Riasztó adatok: egyre többen félhetnek a munkanélküliségtől!

Pénzcentrum

2008. május 23. 08:00

Messze vagyunk az uniós átlagtól... A magyar munkanélküliség témája folyamatos érdeklődésre tart számot. Mindenki mást okol a kialakult munkapiaci helyzetért, valaki szerint a kormány a hibás, van aki szerint maguk a munkát keresők. Abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy még országon belül is jelentősek a különbségek, a megélhetés sokkal könnyebb a fővárosban, mint a vidéki területeken, könnyebb megfelelő helyet találni és rövidebb ideig is tart. Nézzük meg, ez valóban így van-e...

Az unióhoz való csatlakozással a magyar munkanélküliség szintjét is csökkenteni kellene. Erre vannak komoly próbálkozások, aminek eredményeképpen 1998-2007 között a 15-64 éves korosztályhoz tartozók foglalkoztatási rátája 53,6 százalékról 57,3 százalékra nőtt. Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a 2003-as 57 százalékhoz képest mára alig nőtt a dolgozók aránya. Az EU-27 átlagától továbbra is jelentős az elmaradásunk, közel 8 százalékpont.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Az elmúlt évek alatt a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája hasonló mértékben alakult, viszont az uniós átlaghoz viszonyítva a férfiak még mindig jobban le vannak maradva mint a nők. A korosztályokat tekintve a 20-24 évesek foglalkoztatása folyamatosan csökken az 1998-as 53,8 százalékhoz viszonyítva, bár az összes munkanélkülihez képest az arányuk kevesebb. Ennek az az oka, hogy a tanulási idő egyre jobban kitolódik, a felsőoktatásban már nem meglepő a 20-25 éves korosztály nagymértékű jelenléte.

Munkanélküliek korcsoportok és régiók szerinti megoszlása

A felső kategória, az 55-59 éves lakosság foglalkoztatása azonban komoly emelkedésen mert keresztül az elmúlt 10 évben, 24,8 százalékról 48,4 százalékra nőtt, amit a nyugdíjszabályok megváltozása is jelentősen befolyásolt. Ennek ellenére az unió más országaiban még mindig több idős dolgozik, mint itthon.

A munkanélküliek aránya a foglalkoztatás növekedése ellenére 2006-ban az 1998-as szintet is meghaladta, bár 2007-re valamelyest csökkent. A munkanélküliségi ráta 1998 és 2001 között 7,8 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött, majd 2002-től növekedést mutatott, de a legmagasabb értéket mutató 2006-os évben is valamivel alacsonyabb (7,5 százalék) volt, mint 1998-ban.

Munkanélküliek régiók szerinti megoszlása

Egy jó állásra való rábukkanás azonban egyre nehezebb az idő előrehaladtával. Ahogy telnek a hónapok, sokan kezdik elveszíteni az önbizalmukat, egyre nehezebb megkapni egy állást. A két évnél hosszabb ideje munkát kereső tartós munkanélküliek száma 2002-ben volt a legalacsonyabb, amihez képest 2007-re több mint másfélszeresére emelkedett.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Gazdasági aktivitás

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2000-2006 között valamennyi régióban javult. Az aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) 15-74 éves népességen belüli aránya 2006-ban Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon megközelítette a 60 százalékot, a másik négy régióban ugyanakkor 50−52 százalék körül alakult.

A passzív munkanélküliek száma a 2005-ös 110,7 ezerről 2007-re 84 ezerre csökkent. A 15-74 éves inaktívak döntő többségének, 90,5 százalékának azonban nincs is munkavállalási szándéka.

A régiókban még rosszabb a helyzet!

Egy munkából már nem tudják fenntartani maguk a magyarok: egyre többen vállalnak mellékállást

Egyre népszerűbbek a részmunkaidős állások – derült ki egy elemzéséből.Évről-évre emelkedik a részmunkaidős állásokra vonatkozó hirdetések száma.

Brutális, ami a hazai bérekkel történik: mi leszünk Európa összeszerelő üzeme?

Tavaly is Magyarországon volt a harmadik legolcsóbb a munkavállalók foglalkoztatása az Európai Unión belül.

Éhbérért robotolnak a magyar vidék melósai: ezekben a szakmákban a minimálbér is csak álom

Nem túlzás kijelenteni, hogy sok magyarnak csak álom a KSH friss kiadványában szereplő átlagkereset: egyes megyékben ugyanis sokan havonta 90 ezer forintot sem keresnek.

Így kergetik az őrületbe a magyar melósokat: ismerd fel a jeleket, egyre többen betegednek meg

A digitális eszközök elszaporodása, az állandó információáradat és saját testi-lelki egészségünk is nagyban befolyásolhatja hogyan teljesítünk a munkahelyünkön.

Véget ér a nagy magyar bértitkolózás: innentől mindenki tudhatja, mennyit keres a kollégája

A bérek könnyebb összehasonlítására hozott új uniós jogszabállyal az EU elsődleges célja az állítólagos gender gap felszámolása.

Adóbevallás 2023: fontos határidő közeleg, figyelmeztést adott ki a hatóság

Az szja-bevallási tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani.

Súlyos igazság derült ki a bérekről az Aldinál: ezek a dolgozók hiába álmodnak fizetésemelésről?

Másfél éve nem emelt fizetést az Aldi a regionális értékesítési vezető munkakörben. Bruttó 1,2 millió forintos fizetés és 3-as BMW változatlanul a "kezdőbér".

Hivatalos: több millió magyar dolgozó maradt hoppon, esélyük sincs rendes béremelésre

A Pénzcentrum megyei bontásban vizsgálta meg a statisztikai hivatal kereseti adatait, és mint kiderült 13 megyében az országos átlag alatti mértékben emelkedtek a nettó fizetések.

Így vált több tízezer magyar az emberkereskedelem áldozatává: a fiatalok vannak a legnagyobb veszélyben

Itthon a becslések szerint 36 ezer áldozat lehet – ha valaki az emberkereskedők csapdájába esik, számos szervezethez fordulhat segítségért.

Így kereshetsz milliókat a tengerparton ücsörögve: egyre többen vágnak bele, valahol adóznod sem kell

A távmunka elterjedésével és a különböző ösztönző hatására a digitális nomádként élők száma 2019 óta hatalmasat ugrott.

Döbbenet: ennyivel értek kevesebbet a magyar bérek januárban, mint 2022-ben

A keresetek vásárlóereje nagyon nagy mértékben csökkent, 7,6 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában.

Ezt keresik a magyarok a munkaheyeken: ha nem tetszik valami, szinte azonnal váltanak

A jelenlegi gazdasági bizonytalanság új dimenziót nyitott a dolgozók prioritásai és várakozásai terén egyaránt.

Brutális igazság derült ki a magyar fizetésekről: elképesztő nagy bajban a dolgozók

2023 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt.

Ezekkel a szakmákkal lehet most nagyot szakítani: egy tanfolyam is elég a milliós fizetéshez

A megújult felnőttképzési rendszer hiányszakmák sorát kínálja, de kérdés, hogy lesz -e elegendő munkaerő a betöltésükhöz.

Nem mindennapi órabérrel keresnek pultosokat erre a pesti szórakozóhelyre: hamarosan nyitnak

Európa egyik legnagyobb szabadtéri szórakozóhelye, a Budapest Park április 27-én nyitja újra kapuit, és már most elindult a toborzás.

Havi 400 ezres fizetéssel toboroznak ezekre a pozíciókra: 8 általános elég, tapasztalat sem kell

Ismét intenzív kampányba kezdett a rendőrség, friss hirdetésben toboroznak határvadászokat.

Nagy a baj: már akár fizikai munkát is elvállalna a Kossuth-díjas filmrendező

Facebook-oldalán keres munkát; színház- és filmipari mellett akár fizikait is Jeles András Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rendező, forgatókönyvíró.

Nagyon fontos változás lép életbe a magyar dolgozóknak: mindenkinek tudnia kell erről

Máshogy kell mostantól igazolni a jegyek megvásárlását, hogy azt a munkáltatónak beadhassuk a költségtérítés miatt.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír