Csaknem minden harmadik felsőoktatásban végzett magyar diák nem jut hozzá a diplomájához, mert nincs nyelvvizsgája. Az illetékes minisztérium nem szeretne enyhíteni az oklevél megszerzésének feltételein, inkább a középiskola nyelvoktatást erősítené.
A felsőoktatásban végzett hallgatók 30 százaléka nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium adataiból. A Népszabadság írása szerint a legrosszabb a helyzet az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben, mert ezeknél átlagosan a hallgatók fele nem vette át az oklevelét. Az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem és Rendőrtiszti Főiskolán ugyanakkor ez az arány 10 százalék alatti.
Tanulságosak az Állami Számvevőszék adatai is. Ezekből az derül ki, hogy a beiskolázott hallgatóknak csak a fele jut diplomához az előírt képzési időn belül. Az okok egyszerűek. Sok felvett diák csak később vagy egyátalán nem iratkozik be a korábban kiválasztott intézménybe, vagy csak néhány hónapot töltenek el ott. Sokan a rossz tanulmányi eredmények miatt nem tudnak diplomát szerezni. Több hallgatóval előfordul, hogy lustaságból vagy rossz szervezés miatt az indokoltnál jóval több időt töltenek el a felsőoktatásban.
A legtöbben azonban az utolsó évben buknak el, melynek fő oka az ÁSZ szerint is a nyelvvizsga hiánya. A végzett, ám diplomával nem rendelkező diákok helyzete nem könnyű. Az elhelyezkedésre kevés az esélyük, hiszen a legtöbb munkahelyen alapkövetelmény az oklevél. Ha mégis állást adnak a végzősnek, diploma nélkül általában kevesebb fizetést kap. A felsőoktatási tanulmányok befejezése után megszűnik a diák tb jogviszonya és el kell kezdenie törleszteni a diákhitelt is.
A riasztó adatok ellenére a nem lehet arra számítani, hogy a kormányzat enyhít a diploma megszerzésének feltételein, hiszen a magyarok a környező országok lakóinál jóval kisebb arányban beszélnek idegen nyelvet - írja a Népszabadság. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ezért a középiskolai nyelvoktatás megerősítését tervezi, mert a felsőoktatásban inkább a szakmai nyelvtudást szeretnék fejleszteni.
Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Schmidt Mária a globalizmus és a Covid összefüggéseiről beszélt
- Lantos Csaba elmondta, milyen lehet az új árplafon az üzemanyagoknál
- Őrült rakétázásba kezdtek az ukránok az amerikai bejelentés hallatára
- Fontos feltétel került ki az otthonfelújítási programból
- Kinyilvánította a Spar: nem tervez távozni az országból
- Rongálás miatt áll az aluljárót a felszínnel összekötő lift a Határ útnál