Akciós autót vettél? Rádszállhat az APEH!

A bíróság egy zalaegerszegi autókereskedő esetében mondta ki, hogy helyesen járt el az adóhatóság, amikor 10 millió forintos adóhiányt, plusz ugyanekkora mértékű mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot vetett ki. Az alapvető indok az volt, hogy a cég - sok más kereskedővel egyetemben - magasabb áron számította be a használt autót, mint azt a piaci értéke indokolta volna, később pedig olcsóbban - piaci áron - értékesített.

Bár ezt a módszert már évek óta alkalmazzák az autókereskedők, most került porondra az adóhatóság előtt, amit ráadásul a Legfelsőbb Bíróság jóvá is hagyott. Az ilyen akciók költségeit a tapasztalatok szerint általában nem a kereskedők, hanem a gyártók állják.

A HVG információi szerint a szóban forgó, Zalaegerszegen működő kereskedőnél a 2003-as és 2004-es évekre vonatkozó ellenőrzés során ütköztek a kérdésbe az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársai, kifogásolták ugyanis annak számviteli dokumentálását. Ennek az az oka, hogy a könyvelés szerint a kereskedő megvette a használt autót, például 500 ezer forintért, majd a volt tulajdonosok ezt befizették az autó vételárába.

A papírok szerint így pénzmozgás történt, miközben a valóságban erről szó sincs. A kereskedő viszont ezután eladta a használt autót a korábbi tulajdonosának, mégpedig a vételárhoz képest irreálisan alacsony áron, 1000 vagy akár 1 forintért. Ez azért is volt bevett gyakorlat, mert ezzel az autókereskedő megspórolta a használatautó bontóba szállítását, sőt, még valamekkora összeget kapott is érte (sok kicsi sokra megy).

Az adóellenőrök szerint ez a konstrukció 2003-ban természetbeni juttatásnak, 2004-től pedig egyéb jövedelem adásának minősül azoknál, akik a piacinál kedvezőbb áron kapják meg a használt autót. A természetbeni juttatás 2003-ban 44 százalékos adókötelezettséggel, és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel járt, 2004-ben pedig az egyéb jövedelemre 38 százalékos adóelőleget kellett volna levonni.

A törvény szerint, ha a kifizetőnek nem volt lehetősége levonni az adóelőleget, akkor igazolást kellett volna adni az ügyfélnek, hogy adófizetési kötelezettsége keletkezett, ami nem történt meg, így az adóhatóság munkatársai úgy vették, mintha az autókereskedőnek kellett volna levonni az adót.

Hány embert érinthet?

Nehéz lenne megmondani, hogy vajon hányan vettek így autót, de tanácsos lehet önrevíziót végrehajtani, ha valaki rájön, bizony érintett a kérdésben. Bár ha az adóhatóság előbb az autókereskedőt látogatja meg, aki önrevízióval korrigálja a helyzetet, és megfizeti az szja-t az ügyfelek helyett, akkor az érintetteken már még egyszer nem hajtható be az szóban forgó összeg.

A Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségét kérdeztük, hogy hány autót értékesítettek beszámítással az utóbbi néhány évben, de sajnos ezzel kapcsolatban nem tudtak információt szolgáltatni.

Mit mond erre az APEH?

A fent említett helyzetről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal álláspontját is kikértük. Az APEH szerint az autókereskedelemmel foglalkozó társaságokat ugyanolyan szempontok alapján jelölik ki ellenőrzésre, mint egyéb más gazdasági társaságokat. Az viszont kiderült, hogy azért az ellenőrzések során figyelemmel vannak a Legfelsőbb Bíróság iránymutató döntéseire is (így természetesen az e tárgyban születetett ítéleteire is).

A személyi jövedelemadó vizsgálatokon belül külön statisztikai nyilvántartást nem vezetnek arról, hogy hány megállapítást tettek az autókereskedőkkel kapcsolatban, így ezzel kapcsolatosan nem kaptunk választ, nem lehet tudni, hogy konkrétan hány autókereskedő cégnél folyt már vagy folyik vizsgálat.

Az említett kereskedési gyakorlattal (beszámítási, illetve újbóli értékesítési technikával) a következő a gond: a használt autó jelképes áron történő eladása új autó vásárlása esetén - az adókötelezettség eldöntésének szempontjából - az a meghatározó, hogy a kereskedő milyen célból, jogcímen, formában juttatja a vevőnek a használt gépkocsit. Az, hogy ugyanannak (aki korábbi tulajdonos volt), vagy másik személynek adja el jelképes áron a használt autót, önmagában nem alapozza meg a jövedelemmé minősítést.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozása alapvetően megváltoztatta a természetbeni juttatás megítélését. Az addigi megengedő, csak a kivételeket meghatározó szabályozás megváltozott és ezen időponttól kezdve már tételesen került szabályozásra a természetbeni juttatások köre. Amennyiben a magánszemély valamely jövedelemhez jut, akkor a személyi jövedelemadó törvény szerint meg kell határozni annak a jogcímét. Amennyiben a használt autó juttatás nem felel meg a természetbeni juttatás feltételeinek, akkor azt egyéb jövedelemnek kell tekinteni.

A törvény szerint a kifizető a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. Amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizetőnek fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét, és fel kell hívja a magánszemély figyelmét is arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét ő köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni.

Az adóhatóság azt is elmondta, hogy amennyiben a kifizető (jelen esetben az autókereskedő) olyan adóköteles jövedelmet juttat, amit a magánszemély nem vallott be, úgy a magánszemélynél is ellenőrzik a személyi jövedelemadó kötelezettség teljesítését. A természetbeni juttatás esetében azonban az szja kötelezettség a kifizetőnél áll fenn, a magánszemélynél ilyen kötelezettség - ebből az ügyletből - nem terheli.

Ezzel az adóhatóság alátámasztotta azt a jogos félelmet, hogy visszamenőleg is behajthatják akár az autókereskedőn, akár a magánszemélyen az elmaradt adófizetési kötelezettséget, annak ellenére, hogy egyik félnek sem az adócsalás volt a kifejezett célja...