 40 százaléka házasságon kívül születik.

Az Alaptörvény negyedik módosításának egyik sarkalatos pontja, hogy jelentősen leszűkíti a család fogalmát. Az Alaptörvény Alapvetés L cikk (1) bekezdésének jelenleg még hatályos rendelkezése szerint "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját". Ez a rendelkezés a módosítás nyomán egy új mondattal egészül ki, amely leszögezi, hogy "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony".

Az összes kormánypárti képviselő által aláírt módosítást azzal indokolják, hogy annak célja megerősíteni "a társadalmi alapintézménynek minősülő család alaptörvényi szintű védelmét a történelmi hagyományoknak megfelelően".

KATTINTS! Nesze nektek, élettársak! Gyermekkel sem lesztek család

Az új Alaptörvényben lefektetett alapvetés szerint tehát a különnemű élettársak, illetve az azonos nemű bejegyzett élettársak akkor sem alkotnak majd egy családot, ha gyermeket nevelnek. Az élettársak közös gyermeke a közös halmazba, de két külön családhoz tartozik majd az egyik, illetve a másik szülőjével, de hárman együtt nem lesznek egy család.

Mindezek nyomán felmerül a kérdés, hogy mi alapján minősíthető valaki nem egyedülállónak akkor, ha élettársa van, de két különböző családhoz tartoznak. A családok támogatásáról szóló törvény szerint az a személy számít egyedülállónak, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Figyelmesen olvasva a sorokat azt a paradoxont is felfedezhetjük, hogy miközben az Alaptörvény szerint az is családban élőnek számít, aki nem vált el, de külön él a házastársától, a családok támogatásáról szóló törvény egyedülállónak minősíti. Az élettársak ellenben az Alaptörvény szerint nem tartoznak egy családhoz, a családok támogatásáról szóló törvény szerint viszont nem minősülnek egyedülállónak.

Kik számítanak még egyedülállónak?
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa

a) közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,

b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,

d) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,

e) időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,

f) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

Az egyedülállók emelt összegű családi pótlékot igényelhetnek.

A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,

Vagyis például egy három gyermeket egyedülállóként nevelő szülő havonta 3 ezer forinttal, éves szinten 36 ezer forinttal több családi pótlékra jogosult, mint ha nem egyedülálló. Még nagyobb a különbség, ha egy élettársi kapcsolatban az egyik szülőnek egy, a másiknak pedig kettő vér szerinti gyermeke van. Egy gyermeknél havonta 1 500, két gyermeknél pedig 3 000 forint a különbség az egyedülállóknak, illetve a nem egyedülállóknak járó családi pótlék összege között. Vagyis a két szülő havonta összesen 4 500, éves szinten 54 000 forinttal több állami támogatást vehet igénybe akkor, ha úgy nyilatkoznak, hogy egyedülállóként nevelik a gyermekeiket. Kettő-kettő, összesen négy gyermek esetén pedig már 6 ezer, éves szinten 72 ezer forint az eltérés.

A családi pótlékra jogosultnak 15 napon belül be kell jelentenie az igényelbíráló szervnek minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. A törvény végrehajtási rendelete csak azt írja elő, hogy be kell jelenteni az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését. Az egyedülállóságot csak akkor kell igazolni, ha a keretes írásunkban közölt okok miatt számít valaki annak.

A Magyar Államkincstár honlapján közzétett tájékoztató szerint az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát be kell jelenteni.

Hiába erőlködött az ombudsman és az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hozott határozatábanAlaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló törvényben foglalt meghatározását. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) alkotmányossági vizsgálatát. Az ombudsman azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a család fogalmának a Csvt.-ben foglalt meghatározását, mivel az a társkapcsolatok közül kizárólag a házasságot ismeri el a család alapjaként. A törvény a családot a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszerként határozta meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, az egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság.

A taláros testület megállapította, hogy a Csvt.-ben foglalt családfogalom az Alaptörvényhez képest leszűkítő definíciót ad, ezért megsemmisítette a rendelkezést. A jelenleg még hatályos Alaptörvényből ugyanis nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre (például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra, a közös gyermeket nem vállaló, vagy olyan különnemű élettársakra, akiknek egyéb körülmények miatt közös gyermeke nem lehet, az özvegyekre, az unokájukat felnevelő nagyszülőkre, a testvérük vagy más rokonuk gyermekéről gondoskodó személyekre) ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége - hangsúlyozta határozatában az Alkotmánybíróság.

KATTINTS! Itt a döntés! Az élettársi kapcsolat is szent és sérthetetlen

A döntés megnyithatta volna a kaput az élettársi kapcsolatban élő nagycsaládos szülők előtt, hogy a házasságban élőkkel azonos mértékű családi adókedvezményt vehessenek igénybe a közösen nevelt gyermekeik után. Két év alatt 1 millió 764 ezer forintot is veszíthettek azok a háromgyermekes mozaik családok, amelyekben az apa és az anya nem házasságban, hanem élettársi kapcsolatban él. Az adóhatóság és a nemzetgazdasági tárca értelmezése szerint ugyanis a közösen nevelt gyermekek után csak akkor jár az emelt összegű, kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forintos adókedvezmény, ha a szülők házastársak. Ha viszont élettársi kapcsolatban élnek, akkor mindkét szülő csak a saját gyermekei után jogosult az adókedvezményre.

A kormány 2011 februárjában megígérte - az akkori kormányszóvivő, Nagy Anna nyilatkozatán keresztül -, hogy még abban a hónapban a parlament elé kerül a szükséges törvénymódosítás, s a három- vagy többgyermekes élettársak akár már az áprilisi fizetésükből igénybe vehetik az emelt összegű családi kedvezményt. A törvénymódosítási javaslatot azóta sem készítette el az NGM. 

KATTINTS! Itt az 1 millió forintos karácsonyi ajándék családok ezreinek

A nagyszülők és unokáik nem alkotnak egy családot

A kétharmados parlamenti többség viszont ahelyett, hogy tágította volna a család fogalmát, módosította az Alaptörvényt, és az alkotmányba betonozta a szűkre szabott családfogalmat. Ráadásul még kisebb kör számít majd családnak, hiszen a Csvt. megsemmisített passzusa szerint az egyenesági rokoni kapcsolat is családnak minősült volna.

Egyenesági a rokonság lényegében azok között áll fenn, akik közül az egyik ember a másiktól származik. Nemcsak a szülők és gyermekeik, hanem a nagyszülők, dédszülők, ükszülők, illetve az unokáik, dédunokáik, ükunokáik is egyenesági rokonok. Ezzel szemben az új Alaptörvény az egyenesági rokoni kapcsolatok közül csak a szülő-gyermek viszonyt tekinti a családi kapcsolat alapjának.

Nem egyenesági rokonok a testvérek, noha vér szerinti rokonaik egymásnak. Az örökbefogadás viszont egyenesági rokonságnak számít, pedig az nem vér szerinti rokonság. Ha valaki apasági nyilatkozatot tesz, akkor is egyenesági rokona lesz a születendő gyermeknek, ha nem ő a genetikai szülő.

Az új Alaptörvény szerint tehát a jövőben az egyenesági rokonok közül csak a szülő és a gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, valamint az apasági nyilatkozatban elismert gyermeket is) alkotnak majd egy családot. Emellett a házastársi közösség is családnak számít, abban az esetben is, ha a felek nem élnek együtt.

Az Alaptörvény módosítása a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Vagyis ha még márciusban aláírja a köztársasági elnök (márpedig erre minden esély megvan, hiszen Áder János szerdán bejelentette, nincs más választása, mint aláírni a törvényjavaslatot, mivel abba beleírták a jogalkotók, hogy alá kell írnia), és megjelenik a Magyar Közlönyben, akkor április 1-jétől lesz érvényes.

 

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2022.05.17 09:11
A megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalók ellátására, (tovább)foglalkoztatására vonatkozó ...
hrdoktor  |  2022.05.16 04:20
Néha mindenki elfárad, elálmosodik a munkahelyén, de ha ez gyakran megtörténik, akkor érdemes alapos...
legacykft  |  2022.05.13 13:52
A múltkori blogposztomban a teamcoachingról, mint a szervezetfejlesztés varázspálcájáról írtam. Egy-...
ajovomunkahelye  |  2022.05.12 15:40
Ahogy a legutóbbi blogposztban bemutattuk, a „Talent Uprising”, azaz „A munkavállalók lázadása” névr...
laskainelli  |  2022.05.12 10:14
A pandémia két éve, majd az azt követő háborús helyzet jócskán megtépázta sok ember idegeit, úgyhogy...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. május 18. szerda
Erik, Alexandra
20. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2022
A jövő vállalata - Zöld az út a fenntarthatóság felé!
Portfolio Digital Transformation 2022
Szektorokon átívelő tudás a belső folyamatoktól a termékig!
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?