Riasztó adatok: egyre többen félhetnek a munkanélküliségtől!

Az unióhoz való csatlakozással a magyar munkanélküliség szintjét is csökkenteni kellene. Erre vannak komoly próbálkozások, aminek eredményeképpen 1998-2007 között a 15-64 éves korosztályhoz tartozók foglalkoztatási rátája 53,6 százalékról 57,3 százalékra nőtt. Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a 2003-as 57 százalékhoz képest mára alig nőtt a dolgozók aránya. Az EU-27 átlagától továbbra is jelentős az elmaradásunk, közel 8 százalékpont.

Az elmúlt évek alatt a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája hasonló mértékben alakult, viszont az uniós átlaghoz viszonyítva a férfiak még mindig jobban le vannak maradva mint a nők. A korosztályokat tekintve a 20-24 évesek foglalkoztatása folyamatosan csökken az 1998-as 53,8 százalékhoz viszonyítva, bár az összes munkanélkülihez képest az arányuk kevesebb. Ennek az az oka, hogy a tanulási idő egyre jobban kitolódik, a felsőoktatásban már nem meglepő a 20-25 éves korosztály nagymértékű jelenléte.

A munkanélküliek aránya a foglalkoztatás növekedése ellenére 2006-ban az 1998-as szintet is meghaladta, bár 2007-re valamelyest csökkent. A munkanélküliségi ráta 1998 és 2001 között 7,8 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött, majd 2002-től növekedést mutatott, de a legmagasabb értéket mutató 2006-os évben is valamivel alacsonyabb (7,5 százalék) volt, mint 1998-ban.

Gazdasági aktivitás

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2000-2006 között valamennyi régióban javult. Az aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) 15-74 éves népességen belüli aránya 2006-ban Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon megközelítette a 60 százalékot, a másik négy régióban ugyanakkor 50−52 százalék körül alakult.

A régiókban még rosszabb a helyzet!