Nesze nektek, gyermekesek! Megdöbbentő hír az adókedvezményről

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben a következő áll: "a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját...a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint".

Vagyis az említett adóalap-kedvezmények a törvény szerint megilletik a magánszemélyeket. A törvény a fizetendő ót csökkentő kedvezményekre vonatkozóan köti ki, hogy az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Az viszont nem szerepel a törvényben, hogy családi kedvezményként legfeljebb az összevont adóalapnak megfelelő összeget lehet feltüntetni az adóbevallásban!

Ennek ellenére az adóhatóság internetes oldalán közzétett 1253-as bevallás kitöltésére szolgáló internetes program nem engedi meg, hogy az adózó a bevallás 21. sorába a törvény szerint őt megillető családi kedvezmény összegét írja be, ha annál alacsonyabb a jövedelme - hívta fel a Pénzcentrum.hu figyelmét Angyal József okleveles adószakértő, szoftverfejlesztő. Ha például egy kétgyermekes munkavállalót tavaly minden hónapban a bruttó 93 ezer forintos minimálbérért dolgozott, akkor az éves adóalapja 1 millió 116 ezer forint. A két gyermek után neki 1 millió 500 ezer forint családi adóalap-kedvezmény járna. A kedvezmény összegére vonatkozó sorba azonban - ha az internetes programmal tölti ki az adóbevallását - legfeljebb 1 millió 116 ezer forintot írhat be. A bevallásból nem derül ki, hogy az érintett adózó 384 ezer forint adóalap-kedvezményt, vagyis a 16 százalékos szja-kulccsal számolva 61 440 forint adókedvezményt nem tud igénybe venni a tavalyi jövedelme után.

Az szja-törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban az adózót a törvény szerint megillető adókedvezményt kellene feltüntetni - hangsúlyozza Angyal József. Véleménye szerint hibás az adóhatóság által közzétett internetes program, amely így egy nagyon fontos adatot fed el, nevezetesen azt, hogy a törvény szerint mennyi adókedvezmény járna az adózóknak, és abból mekkora összeget nem tudnak érvényesíteni az alacsonyabb keresetűek. 

Az adószakértő szerint a kézzel kitöltött adóbevallások esetén akkor járnak el a törvénynek megfelelően az adózók, ha az őket megillető adókedvezményt tüntetik fel a 21. sorban akkor is, ha annak összege magasabb, mint az össszevont adóalapjuk. Az adó alapja nem lehet negatív összeg, vagyis legfeljebb nullára lehet csökkenteni a családi kedvezménnyel.

Mint azt a Pénzcentrum.hu tavaly szeptemberben megírta, a 2011. évi jövedelmek után összesen 112 milliárd forintnyi adókedvezményt nem tudtak igénybe venni az alacsonyabb keresetű családok. Ebből 79,5 milliárd forintot az extra magas kedvezményben részesített, három-, illetve többgyermekesek hagytak a költségvetésben. Tavaly három adókedvezménnyel érintett gyermek esetén bruttó 530 ezer forint jövedelemig nem kellett adót fizetni. Az ennél alacsonyabb jövedelmű családok nem tudták teljes egészében kihasználni az adókedvezményt. Vagyis az állam ugyanakkora összeggel támogatta a havonta bruttó 500 ezer forintot kereső három-, illetve többgyermekes munkavállalót, mint azt, aki fele annyi pénzből tartott el ugyanakkora családot.

A bruttó 2 millió 424 ezer forintnál magasabb jövedelmeket terhelő 1,27-szeres adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) eltörlése miatt az idei évben a háromgyermekes munkavállalóknak már 618 750 forintig nem kell adót fizetniük. Eközben a bruttó 98 ezer forintos minimálbéren foglalkoztatott gyermekteleneket csaknem 15 680 forint, az egygyermekeseket pedig 5 680 forint adó terheli. Két gyermek kell ahhoz, hogy a minimálbér után ne kelljen szja-t fizetni.

Miután a nyomtatványkitöltő program meggátolja, hogy valós képet lehessen kapni arról, mekkora adókedvezményt nem tudnak igénybe venni az alacsony keresetű munkavállalók, kérdéses, mennyiben lehet komolyan venni azt a KDNP által felvetett, és a kormány által támogatott kezdeményezést, miszerint 2014-től azok is teljes egészében érvényesíthetnék a gyermekek utáni adókedvezményt, akik jelenleg csak a töredékét tudják kihasználni az alacsony jövedelmük miatt.