Valószínűleg sokan irigykedve néznek a focistákra, nem csak sikereik és hírnevük miatt, de az "ölükbe hulló" csillagászati fizetések láttán is, hiszen amit egy dolgos ember egy évi munkával szerez meg magának, azt egy-egy játékos egy hét alatt is megkeres.
Persze a futballszövetségek számára sem könnyű a kérdés, hogy mennyit költsenek játékosaik fizetésére, hiszen egy-egy jobb játékos megszerzésével jelentősen emelkedhet a profitjuk, igaz a jegyek árai is emelkedni szoktak a mérkőzésekre. Persze érhető a focisták hozzáállása is, hiszen ha a befektetők egyre többet invesztálnak a csapatba, akkor miért ne kérjen ő is magasabb fizetést?
Ugyanakkor egyre távolabb áll a mai foci attól, amit korábban állítottak róla, miszerint ez a középosztály sportja, amit mindenki megengedhet magának, hiszen akadnak olyan európai klubok, melyek mérkőzéseire akár 25-30 ezer forintot is elkérnek.
Évek óta vita folyik arról szakmai és szurkolói körökben egyaránt, hogy mi jelenthet megoldást a jelenségre, hogyan lehetne ismét normalizálni a helyzetet, amit a rekord nagyságú fizetések, és a játékosok levadászása indukált.
Sokan úgy gondolják, hogy csak hozhat megoldást, ha maximalizálják a klubok által fizetésre fordítható összegeket, és így a kisebbeknek is esélyt adnának a felzárkózásra, mert bár százalékos formában kifejezve nagyjából egyezik a klubok által fizetésre fordított kiadások nagysága, összegszerűen természetesen óriási az eltérés. (2006/2007-ben a Chelsea volt a listavezető, a maga mintegy 132 millió fontnyi éves fizetésállományával.)
Az említett fizetési plafon nem ismeretlen a sportszakmában, hiszen a nemzetközi színtéren akad egy-egy olyan sportklub, amelyik ezt már bevezette, azonban Európában a futballszövetségek többsége még nem alkalmazza ezt.
Alapvetően ez azt határozza meg, hogy éves szinten mennyit költhet egy klub sportolói és a háttérben dolgozók fizetésére, legyen ez összeg szintjén, vagy bevételarányosan kifejezve. A legtöbben egy ilyen rendszer bevezetésétől azt remélik, hogy a játékosok nem pénzügyi megfontolásból választanak majd csapatot, hiszen a vagyonosabb klubok számára is limitálva lenne az elcsábítás lehetősége.
Észak-Amerikában több sportágban sikeresen működik ez a rendszer, igaz ott általában csak egy klub működik az egész kontinensen (kosárlabda - NBA, amerikai foci - NFL, baseball - MLB), ezért a nincsen "bérverseny" közöttük, ezzel szemben Európában minden ország első osztálya igyekszik elcsábítani a másiktól a legjobb játékosokat, a nagyobb profit reményében, ezért ha az egyik bevezetné a bérplafon intézményét, minden bizonnyal komoly hátrányba kerülne a többiekkel szemben.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A mostani helyzet azonban a kisebb klubok számára komoly anyagi megterhelést jelent, hiszen nem ritka, hogy a nagyobb csapatok fizetéseivel versenyre kelők csődöt jelentnek. Másrészt viszont jogosan merül fel a kérdés az új rendszerrel szemben ágálók fejében, hogy miért kellene korlátozni a focisták által megkereshető fizetéseket, hiszen más szakmák esetén sem fordul elő ilyen Európában. Ráadásul jövedelemadó formájában az állam is részesülhet a magas fizetés előnyeiből.
Problémát okozhatna bérplafonnal az is, hogy nyílván más értéket határoznának meg a különböző szintű csapatok esetén, ami leminősítésnél indokolatlanul előnyös helyzetbe hozhatná a klubot.
Százalékban kifejezett plafon esetén pedig nyílván a bevételeket kívánná növelni a klub, hogy minél többet költhessen fizetésre, így várhatóan emelné a jegyárakat, ami ismételten oda vezetne, ahonnan az egész probléma kiindul. Mások
Megoldást jelenthetne, ha nem a fizetések lennének alapból magasak, hanem bónusz formájában részesülnének a játékosok elismerésben, vagy szponzori pénzből kapnák fizetésüket. Mások úgynevezett luxusadó kivetését forszírozzák, ahol szintén lenne egy fizetési határ, amit túlléphetnének ugyan a futballklubok, de cserébe adót fizetnének a "túlköltekezés" után, amit a sportba lehetne visszaforgatni. Persze ez sem szüntetné meg a szakadékot a szegényebb és a gazdagabb sportklubok között.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Így választjuk ki a legjobb személyi kölcsönt
A Pénzcentrum és az MBH Bank kutatása a hazai személyi kölcsönök igényléséről.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Ukrán erőműveket támadtak az oroszok, miközben Lavrov a biztonsági garanciákról beszélt
- Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián
- Félhavi eső szakadt több hazai térségre
- Áprilistól nem vizsgálják, sért-e szankciót Észak-Korea
- Bondár a nyolcaddöntőig jutott Mexikóban
- Ha valamire, hát az eladásokra nem panaszkodhat a Volkswagen