Különadó: újra Alkotmánybíróságra mennek a tanárok

Mindenképpen visszamenőleges hatályú a különadóztatás a 2010. év azon időszakára, mielőtt első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra közteherre vonatkozó szabályokat - véli Szüdi János, a PSZ szakértője. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján szét kell választani a tavalyi évet. 

Törvénysértéssel megy csak a különadóztatás? KATTINTS!

Az Alkotmánybíróság sajátos módon nem tért ki a döntésében arra, milyen alkotmányos indokkal magyarázható, hogy a közszférában dolgozók egy részénél - jellemzően

a beosztottaknál - csak a 3,5 millió forint fölötti, a vezetőknél, polgármestereknél, alpolgármestereknél, országgyűlési és európai parlamenti képviselőknél pedig már a 2 millió forint fölötti elbocsátáskori jövedelmeket is 98 százalékos adó sújtja.

Teljesen ellentétes az uniós szabályokkal az, hogy az extra adó nemcsak a végkielégítésekre, a munkavégzés nélküli felmentési időre kapott jövedelmekre, hanem a törvény szerint járó, ki nem vett szabadság megváltásáért kapott kifizetésekre is kiterjed - hangsúlyozta Szüdi János.

A szakszervezet egy héten belül benyújtja indítványát az Alkotmánybíróságnak.

A 98 százalékos adómérték sem biztos

Szüdi János a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elmondta: a 98 százalékos adómértékre vonatkozóan nem kell új beadványokat benyújtani, hiszen arról a későbbiekben még dönteni fog az Ab. Ugyan a testület a jogkörének tavaly őszi megnyirbálása után már nem dönthet a központi adónemekről, de arról igen, hogy az emberi méltósághoz való jogra hivatkozva nemzetközi egyezményt sért-e az adó mértéke.

Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője kérdésünkre megerősítette, hogy a testület a május 6-án hozott határozatában utalt arra, érkeztek olyan indítványok is, amelyek a különadó nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezték. Az indítványozók azt kérték, a taláros testület vizsgálja meg, hogy a 98 százalékos adómérték az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv első Kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkébe ütközik-e. Az Alkotmánybíróság ezeket az indítványokat elkülönítette, és a kérdéssel külön eljárásban foglalkozik majd.