18 °C Budapest

Hová csap az adóhatóság? Te is beleszaladhatsz

Pénzcentrum
2011. szeptember 12. 11:15

Vétlen adózók lehetnek az áldozatai a nagy áfabehajtási tervnek. Az adóhatóság adó-megállapítási gyakorlata során ugyanis esetenként önkényesen felülírja a jogszabályokat, s nem a valódi csalókon csattan az ostor - állítja tapasztalatai alapján Angyal József okleveles adószakértő.

Az agrárkereskedelemben Magyarországon tízmilliárdos méreteket öltött feketegazdasággal kapcsolatban a Pénzcentrum.hu ágazati szereplők véleményére alapozva a múlt héten arról számolt be, hogy az igazán nagyban utazó áfacsalókat konkrét bejelentések ellenére érintetlenül hagyja az adóhatóság. Helyettük sok esetben a vétlen termelőket bünteti meg arra hivatkozva, hogy a gazdák nem jártak el kellő körültekintéssel az üzlet során.

Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonakereskedő vállalkozás példája jól mutatja, hogyan járhat pórul egy vétlen vállalkozás. Az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság asztalán fekszik.

40 milliárddal több kellene áfából
"A magyar vállalkozói világ egyelőre még nem viszonozta fegyelmezett adófizetéssel azt, hogy a kormány jelentősen csökkentette a vállalkozásokat terhelő adókat, több kis adót pedig eltörölt arra számítva, hogy ez javítja az adófizetési morált" - közölte a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte: a kormány általános forgalmi adóból 40 milliárd forint többletbevétel behajtását írta elő az adóhatóság számára. A működő adózóknál jelenleg 541 milliárd forint adóhátralék halmozódott fel, ebből 115 milliárd forint az áfa - közölte a Pénzcentrum.hu megkeresésére Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnök-helyettese. Ebből valamekkora összeg be fog folyni az adóhatóság számlájára, ám amellett, hogy az is kérdéses, hogy mennyit tudnak beszedni, az is problémákat vethet fel, hogy ha az adott vállalkozástól elveszik a pénzt, akkor mennyire tud eleget tenni aktuális adókötelezettségének. Az elnök-helyettes közölte: az adóhatóság mindent megtesz a lehetőségeken belül, hogy teljesítse az előírt feladatot.


Az érintett ügyben egy nagykereskedő Romániába értékesített nagy tételben gabonát. A számlán 0 százalékos áfatartalmat tüntetett fel, lévén, hogy az Európai Unión belüli kereskedelemre vonatkozó szabályok szerint két uniós állam közötti kereskedelem áfamentes. A gabonát a vevő által megbízott fuvarozó cég szállította el.

A romániai vevő azonban "elfelejtett" áfabevallásában elszámolni az adott ügylettel, amire egy ellenőrzés során felfigyelt a román adóhivatal, amely jelezte a magyar hatóságnak, hogy a bevallásból kimaradt nemzetközi fuvarozási okmányban (CMR) megjelölt ügyletben egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég szerepel eladóként. A magyar adóhatóság a társszervezet közlése nyomán ellenőrzést indított, az ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltség járt el.

A magyar adóhatóság megkérdezte a CMR-nyomtatványon megjelölt, aláírással igazolt fuvarozókat, hogy az adott napon jártak-e az ügyletben szereplő magyarországi kereskedőnél. A fuvarozók azt vallották, hogy adott időben valóban a nyomtatványon megjelölt mennyiségű kukoricát szállítottak, de az áru értékesítője nem az érintett eladó, vevője pedig nem a megjelölt romániai cégek voltak. Állításukat menetlevelekkel támasztották alá.

Többet ér a menetlevél, mint a nemzetközi fuvarokmány?

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adóhivatal a fuvarozók nyilatkozatai alapján az eladó magyar céget kötelezte arra, hogy fizesse meg az áru értéke után a 25 százalékos áfát, és még tetemes adóbírságot is kiszabott. A szóban forgó ügyletek összességében százmillió forintos nagyságrendűek.

Az adóhatósági határozatnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság is helyt adott, a felperes magyar értékesítő cég a Legfelsőbb Bíróságtól kért felülvizsgálatot.

Véleményük szerint az adóhatóság és a megyei bíróság nem alapozhatta jogszerűen a döntését a fuvarozók nyilatkozataira, mivel azok nem állnak gazdasági kapcsolatban az eladó céggel, lévén, hogy a vevő bízta meg őket a szállítmányozással. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az adóhatóság az ellenőrzés során csak azokat nyilatkoztathatja, akik a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban állnak. Vagyis a fuvarozókat csak a megrendelővel kapcsolatban nyilatkoztathatták volna. Erre viszont nem került sor.

Az adóhatóság - miután szembement az adózás rendjéről szóló törvénnyel - magasabb rendű dokumentumnak nyilvánította a fuvarozók menetleveleit, mint a nemzetközi szállítmányozási okmányt - magyarázza az ügy lényegét Angyal József, okleveles adószakértő. Utóbbin szerepel a feladó, a fuvarozó, a vevő, az árukiadó aláírása, bélyegzője, a szállító gépkocsi rendszáma. Ezzel szemben a menetlevél csak a közúti közlekedésben való jogos részvételt igazolja, és egy esetleges utólagos elszámolást biztosít. Ennek ellenére az adóhatóság és a bíróság is a menetlevelet nyilvánította hiteles dokumentumnak, és megállapította, hogy a CMR-okmányok tartalma nem felel meg a megvalósult gazdasági eseményeknek.

Ennek alapján megállapította, hogy a román cégek felé értékesített termékek nem érkeztek meg a rendeltetési helyükre. Ezért vélelmezte, hogy az áru nem hagyta el az országot, az eladó csalt, uniós értékesítésnek álcázott egy ügyletet, majd feketén a magyar piacon értékesítette a terményt, amely után felszámította a 25 százalékos áfát, de azt nem vallotta be, hanem zsebre tette.

Angyal József okleveles adószakértő szerint az ügyben érintett magyarországi vállalkozás eleget tett a törvény által előírt kötelezettségének, vagyis szabályosan kiállított és a vevők által leigazolt fuvarokmánnyal igazolta az értékesítést. Véleménye szerint joggal fogalmazódik meg a kérdés, az adóhatóság és a bíróság milyen alapon gondolja úgy, hogy a fuvarozó nyilatkozata és menetlevele a valódi, és nem a CMR-nyomtatvány?

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az Európai Bíróság is mást mond

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adóhatóság és a bíróság is figyelmen kívül hagyta az Európai Bíróságnak 2007-ben, egy hasonló ügyben hozott ítéletét. Ennek jelen esetben is fontos megállapítása szerint:

"nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik az értékesítőtől, hogy hozzon meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Így az értékesítő hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettségének utólagos megállapíthatósága szempontjából fontosak azon körülmények, hogy az értékesítő jóhiszeműen járt el, minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott, és kizárt az adókijátszásban való részvétele. Ellenben, ha az értékesítő teljesíti a Közösségen belüli termékértékesítés igazolására vonatkozó kötelezettségét, jóllehet a vevő nem tett eleget a termékeknek a termékértékesítés helye szerinti tagállamon kívülre történő feladására vagy szállítására irányuló szerződéses kötelezettségének, az utóbbi tartozik hozzáadottérték-adó fizetési kötelezettséggel e tagállamban".

Angyal József szerint a magyarországi cég minden lehetséges ésszerű intézkedést meghozott. Ellenőrizte a vevő adószámát, megbizonyosodott arról, hogy létező cégről van szó. Okkal feltételezte, hogy az áruja elhagyta az országot, mivel a fuvarozó és a fuvaroztató aláírásukkal elismerték, hogy az árut Romániába fuvarozzák. Ezzel ellentétes nyilatkozatot a fuvarokmányok átvételekor nem tettek. A CMR-t a vevő utólag bélyegzővel és aláírásával is ellátta, ami igazolja, hogy az árut Romániában átvették.

Az eljárásban az adóhatóság azt is megkérdőjelezte, hogy a CMR fuvarokmány alkalmas-e a közösségen belüli termékértékesítés igazolására. Angyal József szerint ennek alapján minden magyarországi cég, amely a közösségen belüli értékesítést folytat, veszélyben érezheti magát a jövőbeni adóellenőrzések során.

Ráadásul kiszámíthatatlanná is teszi a vállalkozások helyzetét, hogy az sem mindegy, melyik megyében működnek. A magyarországi eljáró hatóságok ugyanis egymásnak homlokegyenest más döntéseket hoznak egyes ügyekben. Példa erre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, amely az előbb vázolt esettel szinte teljesen megegyező tényállású ügyben - az Európai Bíróság fent idézett ítéletére hivatkozva - hatályon kívül helyezte az adóhatósági határozatokat.

Mit vár az adóhatóság a közösségi kereskedőktől?

Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai ellenőrzési főosztályának vezetője egy múlt csütörtöki sajtótájékoztatón közölte: "felhívják a termelők figyelmét arra, hogy legyenek kicsit óvatosabbak". Üzletkötéskor gondosabban járjanak el, és nézzenek utána, hogy a szerződő partnernek van-e adószáma. Ezt megtehetik a NAV honlapján is. A rendszer azt is jegyzi, hogy az üzletfelet valóban ellenőrizték-e. Az viszont az EU-s adószámból nem derül ki, hogy megbízható ügyfélről van-e szó, vagy csak pár hónappal korábban alakult. A termelők a NAV ellenőrzési főosztályának kapcsolattartó irodájától kérhetnek alaposabb tájékoztatást a külföldi üzleti partnerükről.

A hatályos jogszabályok szerint az értékesítőknek csak arról kell meggyőződniük, hogy a vevő valós adószámmal rendelkezik-e. Ez a kötelezettség sem az áfatörvényből, hanem az adózás rendjéről szóló törvényből következik, amely szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal lehet folytatni - magyarázta kérdésünkre Angyal József. 

 

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 13. csütörtök
Szervác, Imola
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?