Semmi sincs ingyen: az igazság ára...

Minden államigazgatási és bírósági eljárás után eljárási illetéket kell fizetni, attól függetlenül, hogy azt természetes vagy jogi személy kezdeményezte. A fizetési kötelezettség az eljárás iránti kérelem beadásakor keletkezik. Ennek ellenére, ha az adott eljárás az illetékfizetés hatálya alá esik, még nem biztos, hogy fizetni kell utána.

Van ugyanis olyan eset, amikor az eljárás tárgyi vagy személyes illetékmentesség alá tartozik. Az első esetben az illeték tárgyára nem kell semmilyen illetéket fizetni, az mentes a kötelezettség alól. A második esetben viszont a kötelezett személye miatt van szó illetékmentességről, így tőle nem lehet pénzt követelni.

Teljes illetékmentesség vonatkozik többek között a Magyar Államra, a helyi önkormányzatokra és azok társulásaira, a társadalmi szervezetekre, illetve az alapítványokra is.

Államigazgatási eljárás

Ezekre az eljárásokra illetéket kell fizetni, ami akkor is fennáll, ha a kérelmet elutasítják, vagy csak részben adnak helyt neki. Viszont ha ugyanabban az ügyben új eljárás indul, az illetéket újra meg kell fizetni, aminek mértéke 2 200 forint.

Az általános mértéktől eltérően vannak eltérő mértékű fizetési kötelezettségek is. Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint (minimum 5000, maximum 500 ezer forint). Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, akkor 5000 forint. Ezen felül a meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 15 000 forint, végzés elleni fellebbezésért 3000 forint a fizetési kötelezettség, a végrehajtási kifogás illetéke pedig 5000 forint.

Az államigazgatási eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának értéke és az illeték összegét az fizeti, aki indítja az eljárást. Ha egy beadványban több kérelmet is előterjesztünk, akkor az illetéket csak egyszer kell megfizetni, az után a kérelem után, amire a legmagasabb lenne az illeték. Fordított esetben ha egy beadványban terjesztünk elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettünk volna elő, vagyis itt nem a legmagasabbat kell megfizetni, hanem az összes illetéket.

Ha az ügyfél javára dönt az államigazgatási hatóság vagy bíróság, akkor a korábban befizetett illeték teljes összegét visszakapja, még akkor is, ha csak részben adtak neki igazat a hatóságok, a visszatérítést pedig hivatalból kell elrendelni. Ezen túlmenően Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság költségmentességben részesített.

De nem csak alanyi illetékmentesség létezik, tárgyuknál fogva illetékmentesek többek között az önálló bírósági végrehajtó végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárások, a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárások, a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos eljárások, kivéve az anyakönyvi kivonat kiállítása, de a gyámhatóság előtt kezdeményezett eljárások is.

Bírósági eljárási illetékek

Az illetéket ebben az esetben is az eljárást kezdeményező fél fizeti az eljárás megindításakor, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Ebben az esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.

A polgári peres és nem peres eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés értéke. Ha viszont a pontos érték nem állapítható meg, az illeték számításának alapja
- a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 000 forint, a nem peres eljárásban 125 000 forint,
- a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nem peres eljárásban pedig 175 000 forint,
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nem peres eljárásban pedig 120 000 forint,
- az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nem peres eljárásban 300 000 forint,
- a Legfelsőbb Bíróság előtt fellebbezési eljárásban 500 000 forint, felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.

Az elsőfokú polgári eljárások esetében az illeték mértéke százalékban van megadva, de azért van egy minimum és egy maximum összeg, amitől eltérni nem lehet.

A polgári peres eljárások esetén jogorvoslatnak is van helye, ami viszont szintén nincs ingyen, az illeték összege a vitássá vált igény értékéhez igazodik, pénzben kifejezhető érték hiányában pedig tételes összegű. Így a polgári eljárásokban a különböző jogorvoslati eljárások után fizetendő illetékek mértéke a következő módon alakul:

Az eljárások során arra is van lehetőség, hogy egy választott bíróság tárgyalja az ügyet, aminek így más lesz az illetéke is. Ebben az esetben az illeték az eljárás tárgyának 1 százaléka, de minimum 5 ezer, maximum 250 ezer forint. Ha az eljárás illetéke nem állapítható meg, akkor ez mindössze 10 ezer forint.

Amikor nem kell fizetni!

Az eljárásokért nem minden esetben kell viszont fizetni. Mint már arról korábban is szó volt, létezik a személyes illetékmentesség és a tárgyi illetékmentesség intézménye. Egyes polgári eljárások lefolytatását, illetve kérelem benyújtását az illetéktörvény nem terheli fizetési kötelezettséggel.

Illetékmentes többek között a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset, a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be. Nem kell fizetni továbbá a megszűnt cég törlése iránti kérelme, a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása, vagy a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per után.