Messze vagyunk az uniós átlagtól... A magyar munkanélküliség témája folyamatos érdeklődésre tart számot. Mindenki mást okol a kialakult munkapiaci helyzetért, valaki szerint a kormány a hibás, van aki szerint maguk a munkát keresők. Abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy még országon belül is jelentősek a különbségek, a megélhetés sokkal könnyebb a fővárosban, mint a vidéki területeken, könnyebb megfelelő helyet találni és rövidebb ideig is tart. Nézzük meg, ez valóban így van-e...
Az unióhoz való csatlakozással a magyar munkanélküliség szintjét is csökkenteni kellene. Erre vannak komoly próbálkozások, aminek eredményeképpen 1998-2007 között a 15-64 éves korosztályhoz tartozók foglalkoztatási rátája 53,6 százalékról 57,3 százalékra nőtt. Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a 2003-as 57 százalékhoz képest mára alig nőtt a dolgozók aránya. Az EU-27 átlagától továbbra is jelentős az elmaradásunk, közel 8 százalékpont.
Az elmúlt évek alatt a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája hasonló mértékben alakult, viszont az uniós átlaghoz viszonyítva a férfiak még mindig jobban le vannak maradva mint a nők. A korosztályokat tekintve a 20-24 évesek foglalkoztatása folyamatosan csökken az 1998-as 53,8 százalékhoz viszonyítva, bár az összes munkanélkülihez képest az arányuk kevesebb. Ennek az az oka, hogy a tanulási idő egyre jobban kitolódik, a felsőoktatásban már nem meglepő a 20-25 éves korosztály nagymértékű jelenléte.

A felső kategória, az 55-59 éves lakosság foglalkoztatása azonban komoly emelkedésen mert keresztül az elmúlt 10 évben, 24,8 százalékról 48,4 százalékra nőtt, amit a nyugdíjszabályok megváltozása is jelentősen befolyásolt. Ennek ellenére az unió más országaiban még mindig több idős dolgozik, mint itthon.
A munkanélküliek aránya a foglalkoztatás növekedése ellenére 2006-ban az 1998-as szintet is meghaladta, bár 2007-re valamelyest csökkent. A munkanélküliségi ráta 1998 és 2001 között 7,8 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött, majd 2002-től növekedést mutatott, de a legmagasabb értéket mutató 2006-os évben is valamivel alacsonyabb (7,5 százalék) volt, mint 1998-ban.

Egy jó állásra való rábukkanás azonban egyre nehezebb az idő előrehaladtával. Ahogy telnek a hónapok, sokan kezdik elveszíteni az önbizalmukat, egyre nehezebb megkapni egy állást. A két évnél hosszabb ideje munkát kereső tartós munkanélküliek száma 2002-ben volt a legalacsonyabb, amihez képest 2007-re több mint másfélszeresére emelkedett.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Gazdasági aktivitás
A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2000-2006 között valamennyi régióban javult. Az aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) 15-74 éves népességen belüli aránya 2006-ban Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon megközelítette a 60 százalékot, a másik négy régióban ugyanakkor 50−52 százalék körül alakult.

A passzív munkanélküliek száma a 2005-ös 110,7 ezerről 2007-re 84 ezerre csökkent. A 15-74 éves inaktívak döntő többségének, 90,5 százalékának azonban nincs is munkavállalási szándéka.
A régiókban még rosszabb a helyzet!
-
BME-s hallgatók ötletei is alakíthatják a jövő intelligens bankját a Gránit Bank pályázatán (x)
Stratégiai partnerséget kötött a BME és a Gránit Bank, AI-ügynökökre épülő hallgatói ötletpályázat indul






