Gátolja a NAV a táppénzesek bérkompenzációját

Mint korábban megírtuk, a Pénzcentrum.hu által felvetettek alapján orvosolta az Országgyűlés az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításával azt a problémát, hogy azon dolgozók után is igénybe lehessen venni a béremeléshez kötődő adókedvezményt, akiknek az adott hónapban akár csak egy napnyi biztosításból kieső jövedelmük volt. Ilyen eset például, ha valaki táppénzen, fizetés nélküli szabadságon van, vagy akár a hónap közepén távozik a munkahelyről.

A törvénymódosítás miatt egy sorral bővítette az adóhatóság a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló, 1208-as munkáltatói adatszolgáltatási nyomtatványt. A 11-es lapra bekerült egy sor, amelyen a teljes havi bért kell megadni. Ezt a sort azoknál a munkavállalóknál kell kitölteni, akiknek nem az egész hónapban állt fenn az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyuk. Ilyenek például a táppénzen vagy fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozók, akik után nem kell a munkáltatóknak szociális hozzájárulási adót fizetniük.

A nyomtatványkitöltő program azonban hibás - állítja Angyal József. Azoknál a munkavállalóknál ugyanis, akik az egész hónapban, vagyis például márciusban 1-től 31-ig munkaviszonyban voltak, nem engedi kitölteni a program azt a sort, amelyen a teljes havi jövedelmet kell feltüntetni. Ha viszont például azt írjuk be, hogy március 15-től 31-ig dolgozik a munkavállaló a cégnél, akkor már nem jelez hibát. A teljes havi jövedelem szükséges ahhoz, hogy igénybe lehessen venni az adókedvezményt azoknál a dolgozóknál is, akiknek van biztosításból kieső jövedelmük.

A törvénymódosítás szerint ugyanis, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az így megállapított teljes havi jövedelemre ki kell számítani a kedvezményt, majd a kapott összeget meg kell szorozni az adott hónapban a kifizetőtől ténylegesen kapott, illetve a teljes havi jövedelem hányadosával.

Ha viszont a program nem engedi kitölteni a hónap egészében munkaviszonyban állóknál a teljes havi jövedelem sort, akkor nem lehet igénybe venni az adókedvezményt - összegzi a problémát az adószakértő. További óriási hiba a programban, hogy ha a munkáltató nem tölti ki a teljes havi jövedelemre vonatkozó sort, csak a munkavállalónak az adott hónapban ténylegesen fizetett jövedelmet, akkor viszont rosszul számol a program. Ha például valakinek a szerződése szerint havi bruttó 300 ezer forint a jövedelme, akkor nem lenne jogosult adókedvezményre, hiszen csak bruttó 216 800 forintig vár el béremelést a kormány, és havi 190 ezer forintig jár utána kompenzáció. Ha viszont ugyanennek a munkavállalónak az adott hónapban csak 100 ezer forint a tényleges jövedelme, mert kétharmadnyi időben táppénzen van, akkor a 100 ezer forint után megengedi a program, hogy el lehessen számolni a kompenzációt, hiába nem jár az a 300 ezer forint jövedelem esetén.

Angyal József szerint az adóhatóságnak sürgősen ki kell javítania a nyomtatványkitöltő programot, így ugyanis nem tudnak jogszerűen élni a munkáltatók az adókedvezménnyel.